Az állattenyésztési élelmiszerláncban tevékenykedő, hasonló gondolkodású uniós partnerekből álló „Európai Állattenyésztés Hangja” elnevezésű csoport újabb kommunikációs anyagában az állattenyésztés környezeti hatásainak kiegyensúlyozott megítélésével kapcsolatos kihívásokra hívja fel a figyelmet.
Az állattenyésztés környezeti hatásainak kiegyensúlyozott megítélésével kapcsolatos kihívások: az egyszerű üzenetek közvetítésének művészete az összetett valóságban.
A hústermelést, különösen a marhahús-előállítást gyakran az éghajlatváltozás egyik fő okaként említik a metánkibocsátás alakulására, a földhasználatra, a biológiai sokféleség csökkenésére, a takarmány-élelmiszer versenyre, valamint a vízhiányra gyakorolt hatásai miatt. Az állattenyésztéshez kapcsolódó környezeti értékelések azonban gyakran túlságosan leegyszerűsítettek, leegyszerűsítőek és számos esetben figyelmen kívül hagyják az ágazaton belüli komplexitást, változatosságot és eltéréseket.
Fotó: ELV - The trouble with a simplistic approach to livestock
Például az állattenyésztésből származó üvegházhatású gázok (CO2, CH4 és N2O) környezeti hatásainak összehasonlítására használt olyan leegyszerűsítő mérőszámok, mint például a CO2-egyenérték nem teszik lehetővé az állattenyésztés környezeti hatásainak kiegyensúlyozott megítélését, ugyanis ez a mérőszám nem veszi figyelembe az egyes gázok eltérő légköri viselkedését és kinetikáját. Az állattenyésztésből származó metán (CH4) légkörben való átalakulása egy biológiai ciklus, a szén ciklus részét képezi, melynek során az úgynevezett biológiai körforgás keretében az gyorsan lebomlik, ellentétben a fosszilis tüzelőanyag-raktárakból mobilizált CO2-dal, amely felhalmozódik a légkörben. Tekintettel ezen üvegházhatású gáz rövid élettartamú jellegére, a GWP (global warming potential), azaz az egyes gázok üvegházhatásának számszerűsítésére használt globális felmelegedési potenciál mérőszámot úgy fejlesztették ki, hogy az pontosan tükrözze a CH4 felmelegedésre gyakorolt hatását. Ez alátámasztja, hogy a vizsgált téma függvényében a megfelelő mérőszám kiválasztása elengedhetetlen a tisztességes és megbízható értékeléshez.
A földhasználat, a vízfelhasználás és az állattenyésztési ágazat által okozott vízszennyezés értékelése szintén túlzottan leegyszerűsítő. A felelősségteljes állattenyésztés, a tenyésztési és a termék-előállítási tevékenység megfelelő módja többféle képpen is pozitív hatást gyakorolhat mind a földterületekre, mind a vízkészletekre, például az javíthatja a leromlott talajok szerves szén-dioxid-tartalmát és értékesebbé teheti a hatékony növénytermesztésre nem alkalmas földterületeket. A fenntartható állattenyésztési módszerek alkalmazása hozzájárulhat a talajok vízmegtartó képességének növeléséhez és csökkentheti a szennyező anyagok vízfolyásokba történő bemosódását. Az állattenyésztés vízfelhasználása kapcsán meg kell jegyezni továbbá azt is, hogy különösen a legeltetéses állattenyésztési rendszerekben tartott kérődző állatok többnyire az esővizet − amely egyébként is lehullana − használják fel. Bár a takarmányok előállítása során öntözésére felhasznált víz problémás lehet, azonban annak a felhasználása nagymértékben függ a termelési körülményektől.
Végezetül a környezeti mérőszámokat alkalmazó értékeléseknek figyelembe kell venniük az élelmiszerek tápértékét is, nem csak a tömegüket vagy kalóriatartalmukat. A tápérték életciklus-értékelések (nLCA) magukba foglalják a tápértékre, valamint a környezeti hatásokra vonatkozó becsléseket egyaránt, kiemelve az állati eredetű termékekből származó tápanyagok biológiai hozzáférhetőségét és emészthetőségét a növényi eredetű termékekhez képest.
Összefoglalóan elmondható, hogy a leegyszerűsítő megközelítések és mérőszámok nem teszik lehetővé az állattenyésztés valódi hatásainak és előnyeinek megállapítását, bemutatását. Az állattenyésztés és az állati eredetű termék-előállítás környezeti hatásainak értékeléséhez sokoldalú megközelítésre van szükség, olyanra, amely figyelembe veszi ezen termékek és szolgáltatások mezőgazdaságban és az élelmiszer-rendszerben betöltött szélesebb körű értékét, beleértve a az egészséges és kiegyensúlyozott táplálkozásunkba, a biológiai sokféleség és a talaj egészség megőrzésében, a földgazdálkodásban, valamint a vidéki térségek közösségeinek támogatásában betöltött szerepét egyaránt.
Javasoljuk, hogy olvassák el a témában az Animal Frontiers lapban megjelent, Pablo Manzano, Jason Rowntree, Logan Thompson, Agustín del Prado, Peer Ederer, Wilhelm Windisch, Michael R F Lee szerzőktől származó, angol nyelvű, „Challenges for the balanced attribution of livestock’s environmental impacts: the art of conveying simple messages around complex realities” című dokumentációt.
Javasoljuk továbbá, hogy nézzék meg a témában nemzetközi szakértőkkel készített, magyar nyelvű felirattal ellátott, korábban a Tények/Tévhitek - Állattenyésztés videó aloldalunkon közzétett alábbi videókat is:
Az állattenyésztés segít megőrizni a biológiai sokféleséget
Néhány nem ismert tény az állattenyésztés általi kibocsátásról
A leegyszerűsítő megoldások elkerülésének fontossága bolygónk védelmében
Komplexitások a döntéshozók számára, amikor az állattenyésztési intézkedésekről van szó
A biomassza értéke: Az állattenyésztés által minden fél számára előnyös helyzet teremthető
Az EU Termelőtől a fogyasztóig stratégiájának megfelelő végrehajtásához szükségünk van a gazdákra
Forrás: ELV - The role of livestock in food affordability
NAK/Borovka Zsuzsa
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön