Megjelent a Magyar Közlönyben a húskészítményekről és egyes előkészített húsokról szóló élelmiszerkönyvi előírásokat módosító földművelésügyi rendelet. A leglényegesebb változásokat foglaljuk össze.
A fogyasztók minőségi élelmiszerek iránti és a részletesebb tájékoztatással kapcsolatos igényeinek növekedése, a húsipari technológiák fejlődése, a felhasznált alapanyagok bővüléséhez történő igazodás, másrészt az ötévenkénti kötelező felülvizsgálati idő eltelte tette indokolttá az élelmiszerkönyv mostani módosítását.
Az előírás számos definíciót pontosít, például a gépi csontozású és az ínatlanított hús, valamint a csontokról mechanikailag lefejtett hús esetében. Meghatározták emellett a kötőszöveti, a kötőszövetmentes-fehérjetartalom, valamint a húspép fogalmát is. Az európai uniós ajánlásoknak megfelelően a füstölés három kategóriáját nevezték meg: füstölt (keményfa-elégetéssel), folyékony füsttel füstölt vagy füstoldattal füstölt (regenerált füstaroma felhasználása), illetve füst ízesítésű (bekeveréssel, injektálással, bemerítéssel stb.). Az előírás értelmében a termék megnevezésében fel kell tüntetni az állatfaj megnevezését, abban az esetben, ha a termék hústartalma legalább 70 százaléka az adott állatfajból származik.
Beltartalmi változások tekintetében máj, májas, májkrém termékekre vonatkozóan részletes szabályozás készült, amely értelmében a minimális májtartalom 12 százalékról 25-re emelkedett. További elvárás, hogy sertésmáj-, szarvasmarhamáj-, pulykamáj-pástétom esetében a májtartalomnak el kell érnie a 35 százalékot, s legalább a felét kell kitennie csirke és vízi szárnyas esetében.
A csontokról mechanikailag lefejtett hús (MSM) egyes termékcsoportok és azok termékei esetében legfeljebb 10 százalékban alkalmazható, és a hústartalomba nem számítható bele. Abban az esetben, ha ez nincs külön kiemelve, teljes MSM-felhasználhatósági korlátozást vezettek be (pl. sonka, érlelt kolbász, szalámi, sütőkolbász, parasztkolbász, angolszalonna, téliszalámi). Az előírás értelmében a kémiai paraméterek és a jelölés szerinti hústartalom késztermékre vonatkoztatva értendő.
Igazodva a modern táplálkozási javaslatokhoz, csökkent a termékek megengedett legmagasabb sótartalma, több esetben a zsír- és víztartalom, illetve számos termékcsoportnál növekedett az elvárt legkisebb fehérje- és hústartalom. Felvágottak esetében 50 százalékban lett meghatározva a minimális hústartalom. Párizsi, parizer és a virsli minimális hústartalma 40 százalékról 51-re, a krinoliné és a csemege debrecenié 55 százalékra, míg a Zala felvágotté 60-ra, a nyári turistáé pedig 65-re emelkedett. Új elemként jelenik meg az előírásban a szafaládé (legalább 55% hústartalom).
Továbbá, igazodva a nemzetközi ajánlásokhoz (DG SANCO/2012- 6356 jelentés 9.), a sütnivaló kolbász vagy sütőkolbász az előkészített hús kategóriába lett sorolva. Nyers, hőkezelt sonkák csak sertés-, marha-, nagyvadcomb vagy lapocka részéből készülhetnek, továbbá a formában vagy bélben hőkezelt sonkák készülhetnek baromficomb vagy mellhús felhasználásával.
A parasztsonka és a parasztlapocka külön-külön meghatározás alá került, viszont mindkét terméket egészben kell érlelni legalább 30 napig és csak ezután lehet darabolni. A parasztkolbász és a téliszalámi kizárólag húst, szalonna-alapanyagot és fűszereket tartalmazhat. Az előírás nem tartalmazza többé a megkülönböztető minőségi jelöléssel ellátott, önkéntes kategória szabályozását, a húskészítmények emelt szintű, önkéntes szabályozására külön irányelvben kerül sor.
Az új élelmiszerkönyvi rendelet 2016. július 21-én lépett hatályba. A változások a termékpálya minden pontját érintik, hatásuk a sertéstenyésztőktől a húsfeldolgozókon át egészen a fogyasztókig ér. Hogy milyen hatást gyakorolnak majd ezek a változások, arról a későbbiekben fogjuk tájékoztatni.
(NAK)
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön