A NAK által készített tájékoztató bemutatja a szennyvíziszap, a szennyvíziszap komposzt és a termék komposzt mezőgazdasági területen történő hasznosításának engedélyezési módjait, a felhasználással járó előnyöket, korlátozásokat. Mindezen szabályok biztosítják azt, hogy sem a környezetre sem az élelmiszerelőállításra nem jelent veszélyt ezen anyagok termőföldre juttatása. Hasznosításával javul a talaj szervesanyagkészlete, mikrobiológiai aktivitása, tápanyagszolgáltató képessége, víztartása, csökken az aszályérzékenység.

A kis kiadványban szereplő módon hasznosítsák bizalommal!

Az élelmiszer-vállalkozások által működtetendő önellenőrzési rendszerre vonatkozó követelményekről szóló rendelet 2018 elején lépett hatályba. A jogszabály célja az élelmiszerláncban termelt illetve feldolgozott élelmiszerek és szolgáltatások minőségének növelése, az élelmiszer-biztonság megerősítése illetve fenntartása, az élelmiszer-vállalkozók minőségi rendszerszemléletének és tudatosságának fejlesztése. Kiadványunk segítséget nyújt a vállalkozások önellenőrzési rendszerének kiépítéséhez és fejlesztéséhez.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kiadványa az agrárium területén az új szakképzési rendszer képzési palettáját mutatja be, amely segítséget nyújthat a pályaorientációban résztvevő általános iskolai tanulók és szüleik, valamint az átképzésben gondolkodók számára.

Tájékoztató kiadvány 4. -  A családi gazdaságokról szóló törvény (2020. évi CXXIII. törvény) szabályai 2021. január 1-jén lépnek hatályba. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kezdeményezésére megszületett törvény jelentős összefogás eredménye mind a gazdálkodókkal, mind a jogalkotásban részt vevő minisztériumokkal.  Az egyeztetések és a jogszabályalkotási munka eredményeképpen kidolgozott, és az Országgyűlés által elfogadott törvény a 21. századi elvárásoknak megfelelő működési és adózási környezetet teremt, elősegítve az agrár- és élelmiszeripari gazdaságok fejlődését, fejlesztését, valamint a generációváltást, mindeközben csökkentve az adminisztrációs terheket is. Jelen kiadvány a mezőgazdasági működési formák reformjáról, valamint a hozzájuk kapcsolódó adózási szabályokról ad információkat. A kiadványban ismertetett szabályok, illetve változások az ágazat működésének versenyképességét, hatékonyságát hivatottak elősegíteni. Jelentőségük elvitathatatlan, hiszen várhatóan hosszú évekre meghatározhatják az agrárium fejlődését. Az összeállított anyag a későbbiek során még kiegészülhet a végrehajtási rendeletben megjelentekkel.

Mezőgazdasági célú vízgazdálkodás a mezőgazdaság feladatait, érdekeit szolgáló vízhasznosítási és vízkárelhárítási tevékenység. A kamarai útmutató tartalmazza a mezőgazdasági vízhasznosítási idénnyel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, fogalmakat, valamint a vízhasználatokra vonatkozó időkorlátokat.

Élelmiszeripari kézikönyv 9. – Kiadványunkkal abban szeretnénk segíteni az élelmiszeripar szereplőit, hogy megismerjék a rendelkezésre álló élelmiszerbiztonsági irányítási rendszereket, a követelményeket, továbbá hogy a leírtak alapján el tudják dönteni, hogy a célpiacaik eléréséhez melyik rendszer követelményei a legmegfelelőbbek. Emellett célunk, hogy olyan ismereteket adjunk át tagjainknak, amelyeknek köszönhetően növelni tudják a hatékonyságukat a folyamatok racionalizálása és a nem megfelelő tevékenységek csökkentése révén.

Élelmiszeripari kézikönyv 9. – Az élelmiszer-biztonság megteremtéséhez szükséges eszközök folyamatosan fejlődnek. A kiadványban összefoglaltuk a HACCP rendszerrel kapcsolatos tudnivalókat, és igyekeztünk olyan gyakorlatias formába ültetni mindezt, hogy könnyen beépíthető legyen a mindennapi gyakorlatba. Reméljük, hasznukra lesz ez munkájuk során.

Élelmiszeripari kézikönyv 9. – Az Egészségügyi Világszervezet alapelvét vallva, miszerint „a lakosság biztonságos és egészséges élelmiszerekkel történő ellátása a legfontosabb népegészségügyi intézkedések egyike, melyet egy nemzet lakossága egészségi állapotának javítása és a gazdasági fejlődés érdekében tenni tud”, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is hozzá kíván járulni a magyar lakosság egészségi állapotának javításához oly módon is, hogy e kiadvánnyal segíti élelmiszer-előállításban tevékenykedő tagjait a biztonságos élelmiszer előállítással kapcsolatos információk megszerzésében.

Az öntözéssel kapcsolatos vízjogi engedélyezési eljárásokról készített plakát tájékoztató jelleggel készült, amely az érvényes folyamatokat rögzíti.

Élelmiszeripari kézikönyv 8. - Nemzeti italunk 2004 óta védett hungarikum, hazánkban valószínűleg nincs olyan háztartás, ahol ne lenne megtalálható, hiszen rég nem látott kedves ismerősök érkezésekor, de akár örömünk fokozására, bánatunk oldására mindig előkerül a kamrából. Ha meghalljuk a szót, szinte már a szánkban érezzük az ízeket, de vajon kinek milyen a jó pálinka? Az ízlések eltérőek lehetnek: van, akit még családi körben sem lehet rávenni a fogyasztására, de van, aki meg hosszú percekig képes mesélni a poharába kerülő italról: „a magyar királyné életvizéről”. Fontosnak tartjuk, hogy a megfelelő gondossággal készült pálinkáról alkotott képet úgy alakítsuk, hogy a fogyasztók valóban megtapasztalhassák az ital pozitívumait egy-egy kóstolás alkalmával, és a minőségi termékekkel való találkozás után beleszeressenek, majd később is azokat keressék. Kiadványunkkal azt a folyamatot kívánjuk segíteni, hogy a minőségi, mértékletes, ám élvezetes pálinkafogyasztás kultúráját minél többen megtapasztalják és magukénak tudják.

A 2020 elejétől hatályos öntözéses gazdálkodásról szóló törvény bevezette az öntözéses szolgalom intézményét is. A szolgalom megalapításában érdekelt felek számára a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara készített egy útmutatót, amelynek segítségével tájékozódhatnak a megalapítás folyamatáról, a jogszabályban meghatározott kártalanítás meghatározásának módjáról.

2020 első féléve minden ágazatban az előzetes tervektől eltérően alakult. Nem volt ez máshogy az agrár- és élelmiszergazdaságban sem.

A NAK első félévi tevékenységeit egy kiadványban foglaltuk össze, amely szemléletesen bemutatja, hogy számtalan esetben voltunk tagjaink segítségére, és ez a segítségnyújtás különösen felerősödött és felértékelődött a veszélyhelyzet idején.

A kiadvány megtekinthető itt is.

Mezőgazdasági kézikönyv 7. - A dísznövények, díszfák környezeti hasznossága egyre inkább a figyelem előterébe kerül. A jó minőségű, jól ápolt zöldfelületek jelentős hatást fejtenek ki a városokban, településeken élő emberek életminőségére, mindennapi tevékenységére, munkájára, egészségi állapotára. Ennek kapcsán kimondható, hogy a díszkertészek díszfaiskolai termékei, a díszkertészek zöldfelületi szolgáltatásai jelentős szerepet töltenek be közegészségügy területén. A nagyberuházásokhoz kapcsolódó mai modern zöldfelületi fejlesztések nem ok nélkül számolnak a dísznövények, díszfák, környezeti hasznával. A „Magyar nemesítésű díszfák, díszcserjék, örökzöldek” című hiánypótló összeállítás a hazai fajtákat gyűjti egybe és mutatja be, képekkel és rövid leírásokkal.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara útmutatót készített az öntözési közösségeket támogató hazai és uniós ösztönzőkről, ezzel is segítve a közösségek létrejöttét. A kiadvány egyebek közt tartalmazza az öntözési közösség elismerésének feltételeit, továbbá bemutatja az elismert öntözési közösséget támogató ösztönzőket. Ismerteti az uniós forráslehetőségeket, illetve a Nemzeti Földügyi Központ által elkészítendő környezeti körzeti terveket, amelyek kiváltják a szakhatósági engedélyeket. Az útmutató digitális változatából pedig letölthetőek azok az adatlapok, amelyek az öntözési közösségek elismerése iránti kérelemhez, valamint a környezeti körzeti tervek elkészítéséhez szükséges adatokat tartalmazzák.

Tájékoztató kiadvány 3. – 2020. július 1-jén lép hatályba a termelőszövetkezeti földhasználati jog alatt álló földrészletek tulajdonjogának rendezéséről és egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi XL. törvény. A jogszabály 14 törvényt módosít, érintve a földügyi szabályozás egyes témaköreit is. A kamarai kiadvány célja a részarány-tulajdon megszüntetésére vonatkozó eljárás és a földügyi szabályozásban bekövetkezett változások ismertetése.

A NAK által készített tájékoztató útmutató bemutatja az öntözés engedélyezésében résztvevő tervezőket, hatóságokat, igazgatóságokat, valamint intézményeket.

A mezőgazdasági vízhasználat után fizetendő díjak kalkulációjáról, valamint mentességi feltételeiről készített egy útmutatót a NAK.

Élelmiszeripari kézikönyv 7. – Jelen kiadványunk első részében megismerkedhet az érzékszervi vizsgálatok elméleti alapjával, ágazati sajátosságaival. Részletesen bemutatjuk a szabályozás hazai és nemzetközi hátterét, a vizsgálatok általános irányelveit, a megvalósítás részleteit, illetve az eredmények kiértékelését és értelmezését.

A természetes csapadék mesterséges pótlása érdekében, a vízügyi hatóság által engedélyezett mező- vagy erdőgazdasági művelés alatt álló területen történő, vagy a jogszabály alapján öntözhető gyepterület fenntartását biztosító vízhasználat számít öntözésnek. Az öntözésre alkalmas hazai vízkészleteket ismerteti a NAK legújabb információs ábrája.

Mezőgazdasági kézikönyv 6. - A második rész fókuszában a talajbiológia áll, amely nemcsak a talaj termékenysége, hanem a növényvédelem szempontjából is fontos tényező. Minden gazdálkodónak tudnia kell azt, hogy a talaj élő közeg, mely akkor funkcionál megfelelően, akkor segíti gazdáját, ha megfelelő kezelésben részesül. Fontos, hogy ellássuk szervesanyaggal, melyet a talajban lévő élőlények alakítanak át értékes humuszanyagokká, a növények táplálásához szükséges anyagokká. A talaj ezáltal kellően szerkezetes, víztartó és megfelelően átszellőzötté is válik, megteremtve a megfelelő életteret a mikrobák és a növények gyökerei számára. Az egészséges növény sokkal ellenállóbb a környezeti tényezőknek, károsítóknak, kórokozóknak. Az egészséges növény biztosítja a gazdálkodó számára a várt hozamot és minőséget.

A NAK összefoglalója a bejelentéshez kötött rendkívüli célú vízhasználatról.

Mezőgazdasági kézikönyv 6. – A kiadványunk elsősorban azoknak a biogazdáknak, leendő biogazdáknak készült, akik nyitottak a „zöldebb” mezőgazdasági módszerek iránt. A kötetben természetesen olyan alapvetéseket is megfogalmazunk, melyek által a hagyományos gazdálkodásban is védhetjük, óvhatjuk környezetünket, a feltételesen megújuló erőforrásainkat, talajainkat. Ez valamennyi gazdálkodó hosszú távú és jól felfogott érdeke, hiszen a talajának megfelelő gondozásával gazdasági célkitűzéseit is realizálhatja, s könnyebben alkalmazkodhat a környezeti kihívásokhoz. Globális szinten nézve, a fenntarthatóság egyik alapkérdése talajaink védelme, termékenységük megőrzése. Célunk, hogy ehhez olyan módszereket ismerjenek meg a gazdálkodók, amelyek Magyarországon átültethetők a napi gyakorlatba. A iadványunk első részében az ökológiai gazdálkodás előírásairól, valamint az azoknak megfelelő tápanyag-gazdálkodási lehetőségekről és a leggyakrabban termesztett szántóföldi növények agrotechnikájáról olvashatnak, mely iránymutatást is megfogalmaz a növényvédelmi alapintézkedésekre.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elkészíttette azokat a rövid tájékoztatókat, amelyek a 2020. évi kérelembeadásban segítik a gazdálkodókat. Az információs anyagok a következő területekre térnek ki:erdősítés támogatása (ipari célú, fásszárú ültetvény telepítése; erdőtelepítés); Natura 2000 erdő támogatás; fiatal mezőgazdasági termelők támogatása; gyümölcstermesztés támogatása; hízottbika-tartás támogatása; húshasznú anyatehén tartásának támogatása; tejhasznútehén-tartás támogatása; kistermelői támogatási rendszer; ökológiai gazdálkodás támogatása; szemes és szálas fehérjetakarmány-növény termesztésének támogatása; zöldségnövény-termesztés támogatása.

Élelmiszeripari kézikönyv 6. - Élelmiszeriparikiadvány-sorozatunk újabb  kötete a takarítás témáját járja körül. Ismerteti egyrészt a takarítás célját, módozatait, illetve  hasznos ötleteket  és tanácsokat ad a helyes gyakorlatok elsajátításához és alkalmazásához.
Kiadványunk komplexen foglalkozik a témával, kezdve a tisztítás, fertőtlenítés jelentőségétől, fogalmától a különféle űrlapmintákig. A kapcsolódó jogi szabályozások mellett ismerteti a takarítás során használt alapvető anyagokat, eszközöket, általánosságban az üzemi takarítás követelményeit, szükséges gyakoriságát. Szót ejt továbbá a tisztítási, fertőtlenítési módokról, a takarítási utasítás és terv készítéséről, az alkalmazott takarítószerekkel szembeni követelményekről, a kezelési szabályokról.

Az elhúzódó koronavírus-járványnak várhatóan komoly negatív gazdasági hatása lesz a magyar vadgazdálkodási ágazatra is, rövid és hosszú távon egyaránt – áll a NAK ágazati elemzésében.

A koronavírus-járványhoz kapcsolódó külföldi és hazai vészhelyzeti intézkedések az erdőgazdálkodókat és az erdészeti ágazatban tevékenykedő vállalkozásokat is nehéz helyzetbe hozták. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a március végi információk alapján összefoglalta a főbb nehézségeket, kockázatokat, és azok mérséklésének lehetőségeit.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara – az április 1-jei információk alapján – helyzetelemzést készített az élelmiszeripar és az élelmiszer-kereskedelem helyzetéről, a jelenlegi koronavírusjárvány-helyzet tükrében.

A 2020. március 16. óta a NAK folyamatosan monitorozza az ágazati szereplőket érintő problémákat, begyűjti és rendszerezi azokat. Továbbá együttműködik az Agrárminisztériummal annak érdekében, hogy közösen juttassák el az agráriummal kapcsolatos beavatkozási javaslatokat az operatív törzshöz és a kormány által megalakított, a gazdaság újraindításáért felelős akciócsoporthoz. A tájékoztatóban a március 16. és 20. közötti, agráriummal kapcsolatos tudnivalóit foglaljuk össze.

Jelen dokumentum célja a COVID-19, közismertebb nevén a koronavírus agrárgazdaságra gyakorolt várható hatásainak, kockázatainak felmérése, és azokra megoldási javaslatok nyújtása.
A vírus terjedése a gazdaság minden szektorát befolyásolja, a hatások viszont nagymértékben eltérnek. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) a dokumentum elkészítése során a koronavírus agráriumot közvetlenül érintő várható hatásaira szentelt különös figyelmet, azonban nem szorítkozott kizárólag csak e szektor helyzetének felülvizsgálatára, hanem a közvetett hatások miatt a nemzetgazdaság egyéb ágazatainak szempontjából is körüljárta a témát.
A NAK azzal a feltételezéssel teszi meg a javaslatait, hogy a koronavírus legfeljebb körülbelül 2 hónapos időtávon követel meg érdemi kormányzati lépéseket – azaz addigra a terjedés megáll –, így ezt követően kezdhet el a gazdaság is újra a megszokott rend alapján működni. Álláspontunk szerint ez az időszak is jelentős negatív hatással bírhat a nemzetgazdaságra, azonban várhatóan visszafordíthatatlan globális hátrányokat nem fog okozni, amennyiben a problémák kezelése időben és a megfelelő eszközökkel megtörténik; egyes területeket azonban súlyosabban is érinthet a jelenlegi helyzet.
A NAK célja jelen anyag elkészítésével az volt, hogy megvizsgálja, mely szinteken és milyen eszközökkel lehetséges a beavatkozás a koronavírus terjedése által negatívan érintett szektorok támogatása érdekében.

Lassan két éve, hogy hazai vadállományban kimutatták az afrikai sertéspestis (ASP) vírusát. A NAK saját eszközeivel igyekszik mindent megtenni, hogy a betegség ne terjedjen át a házisertés-állományra, illetve hogy nagyobb szerepet vállaljon a termékpályát érintő más problémák megoldásában is.  2019-ben a NAK országszerte hat helyszínen szervezett regionális rendezvényeket Dr. Bognár Lajos országos főállatorvos részvételével és közreműködésével. A rendezvénysorozatot 2020-ban is folytatjuk.
A kamara nagy hangsúlyt fektet a hazai és külföldi társszervezetekkel való közös szakmai munkára és kiemelten fontosnak tartja az ágazati szereplők informálását, mozgósítását az esetleges kockázatok elleni eredményesebb védekezésre. Az afrikai sertéspestis terjesztésében az ember szerepe kiemelt, gondatlanság miatt nagy földrajzi távolságokat tehet meg. Ezért a NAK nagyon fontosnak tartja, hogy a szakmán kívül is egyszerű és érthető tájékoztatást adjon a betegségről, ezzel is segítve a magyar és európai sertéstartók, valamint állataik biztonságát!
Az infografika az afrikai sertéspestissel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat foglalja össze.

Vidékfejlesztési kézikönyv 4. - A kiadvány a rövid ellátási láncból (REL) történő beszerzés előnyeit, a REL működési formáit, támogatási lehetőségeit mutatja be, továbbá felsorakoztat példaértékű megoldásokat is. melyek elterjedése remélhetőleg kompenzálja a globalizáció hozta negatív változásokat, egyúttal hozzájárul a környezeti terhelés csökkentéséhez és a helyi gazdaságfejlesztéshez.

Élelmiszeripari kézikönyv 5. - A kamara 2018-ban felmérést végzett a laktózmentesen táplálkozók körében. Az adatgyűjtés egyik komoly tanulsága volt, hogy a kereslet és a kínálat találkozásához célzott termékfejlesztésre van szükség. A kiadványban a szakemberek ezzel kapcsolatos tanácsai (is) szerepelnek.

Élelmiszeripari kézikönyv 4. - Az élelmiszeripar és -kereskedelem, de a vendéglátóipar szereplőinek is tisztában kell lenniük a hűtés, a fagyasztás és a hűtési lánc fenntartásának jelentőségével. Kiadványunk ezen gondolatiság jegyében készült, egyfajta „kapaszkodót” adva az érintetteknek.

Élelmiszeripari kézikönyv 3. - A NAK Élelmiszeripari Igazgatósága 2016 és 2018 között tizenhét országgal együtt egy portugál koordináció alatt működő projekt keretében mérte fel az élelmiszer-választást befolyásoló tényezők hatásának mértékét. A munka keretében 2017-ben egy hazai reprezentatív kérdőíves megkérdezést végeztünk, melynek eredményeit a jelen kötet fejezeti részletezik.

Vidékfejlesztési kézikönyv 3. - Az erdőtelepítés és a fásítás az agrárgazdálkodók számára korábban főként egy alternatív termőföld használati lehetőségnek számított, amelynek során a mezőgazdasági művelésre kevésbé alkalmas területeket lehetett jövedelemtermelésre, illetve a birtok saját faanyagigényének kielégítésére hasznosítani. Egyre szélesebb körben tudatosul azonban, hogy a mezőgazdasági területeket behálózó erdők és fásítások egyben a termőföldek védelmét is szolgálják. A kiadvány bővebben foglalkozik a témával és hasznos tanácsokkal szolgál azoknak a gazdálkodóknak, akik erdőtelepítésre vállalkoznak.

Vidékfejlesztési kézikönyv 2. - A kiadvány foglalkozik az erdősítések és fásítások eredményes kivitelezésével, a mezőgazdasági területek védelmével, és az ország erdősültségének, illetve fával, faállománnyal borítottságának növelésével.

Tájékoztató kisokos 1. - A kamara aktív szerepet vállal a szaktanácsadás területén. Kiadványunkban a szaktanácsadói rendszert, a szaktanácsadók és a szaktanácsadói szervezetek működését mutatjuk be, továbbá tájékoztatást adunk egyebek közt a támogatási formákról és az igénybevételi lehetőségekről.

Ebben a kis plakátban jelenítjük meg Dr. Stefanovits Pál múlt században megfogalmazott, a talaj védelmét biztosító parancsolatát.

Tájékoztató kiadvány 2. - Magyarország különleges természeti adottságainak köszönhetően évszázadok óta jelentős és világszerte elismert mezőgazdasági termelést folytat, ennek megfelelően az agrárgazdaság a magyar nemzetgazdaság kiemelkedő fontosságú, stratégiai ágazata, amely jelentős hányadát a hazai élelmiszeripar dolgozza fel. Az Agrárminisztérium és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara közös szakmai kiadványa arra vállalkozik, hogy átfogó tájékoztatást adjon a magyar agrárgazdaság 2018-ban elért eredményeiről.

A magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar számokban, 2018 kiadvány angol nyelvű változata.

Mezőgazdasági kézikönyv 5. - A mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer I. pillérét az agrárkár-enyhítési rendszer alkotja, amely a kedvezőtlen időjárási jelenségek által okozott károk kompenzálását szolgálja a rendszer tagjai számára. A biztosítási díjtámogatás, a II. pillér keretében, a termelők által önkéntesen választható biztosítási konstrukciók díja vált támogathatóvá. A II. pillér bevezetésével új biztosítási konstrukciók jelentek meg. Ezzel először vált biztosíthatóvá több, Magyarországon gyakran és jelentős mértékben pusztító kockázat, mint az aszály, a felhőszakadás, a tavaszi fagy és az árvíz. A kockázatkezelési rendszer III. pillérét pedig a 2018 májusától bevezetett országos jégkármérséklő rendszer alkotja. A kockázatkezelési rendszer további fejlesztése keretében kidolgozás alatt áll a IV. pillér, melyben tervezett intézkedésként bevezetésre kerülhet a jövedelemstabilizáló rendszer. A kiadvány az MKR legfontosabb tudnivalóit tartalmazza.

A Magyarok Kenyere program megmutatta, mennyi segítő szándék rejlik a magyar gazdatársadalomban és e szándék mekkora energiákat képes megmozgatni egy nemzeti ügy érdekében. A kezdeményezés hozzájárul szükségben élő magyar közösségek megtartásához, megerősítéséhez, bizonyítja a nemzet összefogási képességét, az egymás iránt érzett felelősség vállalását. Büszkék vagyunk a magyar gazdákra, ezúttal is példát mutattak emberségből, magyarságból, nemeslelkűségből, mint oly sokszor a történelem során. Az áprilisi búzaszenteléstől az év végi adományozásig hosszú volt az út. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a MAGOSZ-szal való együttműködésben segítette a program folyamatainak lebonyolítását, részt vett a begyűjtési, szervezési teendők ellátásában. A Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program 2018-ban sikeres évet zárt, minden eddiginél eredményesebbet. A kiadvány a 2018-as eredményeket foglalja össze.

Mezőgazdasági kézikönyv 4. – A mezőgazdasági termelés sajátosságaiból adódóan a növénytermesztés hozamait – ideértve a zöldség-, gyümölcs- illetve szőlőtermesztést is – teljes pontossággal csak a betakarítást követően tudjuk megállapítani. A betakarításra felkészülés, a szállítás, a szárítás, a tárolás vagy a forgalmazás és feldolgozás stb. szervezése azonban megkívánja, hogy a folyamatokra időben felkészüljünk. Ezt racionálisan csak akkor tehetjük meg, ha a terméseredmények várható alakulásáról már a betakarítást megelőzően is rendelkezünk információval, amely információhoz csak becslés útján juthatunk. A becslési eljárás ismerete elengedhetetlenül fontos a gyakorló szakemberek számára, a fentieken túlmenően is, hiszen a mindennapi élet produkál olyan eseteket, amikor más módon nem ismerhetjük meg a tényleges hozamot, csak becslési eljárással. Például lábon álló termést vásárolunk, vagy silózunk és a zöldtömeg mérlegelését nem tudjuk a munkafolyamatba építeni, de ugyanezt mondhatnánk a melléktermékek betakarításáról is. A felhozott esetek a mezőgazdasági termelés alapegységeinél, az üzemeknél, gazdaságoknál stb. jelentkező problémák. Ugyanakkor hasonló okokra visszavezethetően az agrárágazat felsőbb szintjein – kistérség, megye, régió, ország – is szükségesek a becslésből származó információk, amelyek akár a külkereskedelmi tárgyalásokra felkészülésnél is hasznosíthatók.