Környezetgazdálkodás

A Talaj Világnapját minden évben december 5-én ünneplik világszerte. Célja hogy felhívja figyelmünket arra a fontos szerepre, amit a talaj betölt az életünkben.

Tudunk –e eleget talajunkról?

Az 1500-as években Leonardo da Vinci a következőt mondta: „A talajról, amely a lábunk alatt van, még napjainkban is kevesebbet tudunk, mint az égitestek mozgásáról”. Persze ez nem így van már manapság!

Talajvédelem miért is?

A talaj feltételesen megújuló természeti erőforrás, mindössze 10 cm termékeny talajréteg kialakulása 1-2 ezer évben mérhető, viszont 1 rövid év alatt 24 milliárd tonnányi talaj pusztul el a világon, eróziók, degradációk, beépítések során. A mezőgazdasági földterületnek számító teljes terület aránya tehát egyre csökken. Magyarországon is megfigyelhetők ezek a folyamatok. Az 1960­es években jellemzően 7 millió hektár feletti mezőgazdasági hasznosítású területeink mára 5,3 millió hektárra zsugorodtak.

Az egyre csökkenő termőterületek talaját egyre jobban védeni, s óvni kell, ez mindenkinek közös érdeke a gazdálkodótól, az élelmiszerfogyasztókig.

Mi a jó talaj fő JELLEMZŐJE? A termékenysége, vagyis az, hogy képes a növényeket vízzel és tápanyagokkal együttesen ellátni (talaj, mint élő közeg lételeme a biodiverzitásnak).

Milyen a jó talaj? A jó talaj olyan, mint a jó kenyér – szervesanyag, élő közeg (kovász), porozitás, víztartás -, ha nem vigyázunk rá „zsemlemorzsa” lesz, s porviharok áldozatává válhat.

Ahhoz, hogy talajunk megfelelő kondícióban biztosíthassa a gazdaságos termesztést feltételeit “Etetni s itatni kell”

A talaj tehát egy élő közeg, egy életközösség – 4000 faj -, melynek megvannak a feltételei, melyet a jó gazda biztosítani tud, biztosítania kell (levegő - lazítással, szervesanyag, víz). A nem megfelelő művelés hatására csökken a talajok szervesanyag-tartalma, a bennük található hasznos élőlények, baktériumok száma, pufferkapacitása, azaz termőképessége.

A talajnak a termesztés során meg kellene felelnie az alábbi elvárásoknak (Pufferközeg!).

  • Belvízveszélyben befogadni a vizet.
  • Aszály idején megfelelően raktározni a vizet.
  • A vizet és a tápanyagokat a növény rendelkezésére kell bocsátani.

Talaj, Víz? A természet legnagyobb (potenciális) víztározója a talaj lehetne! A talajnak ezáltal igen nagy a szerepe lenne a szélsőséges vízháztartási helyzetek kockázatának csökkentésében és káros következményeinek mérséklésében. A nem tömörödött talajunk „0–100 cm-es rétegének pórusterébe elvileg a lehulló átlagos csapadékmennyiség közel kétharmada egyszerre beleférne.” (Várallyai)

Mit tegyünk, hogy a talajt és a vizet helyben tartsuk?

Javítsuk szerkezetességét, szervesanyagkészletét!

  • A talajszerkezet, a vízáteresztő- és a víztartó-képesség a dominánsan a szervesanyag-tartalom függvénye!
  • A szervesanyag saját tömegéhez képest körülbelül hússzoros mennyiségű vizet tud tárolni

Mindemellett a talajt egy sor egyéb degradációs folyamat érinti, mely itthon is Gond!

  • erózió (víz, szél)
  • tömörödés
  • szikesedés,
  • savanyodás (mészindex – mésztrágyázás)
  • talajszennyezés (nehézfémekkel pl.)

 

Tehát figyeljünk talajainkra, de ne csak a Talaj világnapján! Dr. Stefanovits Pál is leírta: „Ne feledd, hogy a talajon nemcsak állsz, hanem élsz is”.

Továbbiak részleteket alábbi kiadványainkban olvashat:

 

NAK/Sztahura

Címkék:

Kapcsolat

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Székhely: 1115 Budapest, Bartók Béla út 105-113. (Bartók Udvar)

Adószám: 18399257-2-43

E-mail: ugyfelszolgalat@nak.hu

Zöld szám: +36 80 900 365

Személyes ügyfélfogadás

 

Ügyfélszolgálati irodák elérhetőségei

 

Őstermelői adatok lekérdezése