Frissült az Agrárszakma Iránytű kiadvány, amelyben az új szakmastruktúrának megfelelően kerültek bemutatásra a szakmajegyzékben szereplő agrárszakmák, valamint azok szakmairányai és részszakmái. Újdonság, hogy az utolsó oldalon egy QR kód segítségével fel vannak tüntetve mindazon szakképző intézmények, amelyek indítják a kiadványban szereplő agrárképzéseket. Az online tájékoztató füzetet ajánljuk mind a továbbtanulás előtt álló általános iskolai diákoknak, mind pedig az átképzésben gondolkodó, vagy a felnőttoktatás keretében egy második ingyenes szakmát szerezni kívánó felnőtteknek. 

A kézikönyv hét fejezetet ölel fel. Összefoglalja a helyi termékekhez kapcsolható minőségrendszereket, hogy a fogyasztók számára egyértelműen megkülönböztethetők legyenek azok a termékek, amelyek különleges tulajdonságai egy meghatározott földrajzi területhez köthetők, vagy hagyományos tulajdonságaik különböztetik meg őket más termékektől. A nemzeti minőségrendszer új, hazai – Kiváló Minőségű Élelmiszer – tanúsító védjegye is bemutatásra kerül. Továbbá felhívjuk a figyelmet az őstermelői és kistermelői tevékenységek, az élelmiszer-előállítás és élelmiszer-jelölés legfontosabb tudnivalóira, valamint az élelmiszer-biztonsági és -higiéniai előírásokra. A rövid ellátási lánc és annak értékesítési formái rávilágítanak arra, hogy hogyan csökkenthető az élelmiszerek szállítási útja, és hogyan lehetséges, hogy a termelés, a feldolgozás és az értékesítés, valamint a fogyasztó a lehető legközelebb legyenek egymáshoz. A helyi termékek keresletének megerősödése összekapcsolható a közétkeztetéssel, a közétkeztetésben rejlő lehetőségekkel, mint a hazai termékek egyik fontos felvevő piacával. Ezen kívül megemlítésre kerül az egyik legjelentősebb fenntarthatósági kérdés, az élelmiszer-hulladék kérdése az élelmiszerláncban.

A NAK által készített tájékoztató bemutatja a szennyvíziszap, a szennyvíziszap komposzt és a termék komposzt mezőgazdasági területen történő hasznosításának engedélyezési módjait, a felhasználással járó előnyöket, korlátozásokat. Mindezen szabályok biztosítják azt, hogy sem a környezetre sem az élelmiszerelőállításra nem jelent veszélyt ezen anyagok termőföldre juttatása. Hasznosításával javul a talaj szervesanyagkészlete, mikrobiológiai aktivitása, tápanyagszolgáltató képessége, víztartása, csökken az aszályérzékenység.

A kis kiadványban szereplő módon hasznosítsák bizalommal!

Az élelmiszer-vállalkozások által működtetendő önellenőrzési rendszerre vonatkozó követelményekről szóló rendelet 2018 elején lépett hatályba. A jogszabály célja az élelmiszerláncban termelt illetve feldolgozott élelmiszerek és szolgáltatások minőségének növelése, az élelmiszer-biztonság megerősítése illetve fenntartása, az élelmiszer-vállalkozók minőségi rendszerszemléletének és tudatosságának fejlesztése. Kiadványunk segítséget nyújt a vállalkozások önellenőrzési rendszerének kiépítéséhez és fejlesztéséhez.

Tájékoztató kiadvány 4. -  A családi gazdaságokról szóló törvény (2020. évi CXXIII. törvény) szabályai 2021. január 1-jén lépnek hatályba. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kezdeményezésére megszületett törvény jelentős összefogás eredménye mind a gazdálkodókkal, mind a jogalkotásban részt vevő minisztériumokkal.  Az egyeztetések és a jogszabályalkotási munka eredményeképpen kidolgozott, és az Országgyűlés által elfogadott törvény a 21. századi elvárásoknak megfelelő működési és adózási környezetet teremt, elősegítve az agrár- és élelmiszeripari gazdaságok fejlődését, fejlesztését, valamint a generációváltást, mindeközben csökkentve az adminisztrációs terheket is. Jelen kiadvány a mezőgazdasági működési formák reformjáról, valamint a hozzájuk kapcsolódó adózási szabályokról ad információkat. A kiadványban ismertetett szabályok, illetve változások az ágazat működésének versenyképességét, hatékonyságát hivatottak elősegíteni. Jelentőségük elvitathatatlan, hiszen várhatóan hosszú évekre meghatározhatják az agrárium fejlődését. Az összeállított anyag a későbbiek során még kiegészülhet a végrehajtási rendeletben megjelentekkel.

Mezőgazdasági célú vízgazdálkodás a mezőgazdaság feladatait, érdekeit szolgáló vízhasznosítási és vízkárelhárítási tevékenység. A kamarai útmutató tartalmazza a mezőgazdasági vízhasznosítási idénnyel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, fogalmakat, valamint a vízhasználatokra vonatkozó időkorlátokat.

Élelmiszeripari kézikönyv 9. – Kiadványunkkal abban szeretnénk segíteni az élelmiszeripar szereplőit, hogy megismerjék a rendelkezésre álló élelmiszerbiztonsági irányítási rendszereket, a követelményeket, továbbá hogy a leírtak alapján el tudják dönteni, hogy a célpiacaik eléréséhez melyik rendszer követelményei a legmegfelelőbbek. Emellett célunk, hogy olyan ismereteket adjunk át tagjainknak, amelyeknek köszönhetően növelni tudják a hatékonyságukat a folyamatok racionalizálása és a nem megfelelő tevékenységek csökkentése révén.

Élelmiszeripari kézikönyv 9. – Az élelmiszer-biztonság megteremtéséhez szükséges eszközök folyamatosan fejlődnek. A kiadványban összefoglaltuk a HACCP rendszerrel kapcsolatos tudnivalókat, és igyekeztünk olyan gyakorlatias formába ültetni mindezt, hogy könnyen beépíthető legyen a mindennapi gyakorlatba. Reméljük, hasznukra lesz ez munkájuk során.

Élelmiszeripari kézikönyv 9. – Az Egészségügyi Világszervezet alapelvét vallva, miszerint „a lakosság biztonságos és egészséges élelmiszerekkel történő ellátása a legfontosabb népegészségügyi intézkedések egyike, melyet egy nemzet lakossága egészségi állapotának javítása és a gazdasági fejlődés érdekében tenni tud”, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is hozzá kíván járulni a magyar lakosság egészségi állapotának javításához oly módon is, hogy e kiadvánnyal segíti élelmiszer-előállításban tevékenykedő tagjait a biztonságos élelmiszer előállítással kapcsolatos információk megszerzésében.

Az öntözéssel kapcsolatos vízjogi engedélyezési eljárásokról készített plakát tájékoztató jelleggel készült, amely az érvényes folyamatokat rögzíti.

Élelmiszeripari kézikönyv 8. - Nemzeti italunk 2004 óta védett hungarikum, hazánkban valószínűleg nincs olyan háztartás, ahol ne lenne megtalálható, hiszen rég nem látott kedves ismerősök érkezésekor, de akár örömünk fokozására, bánatunk oldására mindig előkerül a kamrából. Ha meghalljuk a szót, szinte már a szánkban érezzük az ízeket, de vajon kinek milyen a jó pálinka? Az ízlések eltérőek lehetnek: van, akit még családi körben sem lehet rávenni a fogyasztására, de van, aki meg hosszú percekig képes mesélni a poharába kerülő italról: „a magyar királyné életvizéről”. Fontosnak tartjuk, hogy a megfelelő gondossággal készült pálinkáról alkotott képet úgy alakítsuk, hogy a fogyasztók valóban megtapasztalhassák az ital pozitívumait egy-egy kóstolás alkalmával, és a minőségi termékekkel való találkozás után beleszeressenek, majd később is azokat keressék. Kiadványunkkal azt a folyamatot kívánjuk segíteni, hogy a minőségi, mértékletes, ám élvezetes pálinkafogyasztás kultúráját minél többen megtapasztalják és magukénak tudják.

A 2020 elejétől hatályos öntözéses gazdálkodásról szóló törvény bevezette az öntözéses szolgalom intézményét is. A szolgalom megalapításában érdekelt felek számára a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara készített egy útmutatót, amelynek segítségével tájékozódhatnak a megalapítás folyamatáról, a jogszabályban meghatározott kártalanítás meghatározásának módjáról.

2020 első féléve minden ágazatban az előzetes tervektől eltérően alakult. Nem volt ez máshogy az agrár- és élelmiszergazdaságban sem.

A NAK első félévi tevékenységeit egy kiadványban foglaltuk össze, amely szemléletesen bemutatja, hogy számtalan esetben voltunk tagjaink segítségére, és ez a segítségnyújtás különösen felerősödött és felértékelődött a veszélyhelyzet idején.

A kiadvány megtekinthető itt is.

Mezőgazdasági kézikönyv 7. - A dísznövények, díszfák környezeti hasznossága egyre inkább a figyelem előterébe kerül. A jó minőségű, jól ápolt zöldfelületek jelentős hatást fejtenek ki a városokban, településeken élő emberek életminőségére, mindennapi tevékenységére, munkájára, egészségi állapotára. Ennek kapcsán kimondható, hogy a díszkertészek díszfaiskolai termékei, a díszkertészek zöldfelületi szolgáltatásai jelentős szerepet töltenek be közegészségügy területén. A nagyberuházásokhoz kapcsolódó mai modern zöldfelületi fejlesztések nem ok nélkül számolnak a dísznövények, díszfák, környezeti hasznával. A „Magyar nemesítésű díszfák, díszcserjék, örökzöldek” című hiánypótló összeállítás a hazai fajtákat gyűjti egybe és mutatja be, képekkel és rövid leírásokkal.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara útmutatót készített az öntözési közösségeket támogató hazai és uniós ösztönzőkről, ezzel is segítve a közösségek létrejöttét. A kiadvány egyebek közt tartalmazza az öntözési közösség elismerésének feltételeit, továbbá bemutatja az elismert öntözési közösséget támogató ösztönzőket. Ismerteti az uniós forráslehetőségeket, illetve a Nemzeti Földügyi Központ által elkészítendő környezeti körzeti terveket, amelyek kiváltják a szakhatósági engedélyeket. Az útmutató digitális változatából pedig letölthetőek azok az adatlapok, amelyek az öntözési közösségek elismerése iránti kérelemhez, valamint a környezeti körzeti tervek elkészítéséhez szükséges adatokat tartalmazzák.

Tájékoztató kiadvány 3. – 2020. július 1-jén lép hatályba a termelőszövetkezeti földhasználati jog alatt álló földrészletek tulajdonjogának rendezéséről és egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi XL. törvény. A jogszabály 14 törvényt módosít, érintve a földügyi szabályozás egyes témaköreit is. A kamarai kiadvány célja a részarány-tulajdon megszüntetésére vonatkozó eljárás és a földügyi szabályozásban bekövetkezett változások ismertetése.

A NAK által készített tájékoztató útmutató bemutatja az öntözés engedélyezésében résztvevő tervezőket, hatóságokat, igazgatóságokat, valamint intézményeket.

A mezőgazdasági vízhasználat után fizetendő díjak kalkulációjáról, valamint mentességi feltételeiről készített egy útmutatót a NAK.

Élelmiszeripari kézikönyv 7. – Jelen kiadványunk első részében megismerkedhet az érzékszervi vizsgálatok elméleti alapjával, ágazati sajátosságaival. Részletesen bemutatjuk a szabályozás hazai és nemzetközi hátterét, a vizsgálatok általános irányelveit, a megvalósítás részleteit, illetve az eredmények kiértékelését és értelmezését.

A természetes csapadék mesterséges pótlása érdekében, a vízügyi hatóság által engedélyezett mező- vagy erdőgazdasági művelés alatt álló területen történő, vagy a jogszabály alapján öntözhető gyepterület fenntartását biztosító vízhasználat számít öntözésnek. Az öntözésre alkalmas hazai vízkészleteket ismerteti a NAK legújabb információs ábrája.