Az Európai Zöld Megállapodás (European Green Deal) a mezőgazdaságra is sok előírást tartalmaz. Többek között 2030-ra a növényvédőszerek felhasználásának és a kockázatok 50%-os csökkentését tűzte ki célul.
A Biodiverzitás Stratégia keretében célként megfogalmazták azt is, hogy az érzékeny területeken (pl. városi zöld területeken) a növényvédőszer felhasználást teljesen meg fogják szüntetni.
Nem rózsás a helyzetünk! Egyre kevesebb növényvédő szerrel, egyre több beköltöző vagy behurcolt károsítóval számolva és egyre szélsőségesebb időjárási viszonyok között kell biztosítanunk a növények egészségét. Talán az egyik legaktuálisabb kérdés az, hogy meddig érdemes küzdeni a meglévő növényeinkért és milyen eszközöket vessünk be pl. a 100 éves vadgesztenyékért? Nélkülözhetjük-e az oxigéntermelésüket, az árnyékukat és a látványukat? Mire cserélnénk le a jól ismert fajokat? Körbe kellene járni a kérdést! Néhány kísérletet is érdemes lenne beállítani pl. az előző levélben is említett biostimulátorokkal, biokondícionálókkal. Ezek nem minősülnek növényvédő szereknek, a későbbi években is használhatóak. Fel kell készülnünk arra, hogy betiltják a kémiai növényvédőszereket a közterületeken! Évekkel ezelőtt így történt ez a közterületi kullancsirtás esetében is.
Fotó: Zsigó György
Párizs, London, Budapest növényvédelméről szóló tavalyi cikkünket itt találják. Sajnos arra nem találtunk adatokat, hogy pl. Párizsban, ahol a parkokban leállították a kémiai növényvédelmet, hogyan néznek ki a vadgesztenyék, platánok és a buxusok. Azt sem sikerült kideríteni, hogy milyen ápolási, táplálási, öntözési lehetőségeik vannak? Lehetséges, hogy nagyobb büdzsével rendelkezik a párizsi kolléga és így jobb egészségi állapotban tudja tartani a rá bízott növényeket? Az erősebb növények egy bizonyos szintig visszaverik a károsítók támadását, illetve gyorsabban kiheverik a kártételüket. Ha pedig a már különben is jó kondíciójú párizsi fák, bokrok védelmét megsegítik valamilyen „vegyszermentes” módszerrel (biológiai védekezés, fénycsapdák, feromoncsapdák stb.), akkor elképzelhető, hogy jól néznek ki a parkok, fasorok a kémiai hatóanyagok nélkül is. Meg kell nézni, el kellene látogatni Párizsba!
Fotó: Zsigó György
Az alábbi grafikont a Fiumei úti Sírkertben Rákos Katalin és Prutkay János készítették a tavalyi méréseik alapján. A három csapdát a kerítésen belül, a temető három fasorába helyezték ki, egymáshoz viszonylag közeli fákra és hetente rögzítették a rajzási adatokat. A színes oszlopok jól mutatják azt, hogy egy kerten belül is eltérés lehet a molyok rajzási időpontjában és főleg a befogott kártevők mennyiségében.
Ahol sok kártevőt fog a csapda, ott nagy a „fertőzési nyomás”, ott nagy kártételre számíthatunk védekezés nélkül. A permetezés időpontjának a kitűzésében is segítenek rajzási görbék. Ennek kiszámolását bízzák a növényorvosukra.
Tehát a legpontosabb eredményt akkor kapják, ha közvetlenül az Önök kezelésében lévő fákra helyezik ki a csapdákat. Ezt a tanácsot minden megfigyelendő rovar esetében érdemes megfogadni. Különböző előrejelző eszközökkel, szín- és feromoncsapdák alkalmazásával követhetik pl. a vadgesztenyelevél-aknázómoly, a selyemfényű puszpángmoly, a virágbimbókat is kilyukasztó gyapottok-bagolylepke rajzását. A felsorolt rovarok esetében a varsás csapdákat válasszák (VARL, illetve a VARL+ típusok)!
Korábbi cikkünket a témában itt találják.
Zsigó György, NMNK
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön