Újonnan induló cikksorozatunkban a vonatkozó rendelkezések alapján tekintjük át, hogy mi számít vis maiornak, melyek a lehetséges események és hogyan kell ezeket bejelenteni, igazolni.
A támogatásokhoz kapcsolódóan is előfordulhatnak olyan váratlan események, amelyek ellehetetlenítik a támogatásokban vállaltak teljesítését. Ezen vis maior események bejelentését a gazdálkodó elektronikus úton, a Magyar Államkincstár honlapján, ügyfélkapun keresztül kezdeményezheti annak érdekében, hogy mentesüljön bizonyos támogatási feltétel teljesítése alól. A vis maior események lehetőségeit, csatolandó dokumentumait a vis maiorról szóló 23/2024. (IV. 9.) AM rendelet alapján a Magyar Államkincstár (MÁK) 35/2024.(VI. 13.) számú közleményében ismerteti.
Elsőként tekintsük át, hogy tényleg olyan helyzettel állunk-e szemben, mely ténylegesen nem várt esemény, s az tényleg kihatással lehet-e a vállalt teljesítés elmaradására? Vis maior eseményként ismerhető el tehát az olyan esemény, amely előre nem látható és amelynek következményeit az adott helyzetben általában elvárható gondosság tanúsítása esetén sem, vagy csak aránytalan mértékű beavatkozással lehetett volna elhárítani. Pl. aszály esetén a termeléshez kötött szemes fehérjetakarmány-növény termesztés támogatásra kérelmet benyújtó termelő elfogadott vis maior esemény esetén mentesíthető a minimális hozamra vonatkozó követelmény teljesítése alól. Azonban az aszály nem jelenthet vis maior okot pl. a gyommentesítés elmaradására, hiszen ezen tevékenység az adott helyzetben elvégezhető. Tehát mindenképpen vizsgáljuk meg az ok és okozat közötti összefüggést.
A MÁK közlemény részletesen kitér fentiek átgondolására, rögzítve, hogy a vis maior helyzet esetében mely 3 feltétel együttes fennállása által mentesülhetünk a kötelezettségvállalás teljesítése alól.
- Feltétel: Ellenőrzési körön kívül felmerülő károkozó körülmény
A vis maior fennállásának három feltétele közül az első – amely alapfeltételként is értelmezhető –, hogy a károkozó körülmény a kedvezményezett „ellenőrzési körén kívül” merüljön fel. Az ellenőrzési körön kívüliség azt jelenti, hogy a kedvezményezett nem képes hatást gyakorolni a kár bekövetkezésére, az tőle független módon keletkezik. Ide sorolhatóak a természeti katasztrófák (például: aszály, belvíz, fagykár, viharkár, járványok stb.), bizonyos politikai-társadalmi események (például: fegyveres konfliktus, közlekedési útvonalak lezárása stb.), továbbá bizonyos állami intézkedések (például: behozatali-kiviteli tilalmak, ország-vagy régióhatárok lezárása stb.). Ide tartoznak továbbá a súlyos üzemzavarok (például: villamosenergia-ellátás zavarai), és a radikális piaci változások.
- Feltétel: Előre nem látható körülmény
A második feltétel, hogy a kedvezményezett ellenőrzési körén kívül felmerülő körülmény nem látható előre.
Az előreláthatóság a kötelezettség vállalásának időpontjára vonatkoztatva vizsgálandó, hiszen ekkor kell felmérni, hogy képesek leszünk-e a jövőben a kötelezettség szabályszerű teljesítésre. Mindezek alapján a feltétel lényege, hogy a kötelezettségvállalás időpontjában a bekövetkező körülményre nem lehet előre felkészülni.
- Feltétel: Elvárhatóság hiánya
A vis maior fennállásának harmadik feltétele, hogy nem várható el a gazdálkodó részéről a körülmény elkerülése, illetve a kárkövetkezmények elhárítása, azaz az adott helyzetben általában elvárható magatartás tanúsítása esetén sem akadályozható meg a körülmény bekövetkezése. A lényeg, hogy – amennyiben erre lehetőség van - tevőlegesen törekedni kell arra, hogy a károkozó körülmény kialakulását megakadályozzuk, illetve a károkat elhárítsuk pl. vadkár. Ez a feltétel az esemény bekövetkeztének az időpontjában vizsgálandó, ellentétében az előreláthatósági feltétellel, amely a kötelezettségvállalás – tehát megelőző - időpontjában értelmezendő.
Fentiekben leírtak szerint is minden esetben tisztázni szükséges, hogy valóban van-e olyan kötelezettségvállalás, amelynek teljesülésére a bekövetkező vis maiornak hatása van. Amennyiben nincs ilyen – pld: aszály-gyomosság -, akkor a kár bekövetkezése ellenére nem beszélhetünk vis maiorról, így vis maior kérelmet sem célszerű benyújtani.
A vis maior helyzet fennállásának tisztázása után, cikksorozatunk következő részeiben a MÁK közlemény alapján tekintjük át a lehetséges vis maior eseményeket.
A MÁK közlemény az alábbi linken érhető el:
NAK / Sztahura Erzsébet