Környezetgazdálkodás

Elérkeztünk cikksorozatunk befejező részéhez. Ebben az írásban olyan területeket veszünk górcső alá, amelyek egyik korábban vizsgált kategóriába sem illeszkedtek pontosan, ám mezőgazdasági szempontból mégis jelentőséggel bírnak.

Bár ezek a térségek kisebb arányt képviselnek a bolygó felszínén, összességükben mégis fontos szerepet játszanak abban, hogy reális képet alkothassunk arról: mekkora az a terület, amely valójában eltartja az emberiséget – nemcsak mennyiségi, hanem minőségi, egészséges élelem biztosításával.

A célunk továbbra is az, hogy megértsük: a Föld mennyire véges erőforrás, és a termőtalaj – amely táplálékunk túlnyomó többségét adja – milyen korlátok között áll rendelkezésünkre. Ebben az utolsó fejezetben tovább finomítjuk számításainkat, és megvizsgáljuk azokat az átmeneti, vagy nehezen kategorizálható területeket, amelyek részben alkalmasak lehetnek a mezőgazdasági termelésre, de gyakran komoly kompromisszumokat igényelnek – akár technológiai, akár ökológiai szempontból.

A helyes válasz 3%!

A Föld felszínének 3%-át sekély vagy gyengén fejlett talaj borítja, amely nem tud elegendő vizet vagy tápanyagot tárolni a növények számára. Ezek a vékony, gyakran sziklás rétegek nem biztosítanak megfelelő feltételeket a gyökérnövekedéshez, így mezőgazdasági művelésre gyakorlatilag alkalmatlanok. Bár arányuk nem tűnik jelentősnek, mégis tovább csökkentik a valóban művelhető területek nagyságát.

A helyes válasz 3%!

A talaj sótartalma kritikus tényező lehet a növények növekedése szempontjából. Amikor a talajban túl magas a nátrium-, mész-, gipsz- vagy szilícium-dioxid tartalom, a növények gyökerei nem tudják megfelelően felvenni a vizet és a tápanyagokat – így a mezőgazdasági hasznosítás lehetetlenné válik. Sajnos bolygónk felszínének további 3%-át érinti ez a probléma, ami azt jelenti, hogy ismét egy szelettel kisebb lett az az „alma”, amely élelmet biztosíthat számunkra.

A helyes válasz ezúttal 2%!

A homokos talajok nem tartalmaznak sok tápanyagot, amelyekre pedig a növényeknek szükségük van és az agyagos talajokkal ellentétben nem tárolják a vizet sem, ha nem esik az eső - nem tartják meg túl jól a vizet és ez által nem alkalmasak mezőgazdasági termelésre sem.

A helyes válasz 10%!

A szárazföldek 10%-át borító tűlevelű erdők rendkívül fontos ökoszisztémák: fát szolgáltatnak, szén-dioxidot tárolnak, és védelmet nyújtanak számos élőlény számára. Ezek a területek azonban mezőgazdasági szempontból nem hasznosíthatók. Talajaik gyakran erősen savanyúak, szervesanyag- és tápanyagtartalmuk alacsony, és az erdőfenntartás ökológiai értéke messze meghaladja a lehetséges agrárhasznosítást. Így ezeket a területeket nemcsak, hogy nem használhatjuk élelemtermelésre, de kötelességünk megőrizni őket a jövő generációk számára.

A helyes válasz 2%!

A szárazföldek 2%-a túl nedves vagy túl csapadékos a mezőgazdasági termeléshez. A legtöbb termesztett növény nem képes tartósan megélni olyan környezetben, ahol a talaj hosszú időn át telített vízzel, hiszen a gyökérzet oxigénhiánytól szenvedhet, és nő a rothadás veszélye.

Bár ezek a területek nem alkalmasak élelemtermelésre, ökológiai szempontból kiemelten fontosak. A túl nedves talajok – például lápok, mocsarak – hatalmas mennyiségű szenet tárolnak, és ezzel jelentős szerepet töltenek be a klímaváltozás mérséklésében.

A helyes válasz 10%!

A trópusi övezet talajai kifejezetten nagy területet fednek le bolygónkon, becslések szerint a szárazföldek körülbelül 10%-át, (pesszimistább becslések szerint 12%). Első pillantásra buja növényzettel borított, élővilágban gazdag régiók ezek, de a felszín mögé tekintve komoly kihívásokkal szembesülünk.

A trópusi talajok savas kémhatásúak, vasban és alumíniumban gazdagok, viszont nagyon alacsony a szervesanyag- és tápanyagtartalmuk. Ez azt jelenti, hogy bár a növényzet sűrű, a talaj nem táplálja a növényeket hosszú távon – a tápanyagok főként a növények testében raktározódnak, nem pedig a földben.

Ezek a talajok gyorsan kimerülnek, ha mezőgazdasági művelés alá kerülnek és rendkívül nehéz fenntartható módon termelni rajtuk – különösen műtrágya vagy egyéb talajjavító beavatkozások nélkül. Bár látványosak és ökológiailag kiemelten fontosak, a tropikus talajok jelentős része nem tekinthető ideálisnak élelmiszer-termelés szempontjából.

Mennyi maradt? A föld, amely eltart minket

Cikksorozatunkban áttekintettük, hogy bolygónk különböző területei miért esnek ki a mezőgazdasági művelés lehetőségéből: óceánok, jégmezők, sivatagok, sekély talajok, savas erdők, trópusi régiók, túl nedves vagy túl sós térségek – és a lista még folytatható. Ezek után felmerül a kérdés: Vajon mennyi marad?

A válasz meglepő lehet: a bolygónk teljes felszínéből mindössze 10–15% alkalmas arra, hogy hatékonyan és fenntartható módon élelmet termeljünk rajta.

Ahogy a térképek és elemzések is mutatják, Európa ebből a szempontból kifejezetten szerencsés: aránylag nagyobb területeken adottak a feltételek a mezőgazdasághoz. Ugyanakkor a világ többi része – különösen Afrika, Dél-Amerika, Ázsia számos vidéke – már jóval kedvezőtlenebb helyzetben van.

A feketével jelzett zónák egy része - ugyan az „elvileg” használható kategóriába esik mezőgazdasági szempontból - de csak hatalmas energiabefektetéssel: mesterséges öntözés, kémiai inputok, talajjavítás szükséges és még így is kérdéses a termés minősége, mennyisége, hosszútávú fentarthatósága pedig több, mint valószerűtlen.

Ez a felismerés egyben lehetőség is: a Föld termőföldjei kincsnek számítanak. Egy törékeny, de nélkülözhetetlen réteg, amelyre civilizációnk élelmezése épül.

A talaj megőrzése tehát közös felelősségünk. Könnyű elhasználni, elszennyezni, vagy kimeríteni – de rendkívül hosszú folyamat, amíg újra termékennyé válik. Egy új talajréteg kialakulása akár több száz vagy ezer év is lehet.

Ezért is elengedhetetlen, hogy felismerjük: amit most megóvunk, az a jövő generációinak táplálékbiztonságát garantálja. Használjuk hát úgy, hogy ők is részesülhessenek bolygónk gyümölcseiből!           

Mi a tanulság?

A termőtalaj nem korlátlan és nem pótolható gyorsan. A klímaváltozás, az urbanizáció, a talajerózió és a nem fenntartható gazdálkodási gyakorlatok mind tovább szűkítik ezt az amúgy is igen kis arányú, kritikus fontosságú réteget. Fel kell ismernünk, hogy az élelmünk a talajon terem – és ez a talaj véges.

Cikksorozatunkban korábbi részei:

A termőföld határai – Globális talajhasznosítás és korlátai

A termőföld valós aránya – II. rész: Az éghajlat csapdájában

Forrás: Horizone Europe Soil Mission / Apple Soil Game 

NAK KAP-hálózat ZTE / Kornéli Benjámin