Az Európai Unió hosszú évek óta foglalkozik a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok (Unfair Trading Practices, UTPs) előfordulásával az ellátási láncban. Az évek során végzett kutatások és felmérések feltárták, hogy az élelmiszer-ellátási lánc fokozottan ki van téve a tisztességes kereskedelmi magatartástól eltérő gyakorlatok alkalmazásának. Ezek negatív hatással vannak az egyébként kereskedelmi szempontból életképes gazdasági szereplőkre, bizonytalanságot teremtenek, gátolhatják a piacra lépés lehetőségét, visszafogják az innovációt, és hosszútávon közvetve a fogyasztókat is megkárosítják.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a kezdetektől fogva üdvözölte az uniós kezdeményezést és a COPA-COGECA magyarországi képviselőjeként többször is eljuttatta álláspontját és elvárásait az új uniós szabályozás előkészítési fázisában.
Az Európai Unió 2017-ben kezdeményezett nyilvános konzultációja rámutatott, hogy a válaszadók nem csak elismerik a tisztességtelen piaci gyakorlatok létezését, hanem az uniós szintű jogi szabályozást is szükségesnek tartják az ilyen gyakorlatok kezelése és megakadályozása érdekében. A nyilvános konzultáció hazai megszervezésében a NAK is tevékenyen részt vett. Az Európai Bizottság 2018 áprilisában javaslatot tett az irányelvre, a Tanács és az Európai Parlament megállapodását követően 2019. április 10-én hivatalosan is elfogadták a mezőgazdasági és élelmiszer-ellátási láncban a vállalkozások közötti kapcsolatokban előforduló tisztességtelen piaci gyakorlatokról szóló irányelvet (2019/633 EU irányelv). A tagállamok két évet kaptak arra, hogy a szabályokat átültessék a nemzeti szabályozási környezetbe. Az UTP-irányelv a Bizottság tágabb irányítási programjának szerves részét képezi, hogy ellensúlyozza a tisztességtelen és nem hatékony verseny előfordulását.
Az uniós szintű fellépés az élelmiszer-ellátási lánc szereplőinek alapszintű védelmét biztosítja szerte az Európai Unióban, a szabályok harmonizálása mellett elsősorban az érvényre juttatásukra vonatkozó közös előírások bevezetése és a végrehajtás terén tett erőfeszítések összehangolása révén.
Az UTP-irányelv a tisztességtelen gyakorlatok között megkülönbözteti a szigorú megítélés és szankció alá tartozó 10 „fekete” és az enyhébb megítélés alá tartozó 6 „szürke” gyakorlatot.
Az irányelvnek a tagállami szabályozásba átültetett változatának hatása és hatékonysága felmérése érdekében a Bizottság előírta a tagállamok részére az évenkénti felmérést. Magyarország sikerrel vett részt a 2021-es felmérésben, ennek eredményét korábban ismertettük.
A 2022-es felmérésben a hazai ágazatok szintén számos vállalkozása szolgált adatokkal a Bizottság részére, ennek a felmérésnek a magyar nyelvű összefoglalóját IDE, a teljes felmérés eredményeit pedig IDE kattintva találják.
NAK/Szőke Rita - Vadász Sándor