A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Békés megyei szervezete 2019. május 16-án „A kézműves sör szerepe a hazai gasztronómiában” címmel rendezvényt tartott Békéscsabán. Többek között elhangzott, hogy a hazai fogyasztóknak fontos a magyar termék és a minőség.
A program Bora Imre, a Kézműves Sörfesztivál fesztiváligazgató köszöntőjével indult.
– Korábban a multik nagy nyomást gyakoroltak a sörök piacára, ami most fellendülni látszik, mert újra előtérbe került a minőség. Köszönhető ez azoknak az elkötelezett vállalkozásoknak, akik bizonyítják, hogy jó alapanyagból kiváló minőségű söröket lehet előállítani.
A fesztiváligazgató ezután a sörfőzésről és a sörfőzőmesterség történetéről tartott előadást. Az ősi tevékenység történelmi áttekintése után kitért a magyar sörfőzésre. Ahogy elmondta, a magyarok már az őshazában is ismerték a sörfőzés tudományát és a Kárpát-medencében történő letelepedés után is művelték. Az 1850-es években alakult meg az első sörgyár, Kőbányai Serház Társaság néven azzal, hogy Schmidt Péter pesti polgár kiegyenlített hőmérsékletű pincéibe települt a pest-budai sörfőzés. A pesti sörgyárak megteremtették a korszerű söripart Magyarországon. Kialakultak a ma ismert sörfajták. A sörfogyasztás ugrásszerűen növekedett. Míg 1851-ben a 773 működő sörnevelőházban 384 ezer hektoliter sört állítottak elő, addig az 1920-as években a 15 sörgyár kb. fél millió hektolitert. Az egy főre jutó évi átlagfogyasztás ekkor 7 liter körül volt. Egy 2016. évi statisztika alapján pedig évi 71 liter az egy főre jutó átlagfogyasztás.
Hanák Dávid, a Pécsi Sörfőzde sörfőző mestere a fogyasztási szokásokról beszélt. Elmondta, a magyar sörfogyasztásnak egyre nagyobb kultusza van, a fogyasztóknak fontos a magyar termék és a minőség. A sörfogyasztók a hagyományos sörökön túl egyre nyitottabbak az ízesített sörökre, illetve a búzasörre. Fabulya Attila, nemzetközi sörbíráló a sör és a gasztronómia kapcsolatának helyzetét mutatta be előadásában. Mint mondta, a sör nagy előnye, hogy összetevői számtalan variációs lehetőséget adnak a sörmesterek kezébe, így a legkülönfélébb karakterű, ízű, aromájú sörök széles palettájáról választhatunk ételeink mellé. Megjegyezte, fontos törekedni az egyensúlyra, harmóniára, de természetesen az izgalmas kontraszt is lehet cél. Ennél valószínűleg meglepőbb, hogy a sörök a sajtoknak és a desszerteknek is izgalmasan harmonikus párjai lehetnek.
Bajkai Tibor, az Első Magyar Házisörfőző Egyesület elnöke a házi sörfőzést mutatta be egészen a malátaőrléstől a palackozásig. Adamik Anikó, nemzetközi sörbíráló a professzionális sörkóstolás mesterségébe avatta be a résztvevőket. Nem egyszerű mesterség ez, hosszú tanulási folyamat előzi meg.
– A munka nagyon izgalmas, mert olyan dolgokat fedezhetünk fel a korsónkban, amelyeket eddig észre sem vettünk, vagy csak nem tudatosítottuk jelenlétüket. Banán, vörös rózsa, aszalt gyümölcsök, csokoládé, karamell, citromhéj – ezek az ízek mind ott vannak a sörben. A megfelelő hőmérséklet sörfajtától is függ: világos söröket nyolc fokon, félbarnákat tíz fokon, barna söröket tíz-tizenkét fokon érdemes fogyasztani. A meleg leginkább a búzasöröknek tesz jót, ezekhez a tizenkettő-tizenöt fok passzol – mondta.
(nak.hu)