A levéltetvekkel még mindig küzdünk, de már megjelentek azok a károsítók is, amelyek mindig gondot okoznak. Most nem pihenhetnek a növényvédősök!
Csillognak a virágzó hársfák levelei a levéltetvek váladékától. A virágzó dísznövényeken és, ha virágzó gyomok találhatóak a fasorok alatt vagy az ágyásokban, akkor csak a „méhekre nem jelölésköteles” vagy a „méhekre mérsékelten veszélyes” kategóriába tartozó rovarölő szereket használhatnak. Ez utóbbi esetben legkorábban a csillagászati naplemente előtt egy órával lehet megkezdeni és legkésőbb 23.00 óráig be kell fejezni a permetezést a méhek védelme miatt. A fenti szabályokat kell alkalmazni akkor is, ha már nincsenek a növényeken a tetvek, de a cukros váladékuktól még szennyezettek a levelek. Ezt is nyalogatják, erre is repülnek a méhek! A rovarölőszerek kiválasztását bízzák a növényorvosra.
Megindult a vadgesztenyelevél-aknázómoly második nemzedékének a rajzása. A védekezés indítását és a permetlé kombináció kialakítását bízzák a növényorvosokra. A rovarölő(k) mellé már érdemes lisztharmat elleni gombaölőket, esetleg lombtrágyákat is adagolni a permetlébe. Az előző felhívásban fotózott, védetlen fa levele május 24-én már így nézett ki. A második nemzedék hernyói itt már éhezni fognak. Szinte sajnálom őket!
Fotó: Zsigó György
Időben és térben is szélsőséges az időjárásunk. Hol vannak már a népi megfigyelések a májusi esőről, vagy a Medárd napi csapadékról? Valószínűleg ennek a hatását látjuk idén tavasszal, a platán csipkéspoloska országos elterjedtségében is. Budapesten ebben a pillanatban nem látom súlyosnak a fertőzést, míg Cigány Zoltán kollégám kecskeméti fényképén kb. 250 lárvát és imágót számoltam meg. Június 10-i a fotó.
Fotó: Cigány Zoltán
A lisztharmat viszont mindenhol nagy erővel indította az évet. Foltos és torz platánlevelek jelzik az útját. Tehát elérkezett a platánok kötelezően elvégzendő permetezésének az ideje, a lisztharmat és egyben a csipkéspoloska ellen.
A tölgyeknek „saját” lisztharmatjuk és „saját” csipkéspoloskájuk van. A védekezés elve, sőt még az alkalmazandó növényvédő szerek is megegyeznek a platánoknál leírtakkal (olajos lemosás és nyári permetezés).
Az esővel és a meleggel beindultak a gyomok is. A lakosság és a hatóság érdeklődésének a középpontjában továbbra is a parlagfű áll. Néhány éve módosult a 2008. évi XLVI. törvény. A 17§ 4. pontja szerint „A földhasználó köteles az ingatlanon a parlagfű virágbimbójának kialakulását megakadályozni, és ezt követően ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenntartani.” Tehát – eltérően a korábbi előírással - már június 30. előtt sem engedik meg a bimbós parlagfű jelenlétét a közterületeken sem.
Fotó: Zsigó György
A fenti törvény egyik végrehajtási rendelete, a 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet (a növényvédelmi tevékenységről) 2. § -a szerint „a földhasználó és a termelő köteles védekezni, különösen pl. a parlagfű (Ambrosia artemisiifolia) vagy pl. az aranka fajok (Cuscuta spp.) ellen.”
Az aranka fajok elleni további kötelezettségekről, a 3.§ még részletesebben fogalmaz. A hatóság szankcionálási eljárása hasonlít a parlagfű esetében alkalmazottal. Kitolódott az életciklusa, június elejétől október végéig figyelni és irtani kell!
Fotó: Zsigó György
A folyamatosan virágzó és a magját folyamatosan elhullajtó arankát csak rendszeres ellenőrzéssel és a fertőzés esetén elvégzett azonnali vegyszeres gyomirtással, kapálással, égetéssel stb. lehet eredményesen gyéríteni. Június 15-én már bimbós arankát fényképeztem egy országút szélén.
Zsigó György, NMNK
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön