Úgy látszik, hogy hozzá kell szoknunk a szélsőséges, kiszámíthatatlan időjáráshoz. Nyugaton és az ország középső részén többször esett, a csapadékot kedvelő kórokozók terjedése felerősödött.
Ilyen többek között a csonthéjasok levéllikasztó (sztigminás) betegsége, mely a kajszi, az őszibarack és a mandula esetében is komoly lombhullást okozhat. A blumeriellás levélfoltosság is megjelent, mely a cseresznyénél és a meggynél is akár teljes lombhullást okozhat. A korábbi felhívás készítményei mindkét kórokozó ellen alkalmazhatóak.
Az almatermésűek varasodása továbbra is fertőz. Felszívódó készítményekkel javasolt a védekezés a kis gyümölcsök viaszosodásáig. Ez a diónyi nagyságú kis gyümölcsöt jelenti, amikor már lefelé lógnak a gyümölcsök az ágakon. Ekkor alkalmazhatók újra a réztartalmú gombaölők is, melyek már nem perzselik meg a viaszos bőrű gyümölcsöket. A Duna-Tisza közén és az Alföldön továbbra is az aszállyal küzdenek a gazdák, de az alföldi régióban a harmat miatt hosszan nedvesek voltak a levelek. A gombaspórák a nedves levelek felületén ki tudnak csírázni, így valószínű, hogy ez a rövid ideig tartó vízborítottság is elegendő lehetett a fertőzéshez. A lisztharmat tünetei valamilyen mértékben minden időjárási körülménynél megjelennek. Most is jelen van, sőt a hűvös ellenére az érzékeny almafajtákon tovább terjedt és az őszibarackon is megjelent. A kórokozókról és az ellenük való védekezésről korábbi felhívásunkból tájékozódhat.
1. kép: Levélpirosító alma levéltetű
Az előző években az is bebizonyosodott, hogy a kórokozókhoz képest a kártevők (rovarok, atkák) aktivitását kevésbé zavarja az időjárásunk változása. Sőt, a hideg tavasz ellenére már a vártnál korábban megjelentek pl.: a levéltetvek (1. kép). Pest megyében néhol erős volt a májusi cserebogár kártétel is. Most a szilvamoly, a keleti gyümölcsmoly és néhol a tarka szőlőmoly is intenzíven rajzik. Tehát a szilvánál, az őszibaracknál, a kajszinál, a szőlőnél érdemes rovarölő szerrel is kiegészíteni a gombaölős tankeveréket. A kontakt- (pl.: deltametrin, a lambda-cihalotrin, tau-fluvalinát) és felszívódó hatóanyagok (pl.: acetamiprid, azadirachtin, klorantraniliprol, spinozad) mellett biológiai megoldásokat is választhatunk (pl.: Bacillus thuringienzis, Cydia pomonella granulosis virus). Az egyszerű anyagok közül egyes molyfajok ellen a csalán kivonat, a konyhasó, a répacukor engedélyezett. Almamoly ellen a fák törzsére most lehet kihelyezni a hernyófogó öveket (2. kép). Az első nemzedék lárváinak bábozódása akadályozható meg vele. A szüretig 10-14 naponta javasolt a cseréje. (Hajdan jogszabályok kötelezték a kertészeket a használatára és a rendszeres cseréjére alma és körte kultúrákban.) Megvásárolhatóak, de házilag is elkészíthetőek.
2. kép: Hernyófogó öv
Az ültetvényekben az első osztályú termény előállítása a cél. Minimális károsítás esetén is már csak „ipari felhasználásra alkalmas” besorolást kaphat a gyümölcs, ami jelentős árcsökkenést jelent. Almában általában a hatodik, meggyben, őszibarackban az ötödik-hatodik, kajsziban a harmadik-negyedik, a szilvában a második növényvédelmi kezelés már megtörtént. Az ültetvényekben most készülődnek a következő védekezésre a kórokozó gombák, a levéltetvek és a molyok ellen. Házikertben többnyire nem ennek a minőségnek az elérése a cél, de ott is szükséges a károsítók elleni rendszeres védekezés.
NMNK / Zsigó György
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön