Élelmiszeripari kézikönyv 4. - Az élelmiszeripar és -kereskedelem, de a vendéglátóipar szereplőinek is tisztában kell lenniük a hűtés, a fagyasztás és a hűtési lánc fenntartásának jelentőségével. Kiadványunk ezen gondolatiság jegyében készült, egyfajta „kapaszkodót” adva az érintetteknek.

Élelmiszeripari kézikönyv 3. - A NAK Élelmiszeripari Igazgatósága 2016 és 2018 között tizenhét országgal együtt egy portugál koordináció alatt működő projekt keretében mérte fel az élelmiszer-választást befolyásoló tényezők hatásának mértékét. A munka keretében 2017-ben egy hazai reprezentatív kérdőíves megkérdezést végeztünk, melynek eredményeit a jelen kötet fejezeti részletezik.

Vidékfejlesztési kézikönyv 3. - Az erdőtelepítés és a fásítás az agrárgazdálkodók számára korábban főként egy alternatív termőföld használati lehetőségnek számított, amelynek során a mezőgazdasági művelésre kevésbé alkalmas területeket lehetett jövedelemtermelésre, illetve a birtok saját faanyagigényének kielégítésére hasznosítani. Egyre szélesebb körben tudatosul azonban, hogy a mezőgazdasági területeket behálózó erdők és fásítások egyben a termőföldek védelmét is szolgálják. A kiadvány bővebben foglalkozik a témával és hasznos tanácsokkal szolgál azoknak a gazdálkodóknak, akik erdőtelepítésre vállalkoznak.

Vidékfejlesztési kézikönyv 2. - A kiadvány foglalkozik az erdősítések és fásítások eredményes kivitelezésével, a mezőgazdasági területek védelmével, és az ország erdősültségének, illetve fával, faállománnyal borítottságának növelésével.

Tájékoztató kisokos 1. - A kamara aktív szerepet vállal a szaktanácsadás területén. Kiadványunkban a szaktanácsadói rendszert, a szaktanácsadók és a szaktanácsadói szervezetek működését mutatjuk be, továbbá tájékoztatást adunk egyebek közt a támogatási formákról és az igénybevételi lehetőségekről.

Ebben a kis plakátban jelenítjük meg Dr. Stefanovits Pál múlt században megfogalmazott, a talaj védelmét biztosító parancsolatát.

Tájékoztató kiadvány 2. - Magyarország különleges természeti adottságainak köszönhetően évszázadok óta jelentős és világszerte elismert mezőgazdasági termelést folytat, ennek megfelelően az agrárgazdaság a magyar nemzetgazdaság kiemelkedő fontosságú, stratégiai ágazata, amely jelentős hányadát a hazai élelmiszeripar dolgozza fel. Az Agrárminisztérium és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara közös szakmai kiadványa arra vállalkozik, hogy átfogó tájékoztatást adjon a magyar agrárgazdaság 2018-ban elért eredményeiről.

A magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar számokban, 2018 kiadvány angol nyelvű változata.

Mezőgazdasági kézikönyv 5. - A mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer I. pillérét az agrárkár-enyhítési rendszer alkotja, amely a kedvezőtlen időjárási jelenségek által okozott károk kompenzálását szolgálja a rendszer tagjai számára. A biztosítási díjtámogatás, a II. pillér keretében, a termelők által önkéntesen választható biztosítási konstrukciók díja vált támogathatóvá. A II. pillér bevezetésével új biztosítási konstrukciók jelentek meg. Ezzel először vált biztosíthatóvá több, Magyarországon gyakran és jelentős mértékben pusztító kockázat, mint az aszály, a felhőszakadás, a tavaszi fagy és az árvíz. A kockázatkezelési rendszer III. pillérét pedig a 2018 májusától bevezetett országos jégkármérséklő rendszer alkotja. A kockázatkezelési rendszer további fejlesztése keretében kidolgozás alatt áll a IV. pillér, melyben tervezett intézkedésként bevezetésre kerülhet a jövedelemstabilizáló rendszer. A kiadvány az MKR legfontosabb tudnivalóit tartalmazza.

Az öntözéssel kapcsolatos vízjogi engedélyezési eljárásokról készített plakát tájékoztató jelleggel készült, a 2019-ben érvényes folyamatokat rögzíti.

A Magyarok Kenyere program megmutatta, mennyi segítő szándék rejlik a magyar gazdatársadalomban és e szándék mekkora energiákat képes megmozgatni egy nemzeti ügy érdekében. A kezdeményezés hozzájárul szükségben élő magyar közösségek megtartásához, megerősítéséhez, bizonyítja a nemzet összefogási képességét, az egymás iránt érzett felelősség vállalását. Büszkék vagyunk a magyar gazdákra, ezúttal is példát mutattak emberségből, magyarságból, nemeslelkűségből, mint oly sokszor a történelem során. Az áprilisi búzaszenteléstől az év végi adományozásig hosszú volt az út. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a MAGOSZ-szal való együttműködésben segítette a program folyamatainak lebonyolítását, részt vett a begyűjtési, szervezési teendők ellátásában. A Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program 2018-ban sikeres évet zárt, minden eddiginél eredményesebbet. A kiadvány a 2018-as eredményeket foglalja össze.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elkészíttette azokat a rövid tájékoztatókat, amelyek a 2019. évi egységes kérelem beadásában segítik a gazdálkodókat. Az információs anyagok a következő területekre térnek ki: gyümölcstermesztés támogatása; hízottbika-tartás támogatása; húshasznúanyatehén-tartás támogatása; Natura 2000 erdő támogatás; Natura 2000 mezőgazdasági területek támogatása; szemes és szálas fehérjetakarmánynövény-termesztés támogatása; tejhasznútehén-tartás támogatása; természeti hátrányokkal rendelkező területek támogatása; erdősítés támogatása; ipari célú, fásszárú ültetvénytelepítés; zöldségnövények és ipari zöldségek termesztésének támogatása; diverzifikáció; jogszerű földhasználat igazolása.

Mezőgazdasági kézikönyv 4. – A mezőgazdasági termelés sajátosságaiból adódóan a növénytermesztés hozamait – ideértve a zöldség-, gyümölcs- illetve szőlőtermesztést is – teljes pontossággal csak a betakarítást követően tudjuk megállapítani. A betakarításra felkészülés, a szállítás, a szárítás, a tárolás vagy a forgalmazás és feldolgozás stb. szervezése azonban megkívánja, hogy a folyamatokra időben felkészüljünk. Ezt racionálisan csak akkor tehetjük meg, ha a terméseredmények várható alakulásáról már a betakarítást megelőzően is rendelkezünk információval, amely információhoz csak becslés útján juthatunk. A becslési eljárás ismerete elengedhetetlenül fontos a gyakorló szakemberek számára, a fentieken túlmenően is, hiszen a mindennapi élet produkál olyan eseteket, amikor más módon nem ismerhetjük meg a tényleges hozamot, csak becslési eljárással. Például lábon álló termést vásárolunk, vagy silózunk és a zöldtömeg mérlegelését nem tudjuk a munkafolyamatba építeni, de ugyanezt mondhatnánk a melléktermékek betakarításáról is. A felhozott esetek a mezőgazdasági termelés alapegységeinél, az üzemeknél, gazdaságoknál stb. jelentkező problémák. Ugyanakkor hasonló okokra visszavezethetően az agrárágazat felsőbb szintjein – kistérség, megye, régió, ország – is szükségesek a becslésből származó információk, amelyek akár a külkereskedelmi tárgyalásokra felkészülésnél is hasznosíthatók.

Tájékoztató kiadvány 1. – A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara „Tájékoztató kiadvány” című sorozatának első példányában a földforgalmi törvény módosításait ismertetjük. A hazánk EU-csatlakozásakor biztosított tízéves moratóriumi időszak lejártát követően léptek hatályba az új földforgalmi rendelkezések. Az új rendelkezések hatályosulásával kapcsolatban az elmúlt négy évben számos gyakorlati tapasztalatot szereztünk. Ezen tapasztalatok felhasználásával készítettük elő azon törvénymódosítást, amely 2019. január 11-től hatályos. A módosítás legfontosabb céljai a helyben lakó gazdák szerepének erősítése, a versenyképesség javítása egy egészséges, stabil birtokszerkezeten keresztül, a visszaélések visszaszorítása és a termőföld magyar kézben tartása. A változások érintik többek között a helyi földbizottságok feladatait és eljárását, az elővásárlási jogosultságokat és a termőföld vétel árára vonatkozó szabályokat is.

A tájékoztató füzet a mezőgazdasági őstermelői igazolványról szóló 436/2015. (XII. 28.) Korm. rendeletben foglalt legfontosabb szabályok összefoglalásával az őstermelőknek szeretne segítséget nyújtani az értékesítési szabályok megismerésében, az őstermelői igazolvány használatával kapcsolatos tudnivalók megértésében ugyanis a szabályok be nem tartása miatt az ellenőrző hatóságok két hónaptól két évig terjedően el is tilthatják az őstermelői igazolványon szereplőket az őstermelői tevékenység végzésétől.

Mezőgazdasági kézikönyv 3. - A kiadvány ismerteti az egyes támogatásokban elvárt talajvédelmi kötelezések teljesítésének gyakorlati eljárásait és rávilágít a „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot” fenntartásának azon fontos és hasznos műveleteire, melyekkel a gazdálkodó saját területén elősegítheti pl. a vízmegőrzést, mind az agrotechnika, mind a másodvetemények alkalmazásával. Bemutatja a talajok szervesanyag-tartalmának megőrzésére, növelésére irányuló praktikákat, valamint a tápanyagpótlás gazdaságosságát biztosító lehetőségeket.
A kézikönyv célja a gazdálkodók és a szaktanácsadók tudatosságának növelése, ezáltal hozzájárulva a hatékony víz- és talajvédelem gyakorlati megvalósításhoz, hogy a talajt kímélő megoldásokkal biztosíthatják gazdaságos és ugyanakkor környezetet óvó lehetőségeket, a talajok, ezáltal a víz és a tápanyag helyben tartását, az eróziós károk mérséklését.
A kiadvány kitér a „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot” (50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet), a "Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat" (59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet, nitrátrendelet) és a 10/2015. (III. 13.) FM zöldítési rendeletben megfogalmazott „az éghajlat és környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlat” minimumkövetelményeinek keretrendszerében, vagy a VPAKG-ban is megfogalmazott előírások gyakorlati okára, azok megfelelő alkalmazásának gyakorlati hasznára.

Vidékfejlesztési kézikönyv 1. - A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara ,,Vidékfejlesztési kézikönyv" című sorozatának első kiadványa ez. A mezőgazdasági területek alternatív hasznosításának tárháza végtelen. Egy közülük azonban majd minden esetben felmerül, és ez a fásítás. A fásítás egyrészt önállóan is egy alternatív, illetve kiegészítő területhasznosítási lehetőséget jelent a gazdálkodó számára, másrészt pedig kézenfekvő megoldás a többfunkciós használatra szánt mezőgazdasági terület tagolására, illetve „berendezésére” is (pl. a terület lehatárolása, tagolása fasorokkal, vagy fás legelő létesítése).  Ezeknek a termelési rendszereknek a modern megnevezése az „agrár-erdészeti rendszer” vagy „agrárerdészet”.
Ebben a kiadványban igyekszünk röviden kitérni egyrészt az agrárerdészeti fásítások lehetőségére, az állami támogatásra, illetve szeretnénk hasznos ötleteket és tanácsokat adni az agrár-erdészeti rendszerekben alkalmazható egyéb jövedelemtermelési lehetőségekre.

A tájékoztató kisokos elsősorban a termelői piacon értékesítőknek és a piacot üzemeltetőknek szól, feltüntetve benne a vonatkozó jogszabályokat. A kiadvány segítséget nyújt az értékesítési szabályok megismerésében, a helyi termelői piacon történő vásárlásban, a piacok közötti különbségben, valamint a piacnyitási és üzemeltetési kérdésekben.

Élelmiszeripari kézikönyv 2. – A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara „Élelmiszeripari kézikönyv" című sorozata keretében készítette el újabb kiadványát.
Növekvő fogyasztói kereslet mutatkozik napjainkban a gluténmentes élelmiszerek iránt. A diétára szorulók igényeinek kielégítéséhez szigorú előállítási körülményeknek és szabályozási feltételeknek kell megfelelniük a készítőknek. Ezek megismeréséhez kíván segítséget nyújtani kiadványunk. Emellett arra törekedtünk, hogy minél szélesebb kitekintésben járjuk körbe a témát, annak érdekében, hogy az élelmiszer-előállítók az igényeknek minél magasabb szinten meg tudjanak felelni, illetve termékkínálatukat megfelelően tudják alakítani. Az élelmiszeripar szereplőinek a piaci trendekről, a gluténmentes élelmiszerek előállítására, jelölésére vonatkozó szabályokról és a fejlesztési lehetőségekről egyaránt tájékoztatást adunk.

A téma fontosságára tekintettel a NAK 2017-ben nagyszabású felmérést végzett a gluténmentesen táplálkozók körében (ennek eredményét is összefoglaltuk a kötetben), többek közt étkezési, vásárlási szokásaikra, termékigényeikre rákérdezve. Az adatgyűjtés egyik komoly tanulsága volt, hogy a piaci kereslet és kínálat találkozásához még inkább megfelelő termékfejlesztésekre van szükség, amik a konkrét elvárásokhoz illeszkednek. Kiadványunkban mindehhez szakemberek adnak hasznos, gyakorlatias tippeket.

Hogy az elmélet és a gyakorlati tapasztalatok is megjelenjenek, egyetemi oktatót, dietetikust, lisztérzékenyeket tömörítő szervezet vezetőjét, élelmiszer-fejlesztésben aktívan résztvevő szakembert is felkértünk: osszák meg velünk ismereteiket, tapasztalataikat. Illetve rajtunk keresztül a gazdálkodókkal, élelmiszer-előállítókkal és -kereskedőkkel, a vendéglátóegységekkel, a fogyasztókkal.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a Magyar Szőlő Szaporítóanyag Szövetséggel együttműködve háromnyelvű (magyar-angol-orosz) összefoglaló jellegű rövid tájékoztatót készített. A szórólap célja, hogy a potenciális nemzetközi piacok figyelmét felhívja a jó minőségű, európai előírásoknak megfelelő magyar szőlő-szaporítóanyagra.

Élelmiszeripari kézikönyv 1. – A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara ,,Élelmiszeripari kézikönyv" című sorozata keretében készítette el élelmiszeripari alapfogalmakat ismertető kétkötetes kiadványát. A hazai élelmiszer-gazdaság meghatározó szereplőjeként hivatásunk a kamarai tagság tevékenységének, hatékonyságnövelésének segítése. Ennek jegyében állítottuk össze ezen hiánypótló köteteket is, melyek szakmai alapossággal tartalmazzák az élelmiszeripar több száz alapfogalmát. Mindennek összefoglalásában egyetemi oktatók és meghatározó vállalatoknál tevékenykedő szakemberek működtek közre – ezzel garantálva az elmélet és a gyakorlat összhangját. Az alapfogalom-gyűjtemény az élelmiszeripar részterületeinek széles körét fedi le, az élelmiszer-
előállítás minden főbb lépésének fogalmait külön fejezet tárgyalja. A különböző szakágazatok, az élelmiszer-csomagolás és a -marketing területének vonatkozó kulcsszavait további definíciók egészítik ki, például a táplálkozás-élettan és az élelmiszer-biztonság témájában. A jogszabályi háttéren is alapuló fogalmak egyféle ágazati jogszabálygyűjteményt is adnak, ami meggyőződésünk szerint az élelmiszer-előállítóknak hasznos segítséget jelent mindennapi munkájuk során.

Élelmiszeripari kézikönyv 1. – A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara ,,Élelmiszeripari kézikönyv" című sorozata keretében készítette el élelmiszeripari alapfogalmakat ismertető kétkötetes kiadványát. A hazai élelmiszer-gazdaság meghatározó szereplőjeként hivatásunk a kamarai tagság tevékenységének, hatékonyságnövelésének segítése. Ennek jegyében állítottuk össze ezen hiánypótló köteteket is, melyek szakmai alapossággal tartalmazzák az élelmiszeripar több száz alapfogalmát. Mindennek összefoglalásában egyetemi oktatók és meghatározó vállalatoknál tevékenykedő szakemberek működtek közre – ezzel garantálva az elmélet és a gyakorlat összhangját. Az alapfogalom-gyűjtemény az élelmiszeripar részterületeinek széles körét fedi le, az élelmiszer-
előállítás minden főbb lépésének fogalmait külön fejezet tárgyalja. A különböző szakágazatok, az élelmiszer-csomagolás és a -marketing területének vonatkozó kulcsszavait további definíciók egészítik ki, például a táplálkozás-élettan és az élelmiszer-biztonság témájában. A jogszabályi háttéren is alapuló fogalmak egyféle ágazati jogszabálygyűjteményt is adnak, ami meggyőződésünk szerint az élelmiszer-előállítóknak hasznos segítséget jelent mindennapi munkájuk során.

Mezőgazdasági kézikönyv 2. - Az Európai Bizottság javaslata alapján 2020 után a zöldítés megszűnne, azonban ez nem azt jelentené, hogy csökkennének a gazdálkodók terhei. Sőt, a közvetlen kifizetések előfeltételeként az eddigieknél is szigorúbb környezeti és éghajlatvédelmi követelményeket szabna az EU. Fontos tehát, hogy a termelők tisztában legyenek azokkal a módszerekkel, amelyek segítségével megva­lósítható a környezettudatos gazdálkodás. Ilyen a jelen kézikönyvben ismertetett zöldtrágyázás is. Kiadványunkban részletesen bemutatjuk a zöldtrágyázás hatásait, valamint hasznos tanácsokat adunk a növények kiválasztásához és termesztéséhez. 

Mezőgazdasági kézikönyv 1. - Kiadványunk elsősorban a haltermelők és horgászvízkezelők számára íródott mint segédanyag, azonban hasznos segítséget adhat az állatorvosoknak, valamint hallal foglalkozó zoológusoknak is. Jelen kiadvány segítségével felismerhetőek egyes halakat érintő megbetegedések, valamint fontos információkat tartalmaz a megelőzéssel, védekezéssel és gyógykezeléssel kapcsolatban. A kiadvány ismerteti a legújabb kutatási eredményeket, amit felhasznál a javasolt gyógykezeléseknél, hangsúlyozva a megelőzésen alapuló védekezést.

A KAP 2013-as reformját követően a 2020 utáni új KAP kialakításának első lépése a 2017. február 2-án az Európai Bizottság által a szakpolitika egyszerűsítésére és korszerűsítésére irányuló nyilvános konzultáció volt. A konzultáció során megállapítást nyert, hogy a válaszadók egyszerűbb, rugalmasabb politikára, a gazdálkodók számára megfelelő szintű jövedelem biztosítására, illetve a környezet- és éghajlatvédelem új kihívásaira szeretnének válaszokat látni.
A konzultáció eredményei fontos alapját képezték a 2017. november 27-én megjelent, „Az élelmiszer-ágazat és mezőgazdaság jövőjéről” szóló bizottsági közlemény. Majd 2018. május 2-án megjelent az EB 2021 és 2027 közötti Többéves Pénzügyi Keretre (MFF) vonatkozó javaslata.
A 2018. június 1-jén megjelent jogalkotási javaslatok tartalmazzák az új, 2020 utáni KAP alapvető politikai paramétereit, mint a KAP célkitűzéseit, intézkedések körét és az alapkövetelményeket. Ebben a kiadványban a gazdálkodók számára legfontosabb várható változásokat foglaljuk össze.

Ezt a dokumentumot nem véletlenül nem nevezzük stratégiának. Nem az ágazatokat vesszük sorra, és nem prognosztizálunk, hogy várhatóan mi történik majd a következő évtizedekben. Ehelyett a fejlődést akadályozó tényezőket próbáljuk feltérképezni és beazonosítani, és ami még ennél is fontosabb, megoldási javaslatokat kínálunk. Ezek megvalósítása több éves tudatos munkát igényel, azonban hosszú távra előrevetítheti a magyar agrár- és élelmiszer-gazdaság fejlődését.

A gazdálkodói segédlet célja, hogy a zöldítési feltételek gyakorlatban történő teljesítésének jobb megértését segítse és gyakorlati iránymutatást adjon az aktualizált, 2018-as zöldítési kézikönyvben található információkhoz.

A Kölcsönös Megfeleltetés követelményeinek ismerete alapvető fontosságú a mezőgazdasági támogatások szempontjából, hiszen az előírások betartása a területalapú támogatásoknak is alapfeltétele. Ezek a szabályok többek között a környezet és a talaj védelmére, a növény- és állategészségügyre, élelmiszer-biztonságra és az állatjólétre vonatkoznak. A kézikönyv bemutatja Kölcsönös Megfeleltetés követelményrendszerét és annak legfontosabb változásait. A KM rendszere a KAP szerves részét képezi, ezért azt minden uniós tagállamnak fenn kell tartani és összhangba kell hoznia a zöldítés követelményeivel. A 2018 elején frissített kiadvány tartalmazza az aktuális, vonatkozó jogszabály-módosításokat is, hogy a gazdálkodók pontos információval rendelkezzenek az előírásokról.

A zöldítés szorosan kapcsolódik a területalapú támogatások igényléséhez, ezért a zöldítéshez kapcsolódó alapismeretek mára nélkülözhetetlenek a gazdálkodás során. A Zöldítés Gazdálkodói Kézikönyv 2018-as, aktualizált változatának célja, hogy a legapróbb részletekig segítse Önt a követelmények betartásában. A kézikönyvben igyekeztünk minden olyan információt összegyűjteni, rendszerezni, és közérthetően bemutatni, amelyek segítséget adnak abban, hogy minden érintett gazdálkodó és érdeklődő a lehető legtöbb szakmai és technikai információ birtokában tudjon felkészülni a zöldítéssel kapcsolatos szabályozási követelményekre és támogatási lehetőségekre.

Az OKF által kiadott vízjogi engedélyezési eljárásokról szóló tájékoztató kiadvány tartalmazza az elvi vízjogi engedélyezéssel, a vízjogi létesítési engedélyezéssel, a vízjogi üzemeltetési engedélyezéssel és a vízjogi megszüntetési engedélyezéssel kapcsolatos aktuális tudnivalókat.

Az országos osztály 2018. évi aktuális tájékoztatója a két szakterületről.

A nitrogén létfontosságú tápanyag, nagy koncentrációban azonban környezetünkre és egészségünkre egyaránt káros. Ezért a gazdálkodóknak meg kell óvniuk a talajt, valamint a felszíni és felszín alatti vizeket a mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezésektől. A nitrátszennyezések elkerülése érdekében került bevezetésre a Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat követelményrendszere, a Nitrát Gazdálkodói Kézikönyv ennek előírásait ismerteti. A 2015-ös kötet frissített változata!

Jelen  kiadvány  célja,  hogy  tájékoztatást  adjon  a  Vidékfejlesztési  Programban  (VP)  támogatási  igényt  benyújtó  gazdálkodóknak a nyertességük esetén fennálló közbeszerzési kötelezettséggel kapcsolatban. Fontos hangsúlyozni, hogy ez a tájékoztató nem kívánja kiváltani vagy helyettesíteni a közbeszerzési jogszabályok ismeretét, csupán segítséget kíván nyújtani azok  egyes  szabályainak  értelmezésében  a  főbb  fogalmak,  valamint  egyes  gyakorlatban  felmerült  jogalkalmazási  kérdésekre adott lehetséges válaszok bemutatásával, különös tekintettel a VP specialitásaira.
Külön  felhívjuk  a  figyelmet,  hogy  az  útmutató  kifejezetten  a  támogatott szervezetek  nézőpontjából  kívánja  közérthető  módon bemutatni az érintett szabályokat, így az egyéb ajánlatkérői szervezetekre nem, vagy csak érintőlegesen tér ki, kizárólag annyiban, amennyiben  ez  a  megértéshez  szükséges.  Az  útmutató  a  hatályos  szabályozás  egyes  elemeit  ismerteti,  a  korábbi  szabályozásra csak annyiban tér ki, amennyiben annak gyakorlati jelentősége van a jogalkalmazás szempontjából.
Felhívjuk továbbá a figyelmet arra is, hogy 2017. december 31. napjától Magyarországon bevezetésre kerül az elektronikus közbeszerzési rendszer (EKR), ezen időpontot követően minden ajánlatkérő számára kötelező lesz a rendszer használatával lefolytatni a közbeszerzési eljárásait. Az új rendszer bevezetésével egyidejűleg az érintett jogszabályok is módosításultak, így minden esetben elengedhetetlen a hatályos szabályozás ismerete. Hangsúlyozzuk továbbá, hogy e tájékoztatóban megfogalmazott véleményeknek jogi ereje, kötelező tartalma nincsen.

Jelen, 2017 őszén készült kiadványunkkal egyrészt az a célunk, hogy általánosságban betekintést nyújtsunk az agrárgazdasági kamara munkájába – szabályozások előkészítésében vállalt szerepünktől kezdve a támogatások lehívásában nyújtott segítségen át a tudásbázis funkcióig. Másrészt egyfajta helyzetképet is felvázolunk a magyar agráriumról, élelmiszeriparról, vidékről, mindannak tendenciáiról. A kötetben a kamara társadalmi és operatív vezetői, illetve több partnerünk szolgál naprakész információkkal szakterületük aktualitásairól, egyes ágazatok trendjeiről, problémáiról, az azokra adott és adható válaszokról.

A 2017-es, 78. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár alkalmával ismét megjelent „A Magyar Mezőgazdaság és Élelmiszeripar számokban” című kiadvány, frissített formában, a 2016. évi adatokkal. A hagyományos visszatekintő tájékoztató tömör, lényegre törő formában, adatokkal alátámasztva mutatja be a magyar vidék életét alapvetően meghatározó mezőgazdaságot, az agrár- és élelmiszeripart, az élelmiszer-kereskedelmet, valamint információkkal szolgál az uniós támogatási rendszerről, és a kifizetésekről. A színes képekkel, táblázatokkal és grafikonokkal ellátott ismertető magyar és angol nyelven érhető el. A kiadványból gyorsan tájékozódhat mindenki, aki a magyar vidékről, az agrárium helyzetéről kíván átfogó képet kapni.

Az Európai Unió Közös Agrárpolitikája a 2014–2020 közötti programozási időszakban az együttműködések erősítését kiemelt területként kezeli, támogatásait kiterjeszti minden olyan együttműködésre, amelynek érintettjei az uniós mezőgazdaság, az élelmiszerlánc, az erdészeti ágazat, valamint a vidékfejlesztési politika célkitűzéseinek és prioritásainak megvalósításában közreműködő szereplők. Figyelembe véve az adott tényeket, a magyar agrárium előtt álló egyik legnagyobb kihívás az együttműködési készség fokozása. Az együttműködések kialakítását az agrár- és támogatáspolitika is segíti, de ezen lehetőségek kihasználásában még van potenciál.

Ehhez kíván hozzájárulni a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara azon eszköztárral, ami a funkciójából adódóan rendelkezésére áll, mint a szemléletformálás, a tájékoztatás, célzott fórumok szervezése, szaktanácsadók bevonása, amely hozzájárul az együttműködés iránti valódi gazdasági igénymegteremtéséhez.

2013. január 1-jétől termelői csoport csak szövetkezeti formában alapítható, ezért kiadványunk a felsorolt eszköztár egyike, amely közérthető formában mutatja be a termelői együttműködés „Termelői csoport” Vidékfejlesztési Programban támogatott intézkedés keretében történő kialakítását és működési feltételeit.

Az Európai Innovációs Partnerség (EIP-AGRI) célja, hogy az agrárgazdaság, erdőgazdálkodási ágazatok termelékenyebbé és fenntarthatóbbá váljanak, és kedvezőbben alkalmazkodjanak olyan aktuális kihívásokhoz mint az élesebb verseny, a változékony piaci árak, a klímaváltozás és a szigorúbb környezetvédelmi szabályok.
2017. május 30-ától lehet pályázni egy-egy innovatív projekttel az EIP, azaz Innovációs operatív csoportok létrehozása és az innovatív projekt megvalósításához szükséges beruházás támogatása című felhívás keretében rendelkezésre álló forrásra.
Jelen kiadvánnyal a pályázatra való felkészülést szeretnénk segíteni azáltal, hogy a kézikönyv bemutatja röviden és lényegre törően a legfőbb pályázati feltételeket és tudnivalókat.

Az innovációk súlya egyre nő a helyi és a globális szintű kihívások kezelésében. Az innovációk ösztönzése ezért az EIP-AGRI hálózat kiemelt célja.
A kézikönyv bemutatja: az EIP-AGRI hálózat építését, a hazai hálózat építése és működtetése érdekében együttműködő szervezeteket, a 2017. május 30-án megnyílt EIP pályázaton indulni tudó operatív csoportok létrehozását, segítését és a számukra elérhető lehetőségeket, valamint néhány az EU más tagállamaiban már támogatást nyert operatív csoportok innovációs együttműködését.
Bízunk abban, hogy előremutató, színvonalas projekteket tudunk támogatáshoz segíteni a szakmai segítségnyújtással és a jelen kiadványban is bemutatott egyéb támogató tevékenységekkel.

A Belügyminisztérium tájékoztatót tett közzé a települési önkormányzat jegyzőjének engedélyezési hatáskörébe tartozó kutak eljárásjogi szabályairól. Az anyag bemutatja a felszín alatti vízkivételt és annak hatásait, továbbá tájékoztat arról, hogy milyen engedélyt ad ki a jegyző, mely kutak engedélyezése tartozik a jegyző hatáskörébe. Emellett foglalkozik egyebek közt az e körbe tartozó vízjogi létesítési, üzemeltetési, fennmaradási, megszüntetési engedélyezés mikéntjével.

A vizek védelmével, állapotuk javításával és megőrzésével összefüggő feladatok ellátása az állam, a helyi önkormányzat, valamint a vizek hasznosításával járó jogokat gyakorló, kötelezettségeket teljesítő, illetve a vizekbe bármilyen tevékenységgel közvetlenül vagy közvetve szennyvizet, vízszennyező anyagot kibocsátó kötelessége. Ezen feladatok ellátása érdekében a vizek használatával, a vízkészletek védelmével összefüggő társadalmi ráfordítások részleges vagy teljes megtérülése érdekében - a külön jogszabályokban meghatározott esetekben - járulékot, érdekeltségi hozzájárulást vagy díjat kell fizetni.

Tájékoztató a  2016. június 4. napját megelőzően engedély nélkül létesített, vízkivételt biztosító vizilétesítmények vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárásáról.

A Közvetlen támogatások gazdálkodói kézikönyv elkészítése a Közös Agrárpolitika megújítása miatt vált szükségessé, a reformnak köszönhetően ugyanis 2015-től jelentősen átalakult a közvetlen támogatások rendszere. Az olyan régi támogatási jogcímek feltételei, mint például a SAPS vagy termeléshez kötött támogatás, alapjaiban változtak meg, emellett pedig új jogcímek jelentek meg, melyeknek egy része kötelező érvényű. Ezek közé tartozik a zöldítés, de újonnan, választható elemként került a rendszerbe a fiatal mezőgazdasági termelők támogatása vagy a kistermelői támogatási rendszer is. A szankciók elkerülése és a támogatási lehetőségek legjobb kihasználása érdekében a gazdák számára is fontos a jogcímek feltételrendszerének részletes megismerése.

Tájékoztató a mezőgazdasági célú öntözéshez kapcsolódó vízjogi engedélyezési eljárásokról. Elvi vízjogi engedély a vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozó tevékenység tervezését megelőzően kérhető. A kérelmet a területileg illetékes vízügyi hatáskörrel rendelkező megyei katasztrófavédelmi igazgatósághoz kell benyújtani.

Hazánkra és az Európai Unióra a vidékfejlesztés területén is sok közös kihívás vár, amelyek kezeléséhez, a sikeres válaszokhoz fontos az összehangolt és tudatosan tervezett tagállami fellépés. A Vidékfejlesztési Program ennek részeként az agrárium, illetve általában a vidéki szereplők megerősítését célozza, felismerve katalizátorszerepüket a fejlődésben, a kihívások kezelésében.

Az Európai Közösség a XX. század végével egy új mezőgazdasági modell kialakítását tűzte ki célul. A környezet, a gazdaság és a társadalom céljait egyszerre szolgáló hosszú távon is „fenntartható” közös agrárpolitika, az Európai Unióhoz való csatlakozást követően Magyarország számára új kihívást jelentett.

Magyarország a csatlakozó országok közül elsőként kötelezte el magát az EU agrár-környezetgazdálkodási támogatási rendszerének teljes körű átvétele és alkalmazása mellett. Az uniós támogatási rendszer hazai megismertetése céljából 2002-ben hazai költségvetésből finanszírozott – Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program (NAKP) indult el. A csatlakozást követően 2004–2009 között a Nemzeti Vidékfejlesztési Terven (NVT) belül, 2009–2014 között pedig az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) keretében nyílt lehetőség az Agrár-környezetgazdálkodási programhoz való csatlakozásra.

2015 őszén a Vidékfejlesztési Program (VP) keretén belül is lehetőség nyílik AKG támogatás igénylésére. A kézikönyv az új, 2016–2020-as időszakra szóló AKG feltételeinek megismertetése, valamint a támogatási kérelem (pályázat) benyújtásának megkönnyítése érdekében készült.

A 2015 őszén meghirdetésre került Agrár-környezetgazdálkodási támogatás (VP AKG), illetve Ökológiai gazdálkodásra vonatkozó támogatás (VP ÖKO) igénybevételéhez elengedhetetlen a támogatásba bevinni kívánt területek meghatározása. A területek GPS-el lemért körvonalait (poligonjait) csatolni kell a támogatási kérelemhez, a mérési jegyzőkönyvet pedig meg kell őrizni és egy esetleges helyszíni ellenőrzés esetén be kell tudni mutatni. A gazdálkodókra ez a területmérési kötelezettség jelentős terheket ró, ezért a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a Miniszterelnökséggel és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatallal együtt jelen kiadványban segítséget szeretne nyújtani abban, hogy a mérésekkel kapcsolatos kötelezettségekről, tudnivalókról a gazdálkodók mielőbb, részletekre kiterjedően is értesüljenek.

A tavalyi év jelentős változásokat hozott a birtokpolitikában, és vele együtt a termőföldpiac szabályozásában. Kézikönyvünkkel az a célunk, hogy az agrárium legfőbb értékét körbehatároló szabályrendszert megismertessük az érdeklődőkkel. A kiadvány átfogó képet nyújt a mező- és erdőgazdasági hasznosítású földek forgalmára vonatkozó legfontosabb szabályokról, valamint egyes, a földhasználathoz közvetlenül kapcsolódó jogi, illetve igazgatási jellegű kérdésekről. Az első rész a mező- és erdőgazdasági földek tulajdonjogának megszerzésére vonatkozó előírásokról szól, amelyhez kapcsolódóan – időszerűsége miatt – külön is foglalkozunk az osztatlan közös tulajdonú földrészletek megszüntetésének eljárásrendjéről, illetve az állami tulajdonban lévő földterületek értékesítésének módjairól. A második nagy témakör a termőföld használati jogának megszerzésére irányuló lehetőségeket mutatja be.

A kézikönyv a Vidékfejlesztési Program keretében meghirdetett ÖKO támogatásról ad átfogó tájékoztatást. A kiadvány a pályázati felhívás törzsszövege és annak mellékletei alapján készült, amelyekből a legfontosabb tudnivalókat közérthetően, a lényeget kiemelve fejti ki a kézikönyv. A kiadvány a pályázati felhívás legfontosabb tartalmi elemeinek ismertetésén túl részletezi az ökológiai gazdálkodás szabályait is, ami a támogatás igénybevételének legfontosabb feltétele. A kézikönyvet az AKG kézikönyvvel összevetve pedig lehetőség van arra, hogy a gazdálkodók mérlegeljék, hogy inkább az AKG, vagy inkább az ÖKO támogatásra szeretnének-e pályázni.

Jelen kiadvány helyi termékeket, azaz a helyben termelt alapanyagokból hagyományos, az adott térségre jellemző eljárással készült élelmiszereket előállító és értékesítő gazdáknak szól.

A kézikönyv bemutatja a helyi termékek előállításának feltételrendszerét, az értékesítés lehetséges változatait, a helyi piacoktól a falusi vendégasztalokon át a közétkeztetésig. Ehhez szorosan kapcsolódva részletezzük a termékek védjegyezését, az élelmiszer-előállítás élelmiszerbiztonsági és higiéniai szabályait, valamint az élelmiszerjelölés legfontosabb tudnivalóit. Külön fejezet foglalkozik az adózási ismeretekkel, amely a legkedvezőbb vállalkozási forma kiválasztásában is segítséget nyújt.