Erdőgazdálkodás

Az erdőnek minősülő földek használatára köthető szerződések tavaly hatályba lépő új szabályozása jelentősen visszavetette az erdők egyébként is bizonytalan használatba adási folyamatát. Úgy tűnik, a gyakorlatban nem olyan egyszerű feladat „belakni” az új szabályozási kereteket. Egy törvénymódosításnak köszönhetően viszont 2021. június 5-től értelmezhetőbbé és alkalmazhatóbbá válik az erdőkezelésre vonatkozó szabályozás.

Az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi LX. törvény – az Agrárminisztérium, a Pénzügyminisztérium és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara eredményes együttműködésének köszönhetően – az alábbi jelentős módosításokat tette a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény erdőkezelésre vonatkozó szabályozásában:

  • Az erdőkezelési díj alatt a továbbiakban már kifejezetten csak az erdőkezelői közreműködés díját kell érteni, az erdőkezelő által elvégzett vagy alvállalkozókkal elvégeztetett szokványos erdőgazdálkodási tevékenységek költségei – azaz minden olyan költség, amely a tulajdonos esetében is felmerült volna, ha ő lenne az erdőgazdálkodó – már külön tételt képeznek az erdőkezelő által a tulajdonos részére készített elszámolásban.
  • A szabályozásból immár egyértelműbben kiderül továbbá az erdőkezelő és a tulajdonos közötti pénzmozgás jellege is. Eszerint, ha az adott tárgyidőszakban az erdőkezelő által végzett erdőgazdálkodási tevékenység – az erdőkezelő díját is figyelembe véve – pozitív egyenleggel zárul, akkor ezt az összeget az erdőkezelő tulajdonosi jövedelemként fizeti ki a tulajdonos részére, amely jövedelem után a tulajdonos a rá vonatkozó szabályozás alapján maga adózik (az így kifizetett jövedelem jelenleg a haszonbérleti díjhoz hasonlóan személyi jövedelemadó mentes). Ha pedig a tárgyidőszakban a költségek meghaladják a bevételeket, akkor a különbözetet a tulajdonos biztosítja az erdőkezelő részére. Azaz egyik pénzmozgás sem minősül szolgáltatás számlázandó ellenértékének, ami indokolatlanul jelentős ÁFA teherrel járna, és gyakorlatilag ellehetetlenítené az erdőkezelési konstrukció alkalmazását.
  • További fontos módosítások, hogy az erdőkezelési szerződésben a felek
    • a felesleges pénzmozgások elkerülése érdekében úgy is megállapodhatnak, hogy egy reálisan belátható későbbi időszakban várható, bevételekből előre láthatóan nem fedezhető erdőgazdálkodási költségek összegét – eddig ez a lehetőség csak az erdőfelújtási költségekre vonatkozott – az erdőkezelő visszatarthatja az adott elszámolási időszakban keletkező tulajdonosi jövedelemből, valamint
    • az elszámolási időszakot rugalmasan, egy évnél hosszabb időszakként is meghatározhatják.

 

A bemutatott változások a jogszabály szövegében az alábbiak szerint jelennek meg (régi szövegrészek áthúzva, új szövegrészek kiemelve):

 

„68/E. § (1) Az önálló erdőgazdálkodási egység területét az érintett tulajdonos az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglalt feltételeknek megfelelő, az erdészeti hatóság által erdőkezelőként nyilvántartott erdőgazdálkodásra jogosult erdészeti szakirányító vállalkozás (a továbbiakban: erdőkezelő) kezelésébe adása útján is hasznosíthatja.

(2) Az erdőkezelő a tulajdonos javára, de saját nevében eljárva, a tulajdonos egyéni érdekeit figyelembe vevő erdőgazdálkodási tevékenységet folytat, amelynek során az erdei haszonvételeket az erdőkezelő gyakorolja és jogosult az erdő hasznai szedésére, továbbá köteles az erdőgazdálkodói észszerűség követelményei szerint a kezelt erdőt az előre láthatóan fenyegető kockázatokkal szemben megóvni. Az erdőkezelőt tevékenységéért díj illeti meg, amely magában foglalja az erdőgazdálkodási tevékenység költségei mellett az erdőkezelő közreműködésének ellenértékét is.

(3) Erdőkezelési szerződés határozatlan időre is köthető.

(4) Az erdőkezelő az erdőgazdálkodási tevékenységeket a tulajdonos közreműködésével és egyetértésével határozza meg, amelynek végrehajtásában a tulajdonos közreműködhet.

(5) Ha a felek másként nem állapodnak meg, az erdőgazdálkodásból eredő bevételeket a tulajdonos javára eljárva az erdőkezelő szedi be, amelyből az erdőgazdálkodás költségeit és a díj levonását követően keletkező jövedelmet a tulajdonos részére megfizeti. A kezelt erdő az erdőkezelő saját vagyonától és az általa kezelt más erdőktől elkülönült vagyont képez, amelyet az erdőkezelő köteles külön nyilvántartani. A kezelt erdőre, valamint az erdőgazdálkodásból eredően beszedett bevételekre az erdőkezelő hitelezői és az erdőkezelő által kezelt más erdők hitelezői nem támaszthatnak igényt.

(6) A tárgyévet követő időszakban felmerülő erdőfelújítási kötelezettség költségeinek fedezetét a tulajdonos biztosítja az erdőkezelő számára, vagy a felek erre vonatkozó megállapodása alapján az erdőkezelő az (5) bekezdésben foglalt kifizetés során a felmerülő költségek fedezetéül szolgáló összeget visszatarthatja.

(6) Ha az adott időszak bevétele bevételek nem fedezi az adott időszak költségeit, akkor a különbözetet a tulajdonos biztosítja az erdőkezelő számára. A felek erre vonatkozó megállapodása alapján a tárgyidőszakot követő időszakban felmerülő költségek fedezetét a tulajdonos úgy is biztosíthatja az erdőkezelő számára, hogy az erdőkezelő az (5) bekezdésben foglalt kifizetés során a felmerülő költségek fedezetéül szolgáló összeget visszatartja.

(7) A tulajdonos jogosult a részére járó jövedelmet vagy annak egy részét természetben kérni.

(8) Az erdőkezelő a tulajdonos kérésére a kezelt erdőről köteles tájékoztatást adni, amelynek ki kell terjednie a kezelt erdő tényleges és várható gyarapodására, értékére, továbbá a kezelt erdőt érintően felmerülő kötelezettségekre. Az erdőkezelő az erdőgazdálkodási tevékenységek bevételeiről és költségeiről, valamint a tulajdonost illető és részére kiadott jövedelemről legkésőbb az elszámolási időszakot követő év június 30-ig részletes beszámolót készít.

(9) Erdőkezelés esetén az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodói nyilvántartásba erdőgazdálkodóként az erdőkezelőt jegyzi be.

(10) Az erdőkezelésre irányuló szerződést írásba kell foglalni. Közös tulajdonban álló önálló erdőgazdálkodási egység esetén a szerződés létrejöttéhez az érintett tulajdonostársak tulajdoni hányad alapján – a 72. § (5) bekezdésében foglaltak alkalmazásával – számított többségének döntése szükséges.

(11) A tulajdonos azonnali hatállyal felmondhatja az erdőkezelési szerződést, ha az erdőkezelő

  1. a) a feladatait nem, vagy olyan módon látja el, amely súlyosan veszélyezteti az erdőnek minősülő föld fennmaradását, a fenntartható erdőgazdálkodást,
  2. b) a (8) bekezdés szerinti tájékoztatási vagy számadási kötelezettségének nem tesz eleget, vagy
  3. c) az erdőgazdálkodás jövedelmének az (5) bekezdés szerinti megfizetésének nem tesz eleget.

(12) Az erdőkezelési szerződés rendes felmondással 12 hónapos felmondási idővel szüntethető meg.”

 

További fontos, erdőkezelést is érintő változás, hogy a bevezetőben hivatkozott törvény a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény állami tulajdonú erdő hasznosítására vonatkozó szabályozását is módosította. Eszerint az állami tulajdonú erdők hasznosítási lehetőségei közé bekerült az erdőgazdálkodási haszonbérleti és az erdőgazdálkodási integrációs szerződés keretében történő hasznosítás is.

 

A módosítás jelentőségét valójában az adja, hogy ugyanez a rendelkezés vonatkozik a magánerdőkben gyakran előforduló állami tulajdonrészek hasznosítására is. Azaz a módosítás nélkül ezeket a földrészleteket a tulajdonosok gyakorlatilag nem tudnák jogszerűen hasznosítani.

 

Az erdőkezelést ez a változás annyiban érinti, hogy az erdőkezelési szerződés keretében történő hasznosítás viszont nem került be az említett lehetőségek körébe. Ez tisztán állami tulajdonban álló erdő esetében is nehezen magyarázható, hiszen az állami földterületeknek az erdőkezeléshez sok tekintetben hasonló megbízási jogviszony keretében történő hasznosítását (elsősorban az ingatlanfenntartási feladatok ellátására) a Nemzeti Földalapról szóló törvény továbbra is lehetővé teszi. Emiatt azonban fájjon az állam feje. A szűkített módosítás ugyanakkor az előző bekezdésben írtak miatt az állami résztulajdonnal érintett magánerdőket is érinti, ami viszont már a magántulajdonosi hasznosítási lehetőségek indokolatlan korlátozását jelenti (a magántulajdonosok az állami résztulajdon miatt akkor sem adhatják erdőkezelésbe az erdejüket, ha az egyébként számukra a legkedvezőbb hasznosítási lehetőség lenne).

 

 

Címkék:

Kapcsolat

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Székhely: 1115 Budapest, Bartók Béla út 105-113. (Bartók Udvar)

Adószám: 18399257-2-43

E-mail: ugyfelszolgalat@nak.hu

Zöld szám: +36 80 900 365

Személyes ügyfélfogadás

 

Ügyfélszolgálati irodák elérhetőségei

 

Őstermelői adatok lekérdezése