Tények/tévhitek - Állattenyésztés

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a mezőgazdasági termelés és az élelmiszer-előállítás területén kiemelt feladatának tekinti a tagjai, a közvélemény és a döntéshozók minél szélesebb körű, hiteles forrásból származó információkon alapuló tájékoztatását, valamint az állattenyésztési ágazatban tevékenykedő gazdálkodók megbecsülésének helyreállítását, ezért elkészítette az állattenyésztési élelmiszerláncban tevékenykedő, hasonló gondolkodású uniós partnerekből álló ”Európai Állattenyésztés Hangja” elnevezésű csoport által megjelentetett, nemzetközi szakértőkkel készített interjúk magyar nyelvű fordításait.

A videóinterjúkban kifejtett nézetek és vélemények az interjúalanyok sajátjai. Az Európai Állattenyésztés Hangja elnevezésű csoport nem vállal felelősséget a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által elkészített fordításokban található esetleges hibákért vagy hiányosságokért.

Andrea Bertaglio az „European Livestock Voice”, azaz az „Európai Állattenyésztés Hangja” elnevezésű csoport kampánymenedzsere a „Dig Deeper”, azaz az „Ássunk mélyebbre” címmel elindított videóinterjú-sorozat ezen epizódjában Roxane Feller-rel, az AnimalhealthEurope szervezet főtitkárával az állategészségügyről és állatjólétről beszélgetett.

Az állatjólét szintje az EU-ban az egyik legmagasabb a világon. Az állatjólét fontos részét képezi az állattenyésztés fenntarthatóságának, elfogadhatóbbá teszi a terméket a fogyasztók számára és csökkenti a környezeti hatásokat. Ha az állatjólét magas szintű, a termelékenység is nő, azonban a meglévő épületek és berendezések korszerűsítése, valamint az új, korszerű gazdaságok létesítése költségekkel jár.

A videósorozat harmadik része az „Élelmiszer”, ami a tej- és húsiparral foglalkozik, hiszen ezeknek az ágazatoknak a melléktermékei a bőrgyártáshoz használt nyersbőrök. Megvizsgálja a szarvasmarhák szerepét a világ növekvő népességének élelmezésében, miközben megmutatja, hogy a globális felmelegedés elleni küzdelemben is pozitív szerepe van az állatoknak. Mindezek mellett bemutatja, hogy a regeneratív gazdálkodás, a kiegyensúlyozott fogyasztás és a marginális földterületek használatának kombinációja az egyetlen módja annak, hogy a kihívásokra megfelelő válaszokat adjunk. A lényeg, hogy a szarvasmarháknak jelentős szerepe van az egyensúly megtartásában, és a bőr továbbra is elérhető lesz. Választhatunk, hogy felhasználjuk azt, vagy hulladékként kezeljük és hulladéklerakóba kerül.

Manapság gazdálkodónak, különösen fiatal gazdálkodónak lenni nagyon nehéz munka, mert nincsenek ünnepnapok, nincsenek vasárnapok, de rengeteg szenvedély van benne. Ami a fenntarthatóságot illeti, ez egy körforgás és a költségeknek nagyon alacsonyaknak kell lenniük. A titok az árral kezdődik. A környezetvédelmi és fenntarthatósági beruházások akkor fognak megvalósulni, ha a gazdákat megfelelően megfizetik.

Az állatjóléti jogszabályok felülvizsgálatának célja a helytelen gyakorlatok felszámolása és az állatjólét javítása az EU-ban. El kell magyarázni a gazdálkodóknak, hogy miért kellene fejlett állatjóléti rendszereket bevezetniük, ezen beruházások költségeit azonban valakinek meg is kell fizetnie. Ahhoz, hogy olyan élelmiszeripari környezetet kapjunk, amilyenre szükségünk van, minden ágazati szereplő együttműködésére szükség van.

A valódi bőrről szóló dokumentumsorozat második részében a divatról lesz szó. A „fast fashion” hatásait vesszük nagyító alá, megnézzük, hogy a szintetikus anyagokból készült öltözékek mennyire terhelik a környezetet, és hogyan képesek a jó minőségű, sokáig hordható ruházatok és kiegészítők megtörni ezt az ördögi kört. Ha többet szeretne megtudni, látogasson el a https://chooserealleather.com/rewind/ oldalra, és tekintse meg a tájékoztatót, amely bemutatja a „fast fashion” környezetre gyakorolt káros hatásait, és azt, hogy mit tehetünk annak lassítása érdekében.

Az állattenyésztésben az elmúlt évtizedekben az európai élelmiszermodell már magában foglalta a környezeti trendeket, az állatjólétet és az állategészségügyet. A jövőben is szükség van arra, hogy ezt a modellt átalakítsuk, hogy az mind környezeti, mind gazdasági szempontból fenntarthatóbbá váljon. Hogyan lehet az állattenyésztési ágazatot átalakítani, fenntarthatóbbá tenni és versenyképességét megőrizni?

Van-e jövője az állattenyésztésnek az EU-ban? Igen, mert elő kell állítanunk azokat az állati fehérjéket, amelyekre naponta szükségünk van. Együtt kell működnünk az ágazati szereplőkkel, az NGO-kal, valamint a tudósokkal és együttesen kell mérlegelnünk, hogy hogyan képzeljük el az állattenyésztés jövőjét globális szinten. Biztosítanunk kell, hogy a termelésünk fenntartható és rugalmas legyen.

Bár a bőr a hús- és tejipar mellékterméke, a fogyasztó számára előállítása elválaszthatatlanul kapcsolódik a mezőgazdasághoz. Az első részben azt vizsgálják, hogyan lehet a lehető legjobban kihasználni a marginális mezőgazdasági területeket, mik a szarvasmarhák metánkibocsátásának valós hatásai, mi lenne a környezeti következménye annak, ha nem lennének tehenek, és mellőznénk a marhabőr használatát, de helyette a műanyagok kerülnének előtérbe.

Az EU élelmiszer-előállítási rendszerei a világ leghatékonyabb és legkörnyezetkímélőbb rendszerei. Az állattenyésztés jövője összefügg a bolygónk geopolitikai egyensúlyával, ha ugyanis csökkentjük a termelést Európában fennáll a veszélye annak, hogy a más országokból származó import fokozott környezeti hatással jár, illetőleg, hogy néhány ország élelmezés-biztonsága veszélybe kerül.

Az állati eredetű termékek fontos részét képezik az egészséges és tápláló étrendnek, mivel értékes tápanyagokban gazdagok, kiváló minőségű fehérjét biztosítanak és kiegészítik a növényi eredetű élelmiszereket. Állati eredetű termékek nélkül számos táplálkozási hiánybetegség (pl. vérszegénység, B-vitamin-hiány) alakulhat ki, különösen a veszélyeztetett csoportok, például az idősek, a serdülők és a fiatalok esetében.

Andrea Bertaglio az „European Livestock Voice”, azaz az „Európai Állattenyésztés Hangja” elnevezésű csoport kampánymenedzsere a „Dig Deeper”, azaz az „Ássunk mélyebbre” címmel elindított videóinterjú-sorozat ezen epizódjában Gustavo González-Quijano-val, az európai bőripari ágazat képviseleti szervének, a COTANCE-nak a főtitkárával a bőr- és cserzőipar Európai Unióban betöltött szerepéről beszélgetett.

Andrea Bertaglio az ”European Livestock Voice”, azaz az ”Európai Állattenyésztés Hangja” elnevezésű csoport kampánymenedzsere a ”Dig Deeper”, azaz az ”Ássunk mélyebbre” címmel elindított videóinterjú-sorozat ezen epizódjában Anton Van Den Brink-kel, az Európai Takarmánygyártók Szövetségének a főtitkár-helyettesével a körforgásos takarmányozás EU élelmiszer-rendszerében betöltött szerepéről beszélgetett.

Az állattenyésztés alapvető fontosságú tevékenység, nemcsak a belőle származó termékek miatt, hanem a biológiai sokféleség, a tájak jellegzetességeinek megőrzése, valamint a vidék életben tartása, elnéptelenedésének megelőzése miatt is. Az EU állattenyésztési modellje az egész világon viszonyítási alapnak számít. Fontos, hogy az ágazatnak fényes jövőt biztosítsunk!

Andrea Bertaglio az ”European Livestock Voice”, azaz az ”Európai Állattenyésztés Hangja” elnevezésű csoport kampánymenedzsere a ”Dig Deeper”, azaz az ”Ássunk mélyebbre” címmel elindított videóinterjú-sorozat ezen epizódjában Gbola Adesogan-nal, a Food Systems Institute és a Feed the Future Innovation Lab for Livestock Systems igazgatójával az állattenyésztés jelentőségéről, valamint a nyugati társadalmak húsellenes kampányai és a fejlődő országokban tapasztalható alultápláltsági mutatók között húzódó paradoxonokról beszélgetett.

Neil Mann, a Melbourne-i Egyetem munkatársa a vele készült interjúban arra figyelmeztet, hogy ha tovább folytatjuk az állati eredetű élelmiszerek növényi alapú alternatívákkal való helyettesítését, hamarosan számos egészségügyi problémával fogunk szembesülni. Emellett, ha teljesen növényi alapú étrendre térnénk át, rengeteg biomasszát pazarolnánk el.

Neil Mann, a Melbourne-i Egyetem munkatársa a vele készült interjúban a táplálkozástudomány által biztosított tények figyelmen kívül hagyásának kockázataira hívja fel a figyelmet. Minden nyugati ország étrendi irányelve öt élelmiszercsoportot ajánl: gabonafélék, zöldségek, gyümölcsök, tejtermékek és húsok. Amint elhagyjuk az egyiket, súlyos táplálkozási hiányosságok léphetnek fel, amelyek életre szóló következményekkel járhatnak.

Neil Mann, a Melbourne-i Egyetem munkatársa a vele készült interjúban elmagyarázza, hogy a szélsőséges étrendek, mint például a vegán étrend tápanyaghiányosak, különösen a B12-vitamin, a vas, a cink és az esszenciális zsírok tekintetében. Ezek, a jelenleg széles körben terjedő, hiányállapotokat és egészségügyi problémákat okozó trendek például a tinédzserekre kiemelten kritikus hatással lehetnek.

Neil Mann, a Melbourne-i Egyetem munkatársa a vele készült interjúban elmagyarázza, hogy az biztosította az emberi faj számára a fennmaradást, hogy mindenevők vagyunk. Ez ugyanis lehetőséget teremtett arra, hogy amennyiben drasztikus éghajlatváltozás következett be és egy adott táplálékforrás eltűnt, akkor egy másikhoz tudtunk fordulni. Így mindenevő voltunk óvott meg minket a kihalástól.

Neil Mann, a Melbourne-i Egyetem munkatársa a vele készült interjúban a hús emberi evolúcióban betöltött szerepéről beszél. Kezdetben az emberek kis termetűek voltak, kis méretű aggyal rendelkeztek, de az állati eredetű táplálék rendelkezésre állásával az emberi evolúció megindult. A hús zsír- és fehérjetartalmának köszönhetően az emberi agy egyre nagyobb lett, és egyre intelligensebbek lettünk.

Wilhelm Windisch, a Müncheni Műszaki Egyetem munkatársa a vele készült interjúban felhívja a figyelmet arra, hogy a Termelőtől a fogyasztóig stratégia megfelelő megvalósításához kellő mozgásteret kell biztosítani a gazdálkodók számára ahhoz, hogy a helyi körülmények ismeretében, az általuk legjobbnak ítélt módon fejleszthessék gazdálkodásukat.

Wilhelm Windisch, a Müncheni Műszaki Egyetem munkatársa a vele készült interjúban felvázolja, hogy az állattenyésztés miképp teremt ”win-win-win”, azaz minden fél számára előnyős helyzetet. A növénytermesztésben sok olyan növényi biomassza termelődik, amely nem fogyasztható. A vegán élelmiszerek átlagosan 4 kg biomasszát termelnek 1 kg előállított vegán élelmiszerre vetítve.

Max Makuvise, a zimbabwei E-Livestock Global szervezet munkatársa, aki egyben vállalkozó is, a vele készült interjúban elmagyarázza az adatok – például a piacokra, a szarvasmarha vételi vagy eladási árára, vagy épp az időjárásra és az egyes betegségek terjedésére vonatkozó adatok – fontosságát az afrikai állattenyésztésben.

Max Makuvise, a zimbabwei E-Livestock Global szervezet munkatársa a vele készült interjúban felvázolja, hogy hogyan támogatja az állattenyésztés Afrikában a fiatalok társadalmi-gazdasági szerepvállalásának erősítését és a nők emancipációját, valamint a gazdasági fenntarthatóság jelentőségének megértését.

Max Makuvise, a zimbabwei E-Livestock Global Global szervezet munkatársa a vele készült interjúban elmagyarázza, hogy hogyan lehet fenntartható gazdálkodást folytatni a szarvasmarhákkal Afrikában, mivel a fenntarthatóság ott is fontos szempont. A legfontosabb dolog a gazdálkodók képzése, annak érdekében, hogy megértsék, hogy a termőföld véges erőforrás.

Max Makuvise, a zimbabwei E-Livestock Global szervezet munkatársa a vele készült interjúban elmagyarázza, hogy az állatállományok milyen fontos gazdasági értéket képviselnek Afrikában. A szarvasmarhák Afrikában nem csak élelmet biztosítanak a lakosság számára, azoknak többféle rendeltetése is van. Az állatoknak ezekben a térségekben betöltött valódi értékét azonban az emberek gyakran nem ismerik.

Candace Croney, az egyesült államokbeli Purdue Egyetem munkatársa a vele készült interjúban megosztja az antropomorfizációval kapcsolatos nézeteit. Véleménye szerint az állatok emberi tulajdonságokkal való felruházása önmagában nem rossz, hiszen ez az együttérzés alapja, de vigyáznunk kell, hogy ne vetítsünk ki az állatokra olyan érzéseket, viselkedéseket és szükségleteket, amelyekkel nem rendelkeznek.

Candace Croney, az egyesült államokbeli Purdue Egyetem munkatársa a vele készült interjúban elmagyarázza, miért van rendben, ha húst fogyasztunk. Felhívja a figyelmet, hogy a növényi eredetű élelmiszerek önmagukban nem tudják helyettesíteni a hús magas tápértékét, valamint, hogy sok ember világszerte nem engedheti meg magának, hogy az élelmiszerek fogyasztása kapcsán etikai kérdéseket tegyen fel.

John Gilliland, a belfasti Queen's Egyetem munkatársa és a Devenish Nutrition Ltd. igazgatója a vele készült interjúban kifejti, hogy új jogi keretre van szükség a nettó zéró kibocsátás eléréséhez. A jelenlegi jogi keret ugyanis nem ismeri el az európai állattenyésztési rendszerek különbözőségeit és az azokban rejlő különféle előnyöket.

John Gilliland, a belfasti Queen's Egyetem munkatársa és a Devenish Nutrition Ltd. igazgatója a vele készült interjúban kifejtette, hogy az állattenyésztési ágazatnak javítania kell kommunikációs képességeit és párbeszédet kell folytatnia a lakossággal a mezőgazdasággal kapcsolatos aggodalmaikról.

John Gilliland, a belfasti Queen's Egyetem munkatársa és a Devenish Nutrition Ltd. igazgatója a vele készült interjúban elmagyarázza, hogyan nyújthatunk hatékony segítséget a gazdálkodóknak ahhoz, hogy a jelenlegi kihívásokhoz, változásokhoz minél hatékonyabban tudjanak alkalmazkodni és hogy a gazdálkodásukkal szembeni újabb és újabb elvárásoknak is minél hatékonyabban meg tudjanak felelni.

John Gilliland, a belfasti Queen's Egyetem munkatársa és a Devenish Nutrition Ltd. igazgatója a vele készült interjúban a legeltetéses gazdálkodási rendszerekhez kapcsolódó speciális Észak-írországi példát mutatja be, amelynek alkalmazásával jelentősen csökkent a gazdaságok károsanyag-kibocsátása.

John Gilliland, a belfasti Queen's Egyetem munkatársa és a Devenish Nutrition Ltd. igazgatója a vele készült interjúban elmagyarázza, hogy a talaj egészségének javítása, a szénkészletek növelése és a károsanyag-kibocsátások csökkentése nem valósítható meg, ha a kiindulási értékeket nem állapítjuk meg és ezáltal a változások alakulását nem tesszük mérhetővé.

Pablo Manzano, a Baszk Éghajlatváltozási Központ és a Helsinki Egyetem munkatársa a vele készült interjúban az európai állattenyésztést érintő politikák kidolgozásának összetettségével kapcsolatos nézeteit osztja meg.

Pablo Manzano, a Baszk Éghajlatváltozási Központ és a Helsinki Egyetem munkatársa a vele készült interjúban elmagyarázza, hogy az egyes állattenyésztési termékek speciális címkézése hogyan segíthet a hozzáadott érték megteremtésében

Pablo Manzano, a Baszk Éghajlatváltozási Központ és a Helsinki Egyetem munkatársa a vele készült interjúban kifejti, hogy számos civilszervezet az állattenyésztést nevezi meg az éghajlatváltozás fő felelőseként, azonban mindezt úgy teszik, hogy nem ismerik az állattenyésztésből származó valós károsanyag-kibocsátási adatokat.

Pablo Manzano, a Baszk Éghajlatváltozási Központ és a Helsinki Egyetem munkatársa a vele készült interjúban felhívja a figyelmet a legeltetéses állattartás ökoszisztémák megőrzésében betöltött kiemelkedő szerepére. Elmagyarázza továbbá, hogy miért fontos különbséget tenni az egyes alkalmazott állattenyésztési rendszerek között.

Theo De Jager, a Gazdálkodók Világszervezetének (WFO) korábbi elnöke a vele készült interjúban elmagyarázza, hogyan segíthet az EU az afrikai gazdáknak abban, hogy a termelésük fenntarthatóbbá váljon. Kiemeli: jelenleg az afrikai kistermelői gazdálkodás nem fenntartható, a fenntarthatóság a jövedelmezőséggel kezdődik.

Theo De Jager, a Gazdálkodók Világszervezetének (WFO) korábbi elnöke a vele készített videóinterjúban felhívja a figyelmet arra, hogy az EU mezőgazdaságát egy kívülálló szemszögéből nehéz megérteni. Rávilágít továbbá arra, hogy a Termelőtől a fogyasztóig stratégia és egyéb uniós politikák számos paradoxont rejtenek magukban.

Theo De Jager, a Gazdálkodók Világszervezetének (WFO) korábbi elnöke a vele készült interjúban ismerteti a holland kormány és a hatékony európai mezőgazdasági modell mellett kiálló gazdák közötti ellentét okát.

Diana Rodgers táplálkozásszakértő a vele készített interjúban a tudományos tényeknek a tudományos háttérrel nem rendelkező emberek, a lakosság számára történő átadásának nehézségeire, és ezen munka fontosságára hívja fel a figyelmet. Ezen tájékoztatási tevékenységgel ugyanis jelentősen hozzájárulhatunk az állattenyésztés és az állatitermék-előállítás elfogadottságának, megítélésének javításához.

Diana Rodgers, táplálkozásszakértő – a Global Food Justice Alliance és a Sustainable Dish szervezetek munkatársa – a vele készített interjúban kifejti, hogy világszerte számos ország próbálja különböző módszerekkel drasztikusan csökkenteni a szén-dioxid kibocsátását. Azonban néhány szervezetnek elemi érdeke fűződik a húsellenes narratíva táplálásához.

Diana Rodgers, táplálkozásszakértő – a Global Food Justice Alliance és a Sustainable Dish szervezetek munkatársa – a vele készített interjúban elmagyarázza, hogy egy állattenyésztés nélküli világban milyen súlyos humánegészségügyi és környezeti következményekkel kellene szembenéznünk.

Diana Rodgers táplálkozásszakértő – a Global Food Justice Alliance és a Sustainable Dish szervezetek munkatársa – a vele készített interjúban elmagyarázza, miért teljesen életszerűtlen az állattartás és a mezőgazdaság megszüntetésének ötlete. Kiemeli, hogy nem helytálló az az elképzelés, hogy a pusztán növényi alapú étrend egyaránt jó az egészségünk és a bolygónk számára.

Diana Rodgers táplálkozásszakértő a vele készült interjúban hangsúlyozza, hogy az emberek manapság túl sok kalóriát fogyasztanak, különösen a magas jövedelmű országokban. Ez a kalóriatöbblet-bevitel azonban nem a húsfogyasztásból származik, hanem ultrafeldolgozott élelmiszerekből, vagyis tápanyagszegény, egészségtelen élelmiszerekből.

Frederic Leroy, a brüsszeli Vrije Egyetem professzora a vele készített interjúban bemutatja a Dublini Nyilatkozatot, annak jelentését és célját. Kiemeli a tudományos bizonyítékok szolgáltatásának jelentőségét, hiszen ezáltal újra egyensúly teremthető az állattenyésztéssel kapcsolatos vitákban.

Frederic Leroy, a brüsszeli Vrije Egyetem professzora a vele készített interjúban elmagyarázza, hogy miért fontos a különböző társadalom- és humán tudományok szakértőinek –pszichológusoknak, történészeknek és antropológusoknak – a bevonása a húsról szóló vitába annak érdekében, hogy jobban megértsük az állatitermék-előállítás és a húsfogyasztás mögött álló eltérő érzelmi és ideológiai nézeteket.

Frederic Leroy, a brüsszeli Vrije Egyetem professzora a vele készített interjúban elmagyarázza a brüsszeli és a világszinten is tapasztalható húsellenes narratívák eredetét, amelyek erőteljesen befolyásolják a politikai döntéshozatalt és a bevezetett intézkedéseket.

Alice Stanton, az ír Királyi Sebészkollégium munkatársa a vele készített interjúban elmagyarázza, milyen kockázatot jelent a gyermekekre nézve az állati eredetű élelmiszerekben – például a húsban, a tejben, a halban és a tojásban – szegényes étrend.

Alice Stanton, az ír Királyi Sebészkollégium munkatársa a vele készült interjúban kifejti öt professzortársával közös aggodalmait, a Global Burden of Disease, azaz a betegségek okozta globális terhek kutatási program munkatársai által közzétett kiadvány tartalmával kapcsolatban, mely szerint a túlzott vöröshúsfogyasztás miatt bekövetkező halálesetek száma jelentősen megnövekedett.

Alice Stanton, az ír Királyi Sebészkollégium munkatársa a vele készült interjúban felvázolja a húsfogyasztás táplálkozásunkban betöltött szerepét, jelentőségét, továbbá az egyes országokra jellemző vöröshús-fogyasztási szokásokat.

Alice Stanton, az ír Királyi Sebészkollégium munkatársa a vele készült interjúban hangsúlyozza, hogy nem a vörös hús a rák, az elhízás és a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának fő oka a világon. Jelenleg nincs biztos bizonyíték arra, hogy a vörös és a feldolgozott húsok vastagbélrákot és szív- és érrendszeri problémákat okoznak.