Április első napjaiban megérkezett a csapadék. A 15-40 mm közötti csapadékmennyiség hatására a repcék és az őszi vetésű gabonák látványos fejlődésnek indultak.
A kultúrnövények mellett a gyomnövények számára is kedvező volt az időjárás, így a következő teendő a gyomok szabályozása lesz.
A csapadékos időjárást követő felmelegedés, emelkedő páratartalom kedvező mikroklímát biztosít a kórokozó gombák megjelenésének és terjedésének. A kalászosok esetében még csak elszórtan lehet találkozni lisztharmattal, szeptóriával, hálózatos és rinhospóriumos levélfoltossággal, viszont megjelenésükre számítani kell.
Fotó: Szárormányos tojás a repce szárában, forrás: Oláh Beatrix
A rovarkártevők látszólag pihennek a csapadékos időben, de aki elkésett a repce szárormányos elleni első védekezéssel, már megtalálhatja a repce szárában elhelyezett tojásokat, melyek lassan lárvává alakulnak, és elkezdik a táplálkozást a repceszár belsejében.
Amikor már a szárban megtalálhatóak a tojások, majd a lárvák, akkor már nem tudunk ellene védekezni, csak az imágók betelepedésekor, melyek rajzása az idei évben is eléggé elhúzódott, így többször is szükséges volt az ellenük történő védekezés.
A repcefénybogarak betelepedése is folyamatos, bár a csapadékos hűvösebb időjárás hatására kevésbé voltak aktívak, de a sárga ragacslapokon már velük is lehet találkozni. Kártételi küszönértéke 4-5 egyed/növény, ekkor érdemes megkezdeni ellenük a védekezést.
Rovarkártevők szempontjából már a gabonákra is figyelnünk kell, az első vetésfehérítő bogarak már megérkeztek a táblákra, a melegedő időjárásban egyre inkább lehet számítani a jelenlétükre. A védekezési küszöbérték az esetükben: 0,5-1 db/négyzetméter, vagy ha a csapdák 3 naponkénti fogása eléri a 18-20 darabot, vagy hálózással 10 csapásban 3-4 imágó a fogási eredmény.
NAK/ Oláh Beatrix