A vízkészletek folyamatos szűkülése és a globális klímaváltozás hatásai egyre inkább sürgetőbbé teszik a különböző alternatív vízforrások bevonását, mind a mezőgazdaság, mind az erdőgazdálkodás területén. A tisztított szennyvízzel való öntözés hazánkban még nem bevett gyakorlat az erdőgazdálkodásban, viszont egyre nagyobb létjogosultsága lehet, főleg az aszállyal sújtott, vízhiányos területeken. Elsősorban az energiaerdők vonatkozásában, de mindez elsősorban tisztítási technológiai kérdése.
Az erdők öntözése bizonyos esetekben létfontosságúvá válhat, hiszen az aszályos időszakban a csemeték növekedése jelentősen visszaeshet, szélsőséges esetben pedig tömeges pusztulásuk is bekövetkezhet.
Először is vizsgáljuk meg a szennyvíztisztítás fő lépéseit, az alábbiak szerint:
- Előtisztítás (mechanikai tisztítás)
- Rácsok és szűrők: kiszűrik a nagyobb szilárd darabokat (például műanyag, rongy, faág).
- Homok- és zsírfogó: leülepíti a homokot, kavicsot, valamint eltávolítja az olajokat, zsírokat.
- Elsődleges tisztítás (ülepítés)
- A vizet nagy ülepítőmedencékbe vezetik, ahol a szilárd szennyeződések leülepednek az aljára (iszap), a könnyebb anyagok pedig a felszínre úsznak.
- Az így keletkező iszapot eltávolítják.
- Másodlagos tisztítás (biológiai tisztítás)
- A fő cél a szerves szennyezőanyagok lebontása.
- Aktíviszapos eljárás: mikroorganizmusokat (baktériumok, protozoonok) használnak, amelyek lebontják a szerves anyagokat. Ezek levegőztetett medencékben élnek.
- Újabb ülepítés történik, ahol az iszap kiválik, és a tisztább víz tovább lép.
- Harmadlagos tisztítás (kiegészítő tisztítás)
- Célja a maradék szennyeződések, tápanyagok (nitrogén, foszfor) és esetlegesen kórokozók eltávolítása.
- Alkalmazott módszerek lehetnek:
- Kémiai kezelés (például foszfát kicsapása vegyszerekkel),
- Denitrifikáció (nitrogénvegyületek eltávolítása),
- Szűrés (homok-, membránszűrők),
- Fertőtlenítés (klórral, ózonnal vagy UV-fénnyel).
- Iszapkezelés
- A keletkező iszap víztelenítése, stabilizálása (pl. rothasztás, komposztálás).
- Egyes helyeken az iszapból biogázt nyernek energiatermeléshez.
- Tisztított víz visszavezetése
- Természetes vizekbe való elvezetés.
- Újrahasznosítás ipari, mezőgazdasági, sőt ivóvíz-előállítási célra is (további tisztítás után).
![]()
A tisztított szennyvíz előnyei:
- Vízforrás-kímélés: Csökkenti az édesvízforrások terhelését, így fenntarthatóbb gazdálkodást tesz lehetővé.
- Tápanyagtartalom: A szennyvízben maradó nitrátok, foszfátok és mikroelemek javítják a fák tápanyagellátását.
- Stabil rendelkezésre állás: A települési szennyvíztisztítókból folyamatosan keletkezik tisztított szennyvíz, így megbízható forrást jelent.
Spanyolországban már hosszú évtizedek óta alkalmaznak mezőgazdasági területek öntözésére tisztított szennyvizet és az erdőgazdálkodás területén is egyre inkább bevett gyakorlat.
Nem kell azonban Spanyolországig sem menni, ugyanis hazánkban is van már rá példa. A dunavarsányi szennyvíztisztító telep technológiai korszerűsítése lehetővé tette az új öntözőterületek bevonását, különös tekintettel az energiaerdőre. A Dunavarsányi szennyvíztisztító közel 400 M m3 tisztított szennyvízéből mintegy 40 hektárnyi terület vízellátására is jut, ebből 1 M m3 mennyiséget vesz fel a telep mellett üzemben lévő energiaerdő.
Az erdőknek kiemelt szerepük van a szén-dioxid megkötésében, a biodiverzitás megőrzésében és a talajvédelemben, így minden lehetséges eszközzel meg kell akadályoznunk állapotuk romlását és fenntartanunk a kiegyensúlyozott állománynövekedést. A korszerű tisztítási technológiákkal tisztított szennyvíz felhasználása kulcsszerepet játszhat a fenntartható erdőgazdálkodás megvalósításában.
A jelenleg is érvényben lévő szennyvíz szabályozásról korábbi cikkünkben olvashatnak.
NAK / Rubos Norman
















