Közös Agrárpolitika

Cikksorozatunkban a vonatkozó rendelkezések alapján tekintjük át, hogy mi számít vis maiornak, melyek a lehetséges események és hogyan kell ezeket bejelenteni, igazolni.

Most, a harmadik részben a rendelkezések által felsorolt lehetséges esetek közül a „Kisajátítás, kisajátítást pótló szerződések” -et tekintjük át.

A mezőgazdasági üzemet, vagy annak földterületeire vonatkozó kisajátítást a kisajátítási hatóság - fővárosi és vármegyei kormányhivatal - által kiállított kisajátításról szóló végzéssel vagy határozattal, illetve a kisajátítási változási vázrajzzal kell igazolni.

A kisajátítás az alábbi közérdekű célokra lehetséges:

• honvédelem;
• nemzetközi szerződés alapján megvalósuló területcsere;
• terület- és településrendezés;
• kötelező állami, illetve önkormányzati feladathoz kapcsolódó oktatási - ideértve a diákotthoni elhelyezést biztosító létesítményeket is, egészségügyi, szociális, rendvédelmi létesítmény elhelyezése;
• közlekedési infrastruktúra fejlesztése;
• energiatermelés;
• energiaellátás;
• bányászat;
• elektronikus hírközlési szolgáltatás;
• örökségvédelem;
• természetvédelem; vízgazdálkodás, víziközmű-szolgáltatás, öntözéses gazdálkodás;
• fenntartható erdőgazdálkodás, valamint véderdő telepítése, védőfásítás és közérdekű erdőtelepítés;
• építésügyi korlátozások felszámolása;
• az ingatlan rendeltetésszerű használatát jelentősen korlátozó közérdekű használati jogok, szolgalmak miatti hátrányok megszüntetése;
• környezetvédelem;
• sportinfrastruktúra fejlesztése;
• az Országgyűlés munkáját segítő hivatali szervezet elhelyezése;
• kulturális infrastruktúra fejlesztése;
• optimális birtokszerkezet kialakítása céljából.

Amennyiben a kisajátítandó ingatlannak több tulajdonosa van, úgy a kisajátítást kérő – a Ptk. szerinti írásbeli alakhoz kötött – kisajátítást pótló adásvételi (egyes esetekben csereszerződést) köthet. Ezen utóbbi esetben a vis maior eseményt a leírtak szerinti adásvételi, vagy csereszerződéssel, illetve az érintett ingatlan vázrajzával kell igazolni.

Előfordulhat, hogy az igazolásul szolgáló dokumentum nem a vis maiorral érintett gazdálkodó nevére szól, úgy csatolni kell az igazoláson feltüntetett személy és a vis maiorral érintett közti kapcsolat igazolásául szolgáló dokumentumot (pl. bérleti szerződés, nyilatkozat az adott területre vonatkozó földhasználati bejegyzésről, vagy a bejegyzés iránti kérelem benyújtásáról stb.).

Ha a kisajátításról szóló végzés vagy határozat, illetve a kisajátítási változási vázrajz beszerzése az ingatlan tulajdonosától akadályoztatott, akkor mellékelni szükséges a vis maiorral érintett gazdálkodó nyilatkozatát arról, hogy pl. a földhasználat bejelentési kötelezettségének eleget tett az ingatlanügyi hatóság részére, továbbá, hogy az igazoló dokumentumok beszerzése miért akadályoztatott (pl. csatolható az ingatlan tulajdonosának a nyilatkozata is).

Fontos! Kisajátítás esetén a kisajátítási hatóság az ingatlan-nyilvántartás, illetve a földhasználati nyilvántartás adatai alapján minden esetben értesíti a kisajátítási eljárást lezáró döntésről az összes érintett ügyfelet, így az ingatlan bejegyzett földhasználóját is.

Figyelmükbe ajánljuk a cikksorozat korábbi részeit is:

Cikksorozatunk első részében általánosan áttekintettük a MÁK közleményei segítségével, hogy milyen alapon tekinthetünk egyes eseményeket vis maiornak. A második részben megkezdtük az egyes vis maior események részletesebb taglalását, nevezetesen a „Kedvezményezett hosszútávú munkaképtelenségére” vonatkozó bejelentés és csatolandó dokumentumok ismertetését.

NAK / Sztahura Erzsébet