Mezőgazdasági termelés

A tényeken alapuló döntéshozatal, a tudományos kutatás és a társadalom szereplői közötti párbeszéd hiteles és megbízható adatokkal és elemzésekkel történő támogatását célul kitűző Központi Statisztikai Hivatal megjelentette a 2023-as évben az agráriumban tapasztalt főbb trendeket bemutató anyagát. Jelen cikkünkben összegyűjtöttük az állattenyésztés, ezen belül is kiemelten a kiskérődző ágazat szempontjából releváns adatokat, változásokat.

A tényeken alapuló döntéshozatal, a tudományos kutatás és a társadalom szereplői közötti párbeszéd hiteles és megbízható adatokkal és elemzésekkel történő támogatását célul kitűző, szakmailag független Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH) a legutóbbi gazdaságszerkezeti összeírás eredményeire alapozottan megjelentette a 2023-as évben az agráriumban tapasztalt főbb trendeket bemutató anyagát. Az anyag többek között az alábbiakra tér ki:

- a hazai agrárgazdaságok számának a főbb tevékenységek szerinti alakulására,

- a főbb mezőgazdasági mutatók gazdaságtípusonkénti változására,

- a termelési struktúra koncentrálódására,

- a gazdálkodók számának változására és a gazdatársadalom elöregedésére,

- a vidékfejlesztési programokban való részvételi arányokra,

- a használ mezőgazdasági területek gazdálkodási forma szerinti megoszlására,

- a birtokszerkezet változásaira,

- az állatállományok létszámának, összetételének változásaira,

- az ökológiai gazdálkodást folytató állattartók által tartott állatok számának alakulására,

- a precíziós állattenyésztés alkalmazó gazdaságok arányára.

A gazdaságok száma csökkent, növekedett a növénytermesztők aránya

A 2023-ban végrehajtott mezőgazdasági gazdaságszerkezeti összeírás végleges adatai alapján elmondható, hogy − az európai uniós tendenciákhoz hasonlóan − folytatódott a hazai agrárgazdaságok számának csökkenése. 2023-ban a gazdaságok száma hazánkban 197,6 ezer volt, melyből 28,4 ezer volt az állattartó gazdaságok száma (14,4%). 2020-hoz képest ez az érték 18%-os csökkenést jelent, azonban 2013-hoz viszonyítva (297 ezer gazdaság) a visszaesés mértéke eléri a 33%-ot, azaz 99,4 ezerrel kevesebb gazdaság folytatott mezőgazdasági tevékenységet a múlt évben, a 10 évvel korábbi értékhez viszonyítva. Az állattartó gazdaságok száma pedig a 2013-as 117,2 ezres értékről, 88,8 ezerrel csökkent le a fent említett 28,4 ezres értékre.

Forrás: KSH - Agrárium, 2023, végleges adatok

A 2020 és 2023 közötti időszakban is elsősorban a kisebb mezőgazdasági területet művelő és csak néhány állatot tartó gazdaságok hagytak fel a mezőgazdasági tevékenységükkel, ami az átlagos birtokméret és állatlétszám bővüléséhez vezetett. A 2020 óta eltelt időszakban elsősorban a kisméretű, kevesebb termelési értéket előállító gazdaságok fejezték be tevékenységüket, ezzel párhuzamosan nőttek az átlagos birtokméretek, a növénytermesztés dominanciája erősödött. A haszonállatok száma csökkent, viszont az állattartás a növénytermesztésnél nagyobb arányban koncentrálódott.

Elmondható továbbá, hogy a növénytermesztő gazdaságok száma az elmúlt években viszonylag stabil maradt, ezzel szemben az állattartó gazdaságok száma drámai visszaesést mutatott, azok száma 3 év alatt közel a felére, 10 év alatt pedig a negyedére zsugorodott. Az állattartók helyzetét nehezítette, hogy az uniós támogatáspolitika elsősorban a növénytermesztésnek kedvezett, emellett az ágazatot a vissza-visszatérő és az újonnan megjelenő állatbetegségek és a megnövekedett takarmány-, illetve energiaköltségek is sújtották. Az arányeltolódás a korábbi évekhez hasonlóan folytatódott a növénytermesztő gazdaságok javára, amelyek 2023-ban már a gazdaságok 73%-át tették ki, míg az állattartó gazdaságok aránya mindössze 14%-ra csökkent a 10 évvel korábbi 39,5%-ról.

Forrás: KSH - Agrárium, 2023, végleges adatok

A szántóföldi növénytermesztés dominanciája mellett 2020-hoz képest a legjelentősebb visszaesést az abrakfogyasztó állatok tartására specializálódott gazdaságok szenvedték el, amelyek száma 61%-kal, 14,5 ezerre csökkent, így részesedésük az összes gazdaság számából 15%-ról 7,3%-ra zsugorodott.

Az állattartó gazdaságok koncentráltabbak, mint a növénytermesztéssel foglalkozók

A mezőgazdasági termelés szerkezete gazdaságtípusonként eltérést mutat. A legerőteljesebb koncentráció az abrakfogyasztó állatok tartására és a vegyes állattartásra szakosodott gazdaságoknál figyelhető meg. Előbbieknél a gazdaságok 78%-a a legkisebb méretkategóriába tartozik, míg a termelési érték 87%-át a legnagyobb, 500 ezer euró feletti kategória adja. A KSH által gyűjtött adatok alapján elmondható, hogy a növénytermesztési ágazatok kevésbé koncentráltak az állattenyésztési ágazatokhoz viszonyítva. 

Idősödő gazdatársadalom

Sajnálatos módon minden korcsoportban, eltérő mértékben ugyan, de csökkent a gazdálkodók száma. 2013 és 2023 között a legjelentősebb visszaesés az 55-64 éves korosztálynál következett be, számuk 91 ezerről 45 ezerre (49%) esett vissza. Azonban ami még ennél is aggasztóbb, hogy a fiatalabb korosztályoknál is jelentős csökkenés volt tapasztalható.

Forrás: KSH - Agrárium, 2023, végleges adatok

Folytatódott tehát a gazdatársadalom elöregedése, a 65 éves és annál idősebb korcsoportba tartozó gazdaságirányítók aránya növekedett, amely 2023-ban már 37%-ot tett ki, szemben a 2013-as 29%-kal. A gazdaságirányítók 60%-a 55 évesnél idősebb, ami hasonlóan alakul, mint az uniós átlag. 2020-ban a tagállamokban a gazdálkodók 58%-a, Magyarországon 60%-a tartozott ebbe a korosztályba. Ezzel szemben az irányítók mindössze 4,9%-a 35 év alatti, 2013-ban ez az arány még 5,6% volt, számuk tíz év alatt 42%-kal csökkent.

Forrás: KSH - Agrárium, 2023, végleges adatok

A gazdaságirányítók átlagos életkora 58,2 év volt 2023-ban, a férfiaknál 57,5, a nőknél 59,9 év. Ezen értékek 2020-hoz képest nem változtak jelentősen. 2023-ban 10 gazdaságirányítóból 7 férfi volt, a női vezetők aránya tehát továbbra is lassan növekszik. 2013 óta a férfi gazdaságirányítók által vezetett gazdaságok száma azonban nagyobb mértékben csökkent, mint a nő irányítóval rendelkezőké, előbbiek száma 38%-kal, utóbbiaké 18%-kal esett vissza.

Ki kell emelni azt is, hogy 2023-ban a gazdaságok 55%-át továbbra is mezőgazdasági képzettség nélküli, illetve csak gyakorlati tapasztalattal, 34%-át legfeljebb középfokú mezőgazdasági képzettséggel, míg 11%-át felsőfokú mezőgazdasági képzettséggel rendelkező irányítók vezették. Pozitív elmozdulás, hogy az utóbbi két kategória részaránya folyamatosan nőtt az elmúlt években, a mezőgazdasági képzettséggel nem rendelkező gazdaságirányítók által vezetett gazdaságok száma 2013 óta megfeleződött. Meg kell azonban említeni, hogy ez a tendencia összefüggésbe hozható az állattartó gazdaságok számának csökkenésével, mivel ebben az ágazatban jellemzően magasabb a mezőgazdasági végzettség nélküli gazdaságirányítók aránya.

A 2013 és 2023 közötti időszakban a mezőgazdasági képzettséggel nem rendelkező gazdaságirányító által vezetett állattartó gazdaságok száma esett vissza a legnagyobb mértékben, 83%-kal. Ezzel szemben a felsőfokú mezőgazdasági végzettséggel rendelkező állattartó gazdaságok irányítóinak száma kevésbé, mindössze 13%-kal csökkent. Ennek következtében bár mérséklődött, de továbbra is fennáll a különbség a növénytermesztő és állattartó gazdaságok irányítóinak képzettségi megoszlása között, ugyanis 2023-ban az állattartó gazdaságok 61%-át mezőgazdasági képzettséggel nem rendelkezők irányították, míg a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya mindössze 6,5% volt. A mezőgazdasági végzettséggel nem rendelkező irányítók aránya az abrakfogyasztó állatok tartására szakosodott gazdaságok irányítói között a legmagasabb (75%), ugyanitt a felsőfokú képzettséggel rendelkezőké mindössze 4,2%.

Jelentősen nőtt a vidékfejlesztési programokban való részvételi arány

Optimizmusra adhat okot, hogy 2021 és 2023 között a gazdaságok 29%-a, 56 ezer gazdaság részesült vidékfejlesztési támogatásban, ami jelentős növekedés a 2018-2020-as időszak 18%-os arányához képest.

A vidékfejlesztési támogatásban részesülő állattenyésztő gazdaságok jelentősége abban is megmutatkozik, hogy ezek a gazdaságok tartották a teljes állatállomány 79%-át, ami közel 1,4 millió állategységet jelent. A 2020-as adatokhoz képest a támogatott gazdaságok részesedése az állategységből 72% volt.

Gazdaságtípus szerint a vidékfejlesztési támogatásban részesülő gazdaságok aránya a tömegtakarmány-fogyasztó állatok tartása szakosodott csoportban volt a legmagasabb az állattenyésztésben, míg a legalacsonyabb arány az abrakfogyasztó állatok tartására szakosodott kategóriában volt megfigyelhető.

Egyre inkább visszaszorul és koncentrálódik az állattartás

Az állattenyésztés mezőgazdaságon belüli aránya csökkent 2023-ban a három évvel azelőttihez képest. Az állategységben kifejezett állatállomány (1 millió 750 ezer) közel azonos a 2013. évi értékkel (1 millió 760 ezer), ugyanakkor a 2020. évitől (1 millió 894 ezer) 7,6%-kal elmaradt.

Az elmúlt 10 év során az állatállománnyal rendelkező gazdaságok számában folyamatos csökkenés volt tapasztalható. 2013-hoz viszonyítva 125 ezerrel, megközelítőleg harmadára, de 2020-hoz képest is 41 ezerrel (35%-kal) esett vissza a számuk, így 2023-ban már csak mindössze 76 ezer gazdaságban tartottak állatot.

Forrás: KSH - Agrárium, 2023, végleges adatok

A 2013 és 2023 közötti időszakban a hazai állatállomány állategységben kifejezett megoszlása kis mértékben változott. Míg 2013-ban a legnagyobb arányt (39%) a sertés, 2023-ban már a szarvasmarha-állomány (37%) képezte, köszönhetően ez utóbbi állatfaj létszámának 2020-ig tartó folyamatos emelkedésének. A vizsgált tízéves időszakban a sertés-, valamint juh- és kecskeállomány állategységben kifejezett aránya folyamatosan, összeségében 4,3, illetve 1,3 százalékponttal csökkent. A juh- és kecskeállomány állategységben kifejezett aránya a 2013-as 6,8%-os értékről, 2023-ra 5,5%-ra esett vissza. Ugyanebben az időszakban a szarvasmarha- és baromfiállomány arányának 5,4, valamint 0,5 százalékpontos növekedése mutatható ki.

Forrás: KSH - Agrárium, 2023, végleges adatok

2023-ban az állatállománnyal rendelkező gazdaságok hattizede (60%) 55 évesnél idősebb gazdaságirányítók kezében volt, közülük jelentős mértékben kiemelkedik a 65 éves és idősebbek aránya (37%). 2020 óta a 45-54 éves korosztályba tartozók aránya növekedett leginkább (1,3 százalékponttal).

2020 óta az összes gazdaság számának csökkenésével közel azonos mértékben esett vissza azon gazdaságok száma, ahol az irányító legalább alapfokú mezőgazdasági végzettséggel rendelkezik. Míg 2020-ban az alap- és középfokú végzettséggel rendelkezők aránya mindössze 29% volt, addig 2023-ra ez az érték már 35%-ra emelkedett. Emellett a felsőfokú mezőgazdasági végzettséggel rendelkező gazdaságirányítók aránya is enyhén növekedett. Míg 2023-ban az összes hazai gazdaságirányító 11%-a rendelkezett felsőfokú mezőgazdasági végzettséggel, addig az állatot tartó gazdaságok irányítói esetében ez mindössze 7,0% volt. Az állatállománnyal rendelkező gazdaságok irányítóinak 58%-a egyáltalán nem rendelkezett semmilyen mezőgazdasági végzettséggel, illetve csak gyakorlati tapasztalattal gazdálkodtak, arányuk a 2020. évi 66%-os arányhoz képest csökkent. A változások legfőbb oka, hogy ebben az időszakban a végzettség nélkül irányított gazdaságok nagyobb arányban szűntek meg. A gazdatársadalom elöregedését támasztja alá az is, hogy 2013 óta a 65 év feletti gazdaságirányítók juhállománya 20%-kal nőtt.

Forrás: KSH - Agrárium, 2023, végleges adatok

Forrás: KSH - Agrárium, 2023, végleges adatok

Precíziós állattenyésztés

A földművelés mellett az állattartás különböző munkafolyamatait és körülményeit is egyre több gazdaságban igyekeznek automatizálni a hatékonyabb gazdálkodás érdekében. Az állattartásra szolgáló gépek, berendezések közül legelterjedtebb a takarmány daráló, takarmánykeverő gép volt, melyet az állattartó gazdaságok 32%-a használt 2023-ban, továbbá automatikus etető rendszerrel az állattartó gazdaságok 3,7%-a rendelkezett.

Mivel egyre pontosabb szabályozások övezik a precíziós gazdálkodást és az automatizálódó állattartást, a csökkenő munkaerőigény ellenére nagyobb szükség lesz a speciális tudással rendelkező szakemberekre.

A gazdaságok 81%-a gyűjti valamilyen formában a gazdálkodás során keletkezett adatokat, 70%-uk papír alapon is, ugyanakkor 13%-uk általános szoftverrel (pl. Excel, Access), 2,0%-uk speciális szoftverrel, 19%-uknál könyvelő végzi ezt a feladatot. Ugyanakkor ki kell emelni, hogy a gazdálkodás során keletkezett adatok gyűjtése a szántóföldi növénytermesztésre szakosodott gazdaságokban volt a legjellemzőbb 2023-ban.

Forrás: KSH - Agrárium, 2023, végleges adatok

NAK/Borovka Zsuzsa