A hideg egy kis haladékot adott nekünk. Még nem ültethetjük a palántákat a szabad ágyásokba, a talajfertőtlenítéssel is ráérünk, mert még a mélyben telelnek a pajorok és a drótférgek. Egy kicsit pihenhetünk, olvashatunk. Két olvasnivalót ajánlok Önöknek.
Merre halad a növényvédelem? -kezdtem ezzel a kérdéssel az előző felhívást. Úgy tűnik, hogy a károsítók elleni harcban sokkal inkább az egészséges növény ellenállóképességében bízhatunk, mintsem az újabb növényvédő szerek megjelenésében.
Ebben a témában két országosan ismert szaktekintéllyel készített riportot ajánlok az érdeklődőknek. Jordán Lászlóval, a NÉBIH Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi igazgatójával A helyes irány: minél kevesebb növényvédő szer címen készítettek riportot. A cím önmagáért beszél. Az európai tendenciákról Görög Róbertet, a Növényvédelmi Szövetség ügyvezető igazgatóját kérdezték. A Ki fizeti meg a növényvédő szerek kivonásának az árát? címen közölt cikkben a szerkivonások hatásairól, az illegális készítmények okozta kárról is elmondta a véleményét.
Abban mindketten megegyeztek, hogy a jövő útja az integrált növényvédelem, amely az idei évtől kezdve nemcsak ajánlott, hanem már kötelező is a hazai és az európai termelők számára. A 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet 8. melléklete rögzíti is az elveit. Azért mellékelem, mert így talán még érthetőbb lesz az integrált növényvédelem fogalma és mert a házikerteseknek is ezt az utat javaslom. De ahogy a fenti riportokból is kiderül, nincs is más lehetőségünk, mint a melléklet elveinek átültetése a mi otthoni gyakorlatunkra. Az idei cikkek is ebben a szellemben készülnek.
Jobban is kezdődhetett volna az év. Az enyhe tél nem gyérítette a károsítókat, most pedig kimondottan száraz és az átlagosnál hidegebb a tavaszunk.
Békéscsabáról és az érdi kutatóból is szomorú híreket kaptam, 20-30%-ban is elfagytak egyes kajszifajták rügyei. Kalmár Klementina küldte a Tardiff fajta barnuló rügyeiről készült fotót, a szomszédjában álló Bergerange fajták kibírták az éjszakai fagyokat. A csemeték vásárlásánál a fajta fagytűrőképességét is tisztázni kell. Fagyzugos kertbe különös gonddal kell kiválasztani a növényeket. A nagyüzemi fagyvédelmi módszerek többsége nem alkalmazható a kis kertekben. Nedves avart, szalmabálát mi is égethetnénk, de a füstölés zavarná a szomszédokat és az önkormányzati rendeletek sem engedik meg. Ha már ki lennének nyitva a kerti csapok, akkor a fagyok érkezése előtt be lehetne öntözni a fák alatti talajt, mert a jó szerkezetű talajban a víz hőpufferként viselkedik. A feketén hagyott földfelszín több nappali hőt fogad be, éjszaka ez is védene egy bizonyos mértékig.
Fotó: Tardiff fajta baruló rügyei, forrás: Kalmár Klementina
Sajnos a rügypattanás környékén jelentkező fagy ellen nincs tökéletes védelem, marad az előző évben kialakított jó kondíció. A virágok megvédése érdekében, a rügyfakadástól a virágzásáig már a kálium és a bórtartalmú lombtrágyákkal is permetezhetnek, ezek állítólag a levél nélküli vesszőkből is felszívódnak.
Fotó: B típusú odú, forrás: MME
Egy széncinkefióka a fejlődése alatt 1000 hernyót is megeszik, hallottam David Attenborough egyik filmjében. Ne hagyjuk ki ezt a lehetőséget! A mesterséges odúkról minden fontosat megtudhatnak a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján. A leggyakrabban használatos a B típusú odú, mely alkalmas széncinege, csuszka, mezei veréb, légykapók és nyaktekercs számára. Megvásárolható vagy az unokával közösen is elkészíthető a leírásnak megfelelően. Máris ki lehet akasztani az ajánlott magasságba.
Zsigó György, NMNK
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön