Közös Agrárpolitika

Megjelent és hatályba lépett a szociális feltételesség rendszerének bevezetéséről szóló 29/2025. (VII. 22.) AM rendelet.

A Közös Agrárpolitikára vonatkozó hatályos európai uniós előírások értelmében az Európai Unió tagállamainak létre kell hoznia egy rendszert, amely arányos közigazgatási szankciók alkalmazásáról rendelkezik a KAP keretében nyújtott egyes támogatások azon kedvezményezettjei esetében, akik nem tartják be a legalapvetőbb foglalkoztatási és munkavédelmi szabályokat. Ezt a rendszert a hazai jogalkotók szociális feltételességnek nevezték el, és a Magyar Közlönyben való megjelenésével már hatályba is lépett. Az új feltételességi rendszer keretében a konkrétan meghatározott foglalkoztatási és munkavédelmi előírásokat be nem tartó azon munkáltatóknak, akik részesülnek a Közös Agrárpolitika keretében nyújtott, terület- és állatalapú támogatásokból, támogatáscsökkentésekkel kell számolniuk.

A hatályos európai uniós előírások nagyon konkrét elvárásokat rögzítenek a tagállamokkal szemben, amelyek alapján a hazai feltételességi rendszer is kialakításra került.  (lásd.: Az Európai Parlament és Tanács (EU) 2021/2115 rendelete (2021. december 2.) a közös agrárpolitika keretében a tagállamok által elkészítendő stratégiai tervhez (KAP stratégiai terv) nyújtott, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) által finanszírozott támogatásra vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint az 1305/2013/EU és az 1307/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről 14. cikke, IV. melléklete)

Könnyebbséget jelent, hogy van még félévünk igazán felkészülni az új helyzetre, ugyanis először a 2025. évben benyújtott egységes kérelmekre indult eljárásokban kell alkalmazni az új feltételességi rendszert, így a 2025. január 1. és 2025. december 31. között megvalósult meg nem felelések esetében a Kedvezményezetteket az NKÜ azok megállapításáról tájékoztatja, de a vonatkozó jogkövetkezményeket még nem alkalmazza.

A szociális feltételesség rendszere a foglalkoztatás-felügyeleti hatóságok ellenőrző tevékenységére épül, ugyanis hazánkban az e hatóságok által hozott elmarasztaló döntések adatai alapján folytatja le a NKÜ a rendelet szerinti eljárást. A Nemzeti Kifizető Ügynökség a meg nem felelések adatai és besorolásai alapján számítja ki az alkalmazandó jogkövetkezményt. A támogatáscsökkentés mértékét minden meg nem felelés esetén önállóan kell kiszámítani, azonban, ha ugyanazon évben több meg nem felelés is megállapításra kerül, akkor csak a legmagasabb mértékű támogatáscsökkentést kell alkalmazni.

A rendelet melléklete tartalmazza a súlyosság szerint besorolt egyes esetköröket és a hozzájuk tartozó jogkövetkezményeket, amely a Magyar Közlöny 2025. évi 86. számában érhető el.

NAK / Benedek Borbála