Környezetgazdálkodás

Korábbi ismertetőinkben a talajvizsgálati eredmények KA (Arany-féle kötöttségi szám), a kémhatás (pH) és a mésztartalom értékével és a humusztartalom (H%) jelentőségével ismerkedhettünk meg azt támogatva, hogy a laboratóriumi vizsgálati eredményeik adatait a gazdálkodók maguk is értelmezni és alkalmazni tudják.

Nézzük tovább a laborvizsgálati jegyzőkönyv adatait:

Sótartalom:

A talaj sótartalma a talajban található vízben oldható sók mennyiségét jelenti. A talajok sótartalma kulcsfontosságú tényező a növénytermesztés szempontjából, mivel a sókoncentráció hatással van a növények vízellátására és tápanyagfelvételére. A túlzott sótartalom, más néven szikesedés, negatívan befolyásolhatja a talaj termékenységét és a növények növekedését. 

A talaj sótartalmát befolyásoló tényezők:

• Csapadék: A csapadék mennyisége és minősége meghatározza, hogy a sók a talajban felhalmozódnak vagy kioldódnak. 
• Párolgás: Magas párolgási arány esetén a talaj felszínén a víz elpárolog, a sók pedig ott maradnak, növelve a talaj sótartalmát. 

• Vízminőség: A talajvíz és az öntözővíz sótartalma is hatással van a talaj sótartalmára. Az optimálisan, egyéb feltételek fennállása nélkül felhasználható öntöző víz sótartalma a talaj pH, anion és kation értékeitől, valamint vízgazdálkodásától függően maximum 625-780 µS/cm közötti. Azonban a só összetétel sem elhanyagolható szempont pl. amennyiben a kloridion koncentrációja meghaladja a 150 mg/l értéket, akkor a felületi öntözés toxikus lehet a növények számára, de a Mg% 50-es értéke sem megfelelő, úgymint a nátriumsók okozta szódalúgossági érték. Tehát nem elég csak a sókoncentrációt nézni, hanem az összetétel is lényeges lehet.
• Talajszerkezet: A talaj szerkezete befolyásolja a vízmozgást és a sók áramlását a talajban. 
• Mezőgazdasági gyakorlatok: A helytelen öntözési és trágyázási technikák növelhetik a talaj sótartalmát (másodlagos szikesedés). Ennek elkerülése fontos agrotechnikai tényező, ugyanis a magas sótartalom negatívan hat a talaj mikrobiális életére, a bejuttatott só a talajban akkumulálódik, ezzel a talaj pH értéke lúgossá változhat, mely megváltoztathatja a tápanyagok felvehetőségét a növény számára. A só általában a gyökérzónában csapódik ki, így a felhalmozódó só a következő évi termesztésre is negatív hatással lehet. A talajok másodlagos elszikesedésének javítása időigényes és költséges tevékenység, hozzátéve még az esetleges terméskiesést is.

A laborvizsgálati eredmények alapján (Sótartalom %) az alábbi kategóriák állapíthatók meg:

Egyes növények érzékenyek a talaj vízoldható sótartalmára. Fejlődésükben is látható, ha nem megfelelő az érték, pl. lassabb csírázás, nagyon súlyos esetben a mag elfekszik, a kelés elmarad. A sókártétel tünete a kifejlett növények esetében a gyökereken figyelhető meg, hiszen a gyökerek megbarnulnak, szárazak. A magas sókoncentráció esetén a növények ozmózis folyamatai leállnak, hiába öntözik, a koncentráció különbség hiánya miatt a hajszálgyökerek nem képesek felvenni a vizet. Az öntözés ellenére a növények a száradás tüneteit mutatják, mivel a víz nem tud bejutni a növény sejtjeibe.

A növények sótűrésük alapján is besorolhatók:

• Sótűrők: kamilla, kaktuszok, több szárazkötészetre használatos növény
• Közepesen sótűrők: paradicsom, tojásgyümölcs, hegyes paprika, zeller, paszternák, cékla, takarmánykukorica, lucerna, herefélék, hajdina
• Közepesen sóérzékenyek: fűszerpaprika, kínai kel, padlizsán, bab, görögdinnye, tök zab, rozs, rizs, cirok, őszi búza és a gyümölcsfélék általában
  Sóérzékenyek: fehérpaprika, uborka, sárgadinnye, palánták, hónapos retek, fejes saláta

A talaj vízoldható összes sótartalmának megtekintése csak akkor kerül fókuszba, ha valami látható, vagy érzékelhető probléma adódik a növényállományban. Érzékelt probléma nélkül is fontos időnként rátekinteni, s emelkedés észlelése esetén az okot megszüntetni pl. túlzott mű-, vagy szervestrágyahasználat, öntöző víz, tömörödöttség stb. A megemelkedett sótartalom (még ha nem is szikes a talaj) sok kedvezőtlen tulajdonságra utalhat. Ilyen a tápelemek és a víz rosszabb felvehetősége, a talaj romló vízgazdálkodása, tömődöttsége esetleg pangó víz, belvíz megjelenése.

A témában megjelent korábbi cikkeink:

• Amiről a talajvizsgálati eredmények beszélnek I.
• Amiről a talajvizsgálati eredmények beszélnek II.
• Amiről a talajvizsgálati eredmények beszélnek III.

NAK KAP-hálózat ZTE / Sztahura Erzsébet