Mezőgazdasági termelés

Magyarországon még soha nem jelent meg afrikai sertéspestis, ezért kiemelten fontos a tájékoztatók minél szélesebb körű terjesztése, és a megelőző intézkedések betartása.

 


A sertéságazatot érintő hír, hogy Bognár Lajos országos főállatorvos hivatalos levélben informálta Győrffy Balázst, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnökét, amelyben jelezte, hogy Magyarország Beregszászi konzulátusa tájékoztatása alapján 2016. december 24-én, Nagyszőlős külterületén – a magyar határtól alig 20 km-re – található vadasparkból származó vaddisznómintákból kimutatták az afrikai sertéspestis vírusát. A vadasparkban összesen 13 vaddisznót és minden egyéb állatot leöltek, és elvégezték a terület fertőtlenítését.
Az afrikai sertéspestis (ASP) a házisertés, az európai vaddisznó és egyéb, elsősorban Afrikában élő disznófélék vírus okozta, bejelentési kötelezettség alá eső fertőző betegsége. A betegség nem gyógyítható, vakcina nem áll rendelkezésre, a megbetegedett állatok szinte kivétel nélkül elpusztulnak. A vírus az embert nem betegíti meg – közegészségügyi jelentősége nincs –, de a betegség terjedésében a hanyag emberi magatartás komoly szerepet kaphat. A járvány terjedését kizárólag szigorú és következetes állategészségügyi hatósági intézkedésekkel lehet megakadályozni. Nem csak a fertőzött állományok, hanem legtöbb esetben a velük kapcsolatba került kontakt-állományok valamennyi egyedét is – 100%-os állami kártalanítás mellett – le kell ölni. A betegség hazai megjelenése esetén várható, hogy az ország kereskedelmi partnerei korlátozásokat vezetnek be élősertés, sertéshús-és félkésztermékek exportjára vonatkozóan, ami jelentős károkat okozna az ágazat minden érintett szereplőjének.


Az ASP vírusa 2007 elején Grúziában jelent meg, majd onnan – részben a vaddisznók, részben a fertőzött házisertések és a belőlük származó élelmiszerek, élelmiszerhulladékok, valamint az állat- és takarmányszállító járművek közvetítésével – átterjedt a Kaukázus térségének országaira, Oroszországra, Ukrajnára és Fehéroroszországra is. Az Európai Unió tagállamai közül 2014-ben Litvániában, Lettországban, Észtországban és Lengyelországban is megtalálták a betegséget okozó vírust elhullott vaddisznókban. Az elmúlt két évben Lengyelország, Moldova, és Ukrajna is mutatott ki megbetegedéseket házisertésekben és vaddisznókban is, hasonlóan a balti országokhoz. Földrajzi közelsége miatt az ukrán területen bekövetkezett eset súlyos kockázatot jelent a magyarországi termelők számára.
2016. január 1. és augusztus 31. között az érintett uniós tagállamok az Európai Bizottság Állatbetegség Jelentési Rendszerén (ADNS) a következő kitöréseket jelentették:

Ország Kitörések száma házi sertés (időszak) Kitörések száma vaddisznó (időszak) 
Észtország 6 (július-augusztus) 707 (január-augusztus)  
Lettország 2 (július-augusztus) 568 (január-augusztus)
Litvánia 17 (június-augusztus)  197 (január-augusztus)  
Lengyelország 15 (június-augusztus)  28 (január-július) 
Olaszország  18 (február-július) 38 (január-március, augusztus)       
Összesen   58   1538    


 
Házisertésben megállapítható, hogy a kitörések száma a tavalyi év azonos időszakához képest Észtországban és Lettországban lényegesen alacsonyabb, a többi fertőzött tagállamban hasonlóan alakult, mint 2015-ben. Vaddisznókban talált ASP-esetek száma a tavalyi év azonos időszakához képest jelentősen nőtt Észtországban, Litvániában és Olaszországban (Szardínia szigetén), Lengyelországban pedig csökkent.


Az egyes kitörések körül kijelölték a különböző korlátozások alá tartozó területeket is. A legújabb lengyelországi kitörések egy része a fertőzött területen történt, ahol a járvány fenntartásában és házisertésekbe történő behurcolásában a fertőzött vaddisznó állománynak és a felelőtlen állattartói magatartásnak együttes szerepe van. A Lengyelországban történtek ismét rámutatnak az illegális sertésforgalmazás szerepére a betegség terjedésében és a szállítások ellenőrzésének fontosságára a megakadályozása érdekében. Az olcsó, ismeretlen származású, dokumentáció nélküli állományokkal könnyen behurcolhatják az országba a járványt, ami komoly kockázatot jelenthet a hazai sertéságazat számára.

Az egyes tagállamokban előforduló afrikai sertéspestissel kapcsolatos járványügyi intézkedéseket a Bizottság 2014/709/EU végrehajtási határozata tartalmazza.


Az ASP vírus behurcolásának megelőzése érdekében Bognár Lajos elrendelte a vaddisznóhullák aktív keresését és vizsgálatát, a magas kockázatú területeken a sertést tartó gazdaságok állományának összeírását, a kültéri sertéstartás korlátozását. Az illegális élőállat szállítások kiszűrése érdekében felkérte a rendőrséget az érintett megyékben fokozott közúti ellenőrzések folytatására. A keleti határátkelőkön elrendelt szigorú poggyászellenőrzés, a sertéshúsból készült, nem hőkezelt élelmiszerek elkobzása, az országba belépő teher- és személygépjárművek fertőtlenítése, többnyelvű tájékoztató táblák kihelyezése mind azt a célt szolgálja, hogy megakadályozzák a betegség behurcolását.


Magyarországon még soha nem jelent meg a betegség, ezért kiemelten fontos a tájékoztatók minél szélesebb körű terjesztése, és a megelőző intézkedések betartása. A NÉBIH honlapján megtalálhatók a betegséggel kapcsolatos információk, valamint az európai járványügyi helyzet friss adatai is. (Időközben ukrán információk szerint még sem volt valós az eredeti hír.)
Az állattartóknak be kell tartaniuk a megfelelő higiéniai intézkedéseket, a sertések tartási helyének, valamint az etetésre, itatásra használt eszközöknek rendszeres takarítása és fertőtlenítése ugyan úgy elengedhetetlen, mint az állatokkal kapcsolatba kerülő személyek ruházatának, lábbelijének, az általuk használt eszközöknek megfelelő tisztítása, cseréje. A vírus rendkívül veszélyes, a beteg sertések közvetlenül megfertőzik a velük érintkező társaikat is, az elhullás közel 100 %-os. A vírus környezetben hosszú ideig túlél, így akár erdőből, a vaddisznók által terjesztve, akár fertőzött sertéstelepről közvetve, ruházaton, lábbelin, egyéb eszközökön, szennyezett takarmánnyal, gépjárművel nagyon könnyen elhurcolható.

 


(NAK)

Címkék:

Kapcsolat

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Cím: 1119 Budapest, Fehérvári út 89-95.

Zöld szám: +36 80 900 365

E-mail: ugyfelszolgalat@nak.hu

Adószám: 18399257-1-43

 

Őstermelői adatok lekérdezése

Ügyfélszolgálati irodák elérhetőségei