A NAK fontosnak tartja a nitrátrendelet megváltoztatását, ezért kérte annak lehetőség szerinti mihamarabbi megváltoztatását.
A kamara a nitrátrendelet módosítását különös tekintettel az alábbi szabályzókra kérte: trágyakijuttatás tilalmi idejének felülvizsgálata nitrátérzékeny területeken; nitrátérzékeny területekre vonatkozó nitrogénhatóanyag-határérték felülvizsgálata; szervestrágya beltartalmi értékeinek aktualizálása. A kezdeményezés már korábban is megtörtént, azonban az események nem kellő gyorsasággal zajlanak, ezért a NAK ez év márciusában levélben kérte az Agrárminisztériumot, hogy mielőbb, azaz lehetőleg még ez évben saját hatáskörben tagállamként módosítsa a rendeletet, majd ezt követően jelentse az Európai Bizottságnak, vállalva az évek alatt a kutatási pénzek biztosítását, s a legrosszabb esetben a kötelezettségszegési eljárást.
A NAK nagyon fontosnak tartja hogy a gazdálkodók érdekében ezen folyamatok elsőbbséget élvezve valósuljanak meg, s a direkt kutatásokra forrásokat különítsenek el. Az elmúlt két évben – zömében a NAK kezdeményezésére – több alkalommal került sor megbeszélésre a jelenlegi eredmények tisztázására minisztériumok, kutatóintézetek részvételével. Továbbá két kamarai technikai módosítási szándékot a minisztérium jelzett az unió felé, amelyből a pentozánhatás kiterjesztését nem kifogásolta, Azonban az őszi kalászosok mellett az őszi repce fejtrágyázásának engedélyezéséhez már kutatási eredményeket kért, amik jelenleg nem állnak rendelkezésre. Mindeközben a NAK szándékának megfelelően és támogatásával 2019 őszén 6 üzemben elindultak a tápanyag-gazdálkodással kapcsolatos üzemi kísérletek. 2020 tavaszán a KITE segítségével további üzemeket vont be a MTA ATK Talajtani és Agrokémiai Intézete. Időközben ismertté vált, hogy az eddigi kutatások egy része nem elégséges a rendelet célzott módosításához, valamint át kell tekinteni a statisztikai elemzéseket, jelentéseket.
Valóban olyan nagy szerep jut a mezőgazdaságnak a hazai környezeti terhelésben? Nehéz úgy tárgyalni, ha az adatok nem egységesek. Természetesen a minisztérium részéről is nehéz a döntés, hiszen jelenleg tartanak a KAP-tárgyalások és más uniós egyeztetések. Az egyik döntési lehetőség lehet az, hogy megtesszük a saját hatáskörű módosítást, vállalva esetleg a kötelezettségszegési eljárást, büntetést, vagy az, hogy nem vállaljuk a módosítást most azonnal, kutatási eredmények nélkül, mert az kockáztatja a KAP-tárgyalásokat, egyéb uniós szakpolitikai döntéseinket. Ez utóbbiak ugyanis a jövőbeli támogatásokat alapozzák meg. Bár-mely döntés esetén a direkt kutatási forrásokra szükség van, hogy a megfelelő időpontban és helyzetben az indokolt lépések megtehetők legyenek.
(NAKlap, 2020. június /Sztahura E.)
