Az állattenyésztési élelmiszerláncban tevékenykedő, hasonló gondolkodású uniós partnerekből álló „Európai Állattenyésztés Hangja” elnevezésű csoport újabb kommunikációs anyagában a „húsra utaló” megtévesztő elnevezések használata elleni, valamint az állattenyésztési ágazat tenyésztési, társadalmi, kulturális és kulináris örökségének megóvásáért és az állattenyésztésben, állati termék-előállításban tevékenykedő gazdálkodók megbecsülésének helyreállításáért folytatott küzdelem fontosságára hívják fel a figyelmet.
Európa ismét a húsról, vagyis pontosabban a „hús” szó használatáról vitázik. Az Európai Parlament megszavazta, hogy betiltsák a növényi alapú vagy laboratóriumban tenyésztett termékek címkéin az olyan kifejezések használatát, mint a „burger”, a „steak” vagy a „kolbász”. Más szóval, a növényi alapú élelmiszerek esetében a „hamburger” vagy „kolbász” elnevezések használata többé nem lenne engedélyezett, amely az egyértelműbb és átláthatóbb címkézést biztosítaná. A döntés újra felizzította a vitát a félrevezető és megtévesztő elnevezések használatát ellenzők és azok között, akik attól tartanak, hogy ez az intézkedés gátolhatja az innovációt az alternatív fehérjeszektorban.
Fotó: ELV - “Plant-based burgers”: in need of clearer and more transparent labelling
Egyértelműség és átláthatóság a fogyasztók számára: „A steak az steak”
A kezdeményezést a francia európai parlamenti képviselő, Céline Imart (EPP) vezette, aki hangsúlyozta, hogy bizonyos elnevezéseknek továbbra is a gazdaságokból származó termékekhez kell kapcsolódniuk. „A steak, a (hús)szelet/(hús)érme, vagy a kolbász az állattenyésztésből származó termékek elnevezései, nem pedig a laboratóriumi „műalkotásoké”, vagy a növényi alapú termékeké. Szükség van a fogyasztók számára biztosított átláthatóságra és egyértelműségre, valamint a gazdáink munkájának elismerésére” – jelentette ki Imart a szavazás előestéjén.
A módosító javaslata ─ amelyet 355 igen szavazattal, 247 ellenszavazattal és 30 tartózkodással fogadtak el ─ a Közös Piacszervezésről szóló rendelet (CMO) átfogó reformjának része, amelynek célja a gazdák alkupozíciójának erősítése és a teljes ellátási lánc átláthatóságának javítása. A javaslat korlátozná összesen hét kifejezés használatát, melyből öt hagyományosan a húshoz kapcsolódó elnevezés – steak, (hús)szelet/(hús)érme, kolbász, hamburger és burger –, valamint ezen felül a tojássárgája és a tojásfehérje kifejezésekét, összhangban az EU azon szabályaival, amelyek már jelenleg is tiltják a „tej” és „joghurt” kifejezések használatát a nem állati eredetű termékek esetében.
Nem mindenki ért azonban egyet ezzel a szigorú megközelítéssel. Barry Cowen ír európai parlamenti képviselő (Renew Europe) egy enyhébb alternatívát próbált javasolni, amely csak az állatokhoz közvetlenül kapcsolódó elnevezések – például „marhahús” vagy „csirkehús” – használatát tiltotta volna, miközben a „formátumjellegű” kifejezések, mint például a „steak”, továbbra is használhatók maradtak volna a nem állati eredetű termékek esetében. A fogyasztók esetében egyértelműségre van szükség, de emellett a vállalatok esetében szükség van az egyensúlyra is – magyarázta Cowen, felhívva a figyelmet arra, hogy a teljes tilalom „nem várt következményekkel” járhat, például megakadályozhatja a „tonhal steak” kifejezés használatát. A javaslat azonban nem kapott elegendő támogatást a testületben.
Húsra utaló kifejezések helyzete Európában
A „húsra utaló” megtévesztő kifejezések elleni küzdelem már régóta zajló csata és 2020-ban az Európai Parlament egyszer már elutasította azt a javaslatot, ami arra irányult, hogy tiltsák meg a hússal összekapcsolható elnevezések használatát a növényi alapú termékek esetében. Az európai helyzetet vizsgálva elmondható, hogy a francia állattenyésztési ágazat határozottan támogatja az erre irányuló kezdeményezéseket és Franciaország már 2022-ben ─ Dél-Afrikához hasonlóan ─ betiltotta a növényi eredetű élelmiszerek esetében az olyan szavak használatát, mint a „steak”, vagy a „kolbász”. Azonban 2024-ben az Európai Bíróság úgy ítélte meg, hogy ez az intézkedés ellentétes az uniós joggal. Az eredeti francia szabályozó rendelet 21, a hentesek által használt kifejezés ─ köztük a „sonka”, a „filé” és a „ribeye” kifejezések ─ használatát tiltotta meg. Jean-François Guihard, a francia Állattenyésztési és Húsipari Szövetség, az Interbev elnöke azzal érvelt, hogy világos szabályozás hiányában a fogyasztókat megtéveszthetik az olyan termékek, amelyeket elnevezésükben „húsnak tüntetnek fel”, holott valójában nem azok.
Olaszország is határozott egyetértését fejezte ki, mivel két évvel ezelőtt egy módosítás révén már bevezette a húsra utaló kifejezésekre vonatkozó szabályozását, ezzel gyakorlatilag megelőzve a Strasbourgban jóváhagyott Közös Piacszervezésről szóló
rendeletre (CMO) vonatkozó változásokat. Az olasz jogszabályok már akkor kimondták, hogy az olyan kifejezések, mint „steak”, „kolbász” vagy „hamburger”, kizárólag állati eredetű termékekre alkalmazhatók, a fogyasztók megtévesztésének elkerülése és a nemzeti állattenyésztés értékének védelme érdekében. A szabály konkrét végrehajtása azonban még folyamatban van, egy külön rendeletnek kell pontosítania, hogy mely elnevezések kerülnek ténylegesen tiltásra. Ugyanakkor európai szinten is folytatódnak az egyeztetések annak érdekében, hogy az egyes tagállamokban alkalmazandó szabályozások összehangoltak legyenek.
A harc, amely itt nem ért véget
Az Európai Parlament álláspontja most megnyitja az utat az Európai Bizottsággal és a Tanáccsal folytatandó tárgyalások előtt, amelyeknek kompromisszumra kell jutniuk ahhoz, hogy a szabályozás jogerőre emelkedjen. Ez azonban nem lesz könnyű út: az Európai Bizottság eredetileg csak olyan kifejezések betiltását javasolta, mint a „bacon”, illetve az egyes állatfajok vagy anatómiai részeik nevei, de nem terjedt ki az olyan általánosabb szavakra, mint a „steak” vagy „hamburger”. Eközben több tagállam mezőgazdasági minisztere továbbra is szigorúbb szabályokat szorgalmaz az úgynevezett „növényi alapú hús” tekintetében, rámutatva a fogyasztók megtévesztésének és az állattenyésztőkkel szembeni tisztességtelen versenyhelyzet kialakulásának kockázatára.
Ezzel a szavazással az Európai Parlament szigorúbb megközelítést választott, de a játszma még korántsem ért véget. Most az Európai Bizottságon és a Tanácson a sor, hogy eldöntsék, milyen messzire kívánnak elmenni a szabályozásban. Az biztos, hogy a „hús nélküli hús” körüli vita még korántsem ért véget! Továbbra is küzdelem fog folyni az állattenyésztési ágazat örökségének és a fogyasztók megtévesztő címkézések ─ amelyek azt a benyomást kelthetik a vásárlókban, hogy ezek az utánzatok egyenértékű helyettesítői a húsnak és az állati eredetű termékeknek ─ kedvezőtlen hatásaitól való megóvása érdekében.
Forrás: https://meatthefacts.eu/
“Plant-based burgers”: in need of clearer and more transparent labelling
NAK/Borovka Zsuzsa