Vízgazdálkodás

Az éghajlatváltozás hátterében álló üvegházhatású gázok (ÜHG) növekvő légköri koncentrációja az agrárgazdaság egyik legösszetettebb kihívásává vált. Míg a jelenség energetikai és földhasználati vonatkozásai jól ismertek, a vízgazdálkodás szempontjából jelentkező hatások kevésbé kerültek reflektorfénybe, pedig a hidrológiai ciklusra gyakorolt változások közvetlenül meghatározzák a mezőgazdasági termelés jövőbeni biztonságát.

A víz eloszlásának, minőségének és hozzáférhetőségének átalakulása különösen sérülékennyé teszi a mezőgazdasági termelőket, ezért a vízgazdálkodási szempontú klímaalkalmazkodás stratégiai jelentőségű feladat.

Üvegházhatású gázok szerepe a hidrológiai ciklus átalakulásában

Az IPCC (Intergovernmental Panel on Climate Change) legfrissebb értékelései szerint az ÜHG-kibocsátás növekedése közvetlenül erősíti a légkör hőmérsékletének emelkedését, ami felgyorsítja a vízkörforgalom működését. A magasabb hőmérséklet fokozza a párolgást a talajból, vízfelületekről és a növényzetből, ezáltal növeli az atmoszférikus vízgőz mennyiségét — amely egyben maga is erőteljes üvegházhatású gáz.

A légköri vízgőz növekedése szélsőségesebb csapadékhullást eredményez, amely Magyarországon egyszerre járhat hosszan tartó aszályokkal és villámárvizekkel. A szélsőségek váltakozása különösen megterhelő az agrárium számára, mivel a vízellátás biztonsága csökken, a talajvízszint ingadozása fokozódik, és nő a talajerózióval kapcsolatos kockázat.

A mezőgazdasági vízgazdálkodás sérülékenysége

A mezőgazdaság egyszerre elszenvedője és okozója az ÜHG-kibocsátásnak. Működése szempontjából meghatározó tényező a víz elérhetősége, így különösen érzékenyen reagál a hidrológiai ciklus átalakulására. Az aszályok gyakoriságának növekedése egyre több térségben teszi szükségessé az öntözésfejlesztést, miközben a felszíni vízkészletek és a talajvíz utánpótlódásának csökkenése korlátozza az öntözhető területek bővíthetőségét.

A vízgazdálkodás és az ÜHG-kibocsátás kölcsönhatása

A vízgazdálkodási beavatkozásoknak saját ÜHG-profilja is van. A szivattyúzás, vízátvezetés és öntözőrendszerek energiaigénye növelheti a mezőgazdasági vállalkozások karbonlábnyomát, amennyiben az energiát fosszilis forrásból nyerik. Ezzel szemben a talajnedvesség megőrzését segítő vízgazdálkodási technikák (pl. mulcsozás, talajtakarás, talajszerkezet-javítás) akár csökkenthetik a mezőgazdaság ÜHG-kibocsátását azáltal, hogy mérséklik a talaj szénvesztését és csökkentik a szükséges energetikai ráfordításokat. A hazai vizes élőhelyek és szerves talajok kezelésében alkalmazott vízborítási technikák szintén hatással vannak a metán- és dinitrogén-oxid-kibocsátásokra.

Adaptáció és mitigáció

A mezőgazdaság jelenleg az üvegházhatású gázkibocsátás mintegy 20%-áért felelős, azonban a kibocsátás csökkentése a termelés sajátosságai miatt jóval összetettebb, mint más ágazatokban, így aránya a jövőben akár 50%-ra is emelkedhet. Éppen ezért kiemelten fontos a szemléletváltás, mivel a hagyományos gazdálkodási gyakorlatok már nem képesek megfelelően kezelni a klímaváltozás és a talajromlás egyre sürgetőbb kihívásait. Új megközelítésekre van szükség, amelyek a rövid távú termelési célok helyett a hosszú távú fenntarthatóságot és a természeti erőforrások megóvását helyezik előtérbe.

A mezőgazdasági vízgazdálkodás fejlesztése kulcsszerepet játszik mind az alkalmazkodásban, mind az ÜHG-kibocsátás csökkentésében. A legfontosabb irányok:

Carbon farming

A carbon farming, azaz szénmegkötő gazdálkodás olyan mezőgazdasági gyakorlat, amely a talajban vagy növényekben köti meg a szén-dioxidot a légkörből, és csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását. A karbongazdálkodás a vízgazdálkodás szempontjából is kiemelt jelentőségű, mivel a talaj szervesanyag-tartalmának növelése nemcsak a szénmegkötést fokozza, hanem jelentősen javítja a talaj vízmegtartó képességét is. A magasabb humusztartalmú talaj jobban ellenáll az aszálynak és a szélsőséges csapadékviszonyoknak, mérsékli a felszíni lefolyást és csökkenti az eróziót, így stabilabb vízháztartást biztosít a mezőgazdasági területeken. A karbongazdálkodási gyakorlatok – például a takarónövények használata, a minimális talajbolygatás vagy az állandó növénytakaró fenntartása – olyan komplex előnyöket nyújtanak, amelyek egyszerre támogatják a klímavédelmi célokat és a fenntartható vízgazdálkodást.

Tájléptékű vízvisszatartás

A természetes vízmegtartó megoldások (NWRM) olyan beavatkozások gyűjtőfogalma, amelyek a víz megtartását, a víz körforgásának természetes folyamatokra épülő javítását és az ökoszisztémák ellenállóbbá tételét célozzák. Ide tartoznak többek között a talaj szervesanyag-tartalmát növelő művelési módok, a vízfolyások természetes mederalakulatainak helyreállítása, a vizes élőhelyek rehabilitációja vagy a természetközeli árvízkezelési megoldások. Az NWRM intézkedések a mezőgazdaságban különösen értékesek, mert egyszerre javítják a talaj vízmegtartó képességét, csökkentik a szélsőséges vízháztartási helyzetek (aszály, belvíz, villámárvizek) kockázatát, valamint növelik a táj karbonmegkötő potenciálját és biodiverzitását.

Energiahatékonyság és megújuló energia integrálása

A vízgazdálkodási beavatkozások, például az öntözőrendszerek energiaigénye jelentősen csökkenthető napelemek vagy más megújuló energiaforrások alkalmazásával, így a vízgazdálkodás nemcsak alkalmazkodik a klímaváltozáshoz, de hozzájárul a kibocsátások mérsékléséhez is.

Precíziós vízgazdálkodás

Az érzékelőkön, távérzékelési adatokon és talajnedvesség-monitoringon alapuló, optimalizált vízgazdálkodás csökkenti a vízfelhasználást és az energiaigényt.

 

NAK / Pók Zóra

Címkék:

Kapcsolat

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Székhely: 1115 Budapest, Bartók Béla út 105-113. (Bartók Udvar)

Adószám: 18399257-2-43

E-mail: ugyfelszolgalat@nak.hu

Zöld szám: +36 80 900 365

Személyes ügyfélfogadás

 

Falugazdász iroda elérhetősége

ŐSTERMELŐ, ŐCSG KERESŐ

Youtube

Facebook

LinkedIn

Instagram

X

Válassza ki a kívánt ügyintézés típusát!

Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön ITT.
  • TagnyilvántartásTagnyilvántartásban szereplő adatok megtekintése, módosítás bejelentése.
  • Tagdíj ügyintézésTagdíjjal kapcsolatos ügyintézés, korrekciós felület, online fizetés, bizonylatok letöltése
  • Ügyfélszolgálati ügyekTagsággal, tagdíjjal kapcsolatos ügyek intézése, egyenleginformáció, illetve egyéb kérdések és kérések ami a tagságot érintik.
  • SzaktanácsadásSzaktanácsadói tevékenységgel kapcsolatos adatok megtekintése, módosítások kezdeményezése, akkreditált rendezvények listájának elérése.
  • Őstermelői/ ŐCSG nyilvántartással kapcsolatos ügyekAz őstermelők és az őstermelők családi gazdasága nyilvántartásba vételével, adatmódosítással, törléssel kapcsolatos ügyintézési elérhetőségek.
  • Családi mezőgazdasági társaságok nyilvántartásával kapcsolatos ügyintézésA családi mezőgazdasági társaságok minősítés kérelmezésének, adatmódosítás bejelentésének, minősítés törlésének ügyintézési elérhetősége.
  • Mezei őrszolgálatokElektronikus ügyintézés önkormányzatoknak a mezei őrszolgálatok nyilvántartásával és a fenntartásukhoz nyújtott állami hozzájárulás iránti kérelmek benyújtásához.
  • 1 ha alatti belterületi telkek mezőgazdasági művelésének igazolásaAz 1 hektár alatti, művelés alól kivett belterületi telkek szőlő, szántó, gyümölcsös, kert művelési ág szerinti megművelésének igazolása iránti kérelmek benyújtása elektronikus úton.
  • Duális képzőhelyek nyilvántartásba vételi kérelemA gazdálkodó szervezetek elektronikus úton is benyújthatják kérelmüket a duális képzőhelyek nyilvántartásába történő felvételükre.
  • Földművesek / Mezőgazdasági termelő szervezetekFöldműves nyilvántartásba vételhez igazolás kiállítása természetes személy esetében arról, hogy a természetes személy kérelmező a mezőgazdasági tevékenységet a kérelem benyújtását megelőző öt évből legalább három évben saját nevében és saját kockázatára folyamatosan folytatta, de az árbevétel - a három év alatt vagy ennek években meghatározott részében - azért maradt el, mert a mező-, erdőgazdasági célú beruházás még nem hasznosulhatott, illetőleg arról, hogy a szervezet legalább egy vezető tisztségviselője vagy a cégvezetője 3 éves üzemi gyakorlattal rendelkezik.
  • Kamarai meghatalmazásAz Azonosításra Visszavezetett Dokumentumhitelesítés (AVDH) szolgáltatás megszűnése miatt 2025.11.01. napjától a kamarai meghatalmazás elektronikus úton való létrehozása szünetel. Kérjük, hogy a meghatalmazás létrehozása érdekében keresse fel falugazdászát, aki a meghatalmazás alapján elektronikus úton azonnal intézheti az ön agrártámogatási ügyét. Megértését köszönjük!
  • Okmányhitelesítés kérelemSzármazási bizonyítványok hitelesítése, kiadása, egyéb kereskedelmi dokumentumok láttamozása, valamint ezek nyilvántartása.
  • Szakmai ellenőrzési szakértői névjegyzék pályázati űrlapjaPályázati lehetőség a szakmai ellenőrzési szakértői névjegyzékbe kerüléshez, az agrár duális képzőhelyek nyilvántartásba-vételénél szakértői feladatok ellátása érdekében.
  • Vizsgafelügyelői névjegyzékPályázat benyújtása a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által nyilvántartott viszgafelügyelői névjegyzékbe.
  • Egyéb NAK megkeresésNAK együttes védjegy használata, Jogsegélyszolgálat, Közérdekű adat megismerési iránti igény, Közhiteles adatbázisban való adatjavítás kérés, Védjegy bejelentés, Egyéb (Egyéb típusú ügy(menet) indítása előtt kérjük, győzödjön meg róla, hogy fenti választható űrlap kategóriák között, nincs-e megfelelő, mert konkrét ügytípus választással az ügyintézési idő jelentősen csökkenthető!)
X

Válassza ki a kívánt ügyintézés típusát!

Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön ITT.
X

E-ÜGYINTÉZÉS KAMARAI BELÉPÉS

...
Az e-Iroda felületre történő belépést követően tagságával és tagdíjával kapcsolatos ügyeket intézhet. Amennyiben szaktanácsadói tevékenységet végez, úgy a belépést követően tevékenységéhez kapcsolódó adatai is megjelennek.

Ha Ön még nem rendelkezik Kamarai nyilvántartási számmal, keresse fel ügyfélszolgálatunkat.

Hasznos tudnivalók az e-Iroda használatához


Lépjen be Kamarai nyilvántartási száma és jelszava megadásával!
Emlékezzen rám