Szaktanácsadás nemzetközi képviselete

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) konzorciumi partnerként immár három és fél éve aktív tagja az i2connect H2020-as nemzetközi projektnek, amely a meglévő szaktanácsadói hálózatokra és a megvalósult sikertörténetekre építkezve szólítja meg a tanácsadókat olyan szemlélettel, amelyben az innováció alulról jövő kezdeményezés. Ezzel a célja az, hogy a szaktanácsadók a jövőben mind több Európai Innovációs Partnerség (EIP) projekteket kezdeményezzenek, illetve vegyenek részt ilyenekben.

A NAK I2connect projektben vállalt egyik feladata a hazai „innovációs szaktanácsadók” azonosítása, készségeik feltérképezése, működésük, szerepük és a kulcskompetenciák megértése. Továbbá képzések, tanulmányutak, ún. keresztlátogatások (cross-visit) szervezése a projektben. Az egyik ilyen vállalás keretében 2022. első negyedévében, 30 fő részvételével (ebből 22 szaktanácsadó) kétszer háromnapos tréninget szervezett a NAK két helyszínen, Gödöllőn és Dunaharasztiban (A fejlődés mozgatórugói: interaktív innováció és hálózatépítés Magyarországon).

A vállalás másik részében, az ezeken a képzésen résztvevők közül a programban aktív részvételt vállaló, kiváló angol nyelvtudással rendelkező szaktanácsadók kerülnek kiválasztásra, a szaktanácsadó-trénerek segítségével.

A lettországi Kuldigában rendezett EIP-AGRI cross-visit-en Magyarországról Dr. Tóth Krisztina szaktanácsadó és Jakab Ágnes i2c projektvezető vett részt.

1. számú fotó: Az I2conncet cross-visit résztvevői (Kuldiga, Lettország)

Forrás: Thomas Alföldi (Fibl)

A május 15 és 19. között tartott keresztlátogatáson Bulgáriából, Észtországból, Finnországból, Görögországból, Magyarországról, Litvániából, Portugáliából, Szlovéniából és Svájcból érkeztek szaktanácsadók Lettországba, hogy részt vegyenek a Lett Vidéki Tanácsadó és Képzési Központ (LRATC) által szervezett, i2connect nemzetközi keresztlátogatáson.

Mit jelent pontosan a keresztlátogatás, és miben különbözik a tapasztalatcserétől? - tehetjük fel a kérdést. A tapasztalatcsere esetében a résztvevők megosztják egymással a tapasztalataikat, ill. aktív megbeszéléseket folytatnak, a keresztlátogatás, - és itt kifejezetten az i2c projektre fókuszálva - azt jelenti, hogy a látogatás során a résztvevők erősítik az interaktív innovációs módszerekről szóló nemzeti képzés során szerzett tudásukat. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a különböző nemzeti projektek megismerése során a résztvevők „összedugják” a fejüket, hogy a bemutatott innovatív kezdeményezéseken belül érdekes megoldásokat találjanak egy felmerülő problémára.

A lettországi keresztlátogatás során a szaktanácsadók/tanácsadók négy esetet vizsgáltak meg és elemeztek részletesen a már korábban elsajátított i2connect módszerekkel:

I. Burgonyaalapú innovatív alapanyagfejlesztés cukrászati termékelőállításhoz (burgonyatorta)

A projekt célja az volt, hogy meghatározott burgonyafajtákból új élelmiszereket és recepteket hozzon létre, és új értékesítési lehetőséget teremtsen egy általános mezőgazdasági termék felhasználására.

Az új termékek (torták) iránti igény, egy egészségesebb termék előállítása elősegítheti az egészséges élelmiszeripari, ill. cukrászati termékek diverzifikációját az új piaci trendekhez és igényekhez illeszkedve.  A projekt visszaigazolta azt a feltételezést, hogy még szélesebb körű alkalmazás érhető el egy klasszikus termékből, a burgonyából, amelyet nagyon egyszerű módon használnak fel, miközben az elsődleges termelés piacát is bővítik. A lett házigazda, Linda Šarнe-Fedjajeva (LRATC) elmondása szerint a projekt keretében több burgonyafajtát teszteltek, és több mint 70 tortareceptet készítettek burgonya felhasználásával.

Juris Goldmanis két burgonyatortát hozott magával a keresztlátogatásra, az egyik egy csokoládé-narancs ízesítésű, a másik egy áfonyatorta volt, amelyet a 2. és 3. számú fotón láthatunk.

2. és 3. számú fotó: Burgonyatorta

Forrás: Jakab Ágnes (NAK

A burgonya felhasználásával készült sütemények ötlete abból fakadt, hogy helyettesítsék a tejtermékek használatát a cukrászati termékelőállításban, mivel a fogyasztói bázis, a gluténnel, laktózzal és különböző táplálkozási nehézségekkel élők száma egyre nő. Azonban szem előtt kell tartani, hogy csak azért, mert egy termék vegán, gluténmentes vagy laktózmentes, nem jelenti azt, hogy a „mindenevők” részére nem lehet ízletes. Jelenleg a házigazda legnagyobb kihívása, hogy innovatív termékével meghódítsa az európai piacot.

Az „Inese’s Cakes” burgonyatorta már megvásárolható a helyi üzletekben, és a projektben résztvevők remélik, hogy a sütemények hamarosan meghódítják a környező országok (Észtország, Litvánia, Lengyelország) piacait, ahol a vegán életmód népszerűbb, mint Litvániában.

A cross-visit résztvevői hálózatelemzést végeztek a mintaprojekten, és a potenciális együttműködési csatornákat, ill. a termék piaci népszerűsítésének módját is beazonosították. A projektbe bevonták a burgonyát termesztő gazdálkodót, kutatót, tanácsadót, akik a legmegfelelőbb burgonyafajták kiválasztásán, ill. olyan receptek kifejlesztésén dolgoztak, amelyek nemcsak ízletesek, hanem az üzletek polcain is megtalálhatók.

II. Új technológiák és gazdaságilag életképes megoldások a sertéstenyésztésben - helyi takarmány előállítása: GMO mentes szójabab és új árpafajták termesztése Lettországban

Mint ismeretes, a szójababliszt magas fehérjetartalma és aminosav-összetétele miatt kiváló fehérjeforrást jelent a takarmányokban. Az EU tagállamai nagymértékben függnek a növényi fehérjék behozatalától, így a takarmányozásra szánt szójababtól is. Lettország is jelentős mennyiségű szójabablisztet importál. Tekintettel arra, hogy mind a termelők, mind a takarmánytermelők számára gazdasági előnyöket jelent, továbbá számos környezeti- és éghajlati előnye is van, ezért az agrárpolitika részéről is támogatást élvez a fehérjenövények termesztésének fejlesztése az EU-ban, így Lettországban is (uniós növényfehérje-terv stb.).

A projekt célja annak vizsgálata, hogy lehetséges-e jó minőségű, magas hozamú szójababot betakarítani a meglévő ellátási láncok lerövidítésével, és bevonni azt a helyi termékek takarmánytermelésébe. Lettországban a szójabab termesztése nem elterjedt, ezért a projekt lehetőséget adott a szójabab termesztésére vonatkozó ismeretek bővítésére. A kísérlet nemcsak a takarmányozásra szánt szójabab termesztéséről szólt, hanem új árpafajták tesztelését is kipróbálta, olyanokét, amelyek felhasználhatók a takarmányozásban. Az ötletgazda, aki Lettország déli részén vállalkozik és egy sertésfarm tulajdonosa is, saját szójababot szeretett volna termeszteni és abból saját feldolgozott takarmányt előállítani a sertéseknek. Célja az ellátási lánc lerövidítése és szójabab változó piaci árának való kitettség minimalizálása volt. Tekintettel arra, hogy a szójafehérjét nehéz más fehérjenövénnyel helyettesíteni, a gazdálkodó szívesen vett részt ennek az ötletnek a tesztelésében.

4. számú fotó: EIP-AGRI Operatív csoport, gazdálkodó és szaktanácsadó együttműködése

(szójabab feldolgozás). Forrás: Jakab Ágnes (NAK)

A projektötlet a szaktanácsadóval való együttműködés során egyre több gazdálkodó érdeklődését keltette fel a környező gazdaságokban, és csatlakoztak a kezdeményezéshez. A természeti adottságok és talán az elkötelezettség különböző szintjei miatt is a csatlakozott termelők különböző sikereket értek el a projektben. Az ötletet kezdeményező gazdálkodó a saját eredményei alapján tovább folytatja a szójabab termesztését, mivel ő rendelkezik a vállalkozásában a szójabab feldolgozási ciklusát teljes mértékben lefedő technológiával, a szárítástól a kész takarmány előállításáig. A tapasztalatok alapján a kísérlet megerősítette a gazdálkodók és a szaktanácsadók közötti szakmai kapcsolatot.

III. Az éghajlatért felelős mezőgazdaság Lettországban: A Craft LIFE projekt bemutatása

A talaj a Föld legnagyobb szárazföldi széntárolója. A földhasználat átalakítása és a talajművelés azonban idővel tönkretette a talaj szénkészlet-kapacitását, és a jelenlegi üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátásának mintegy 33%-áért felelős. A mezőgazdasági földterületekről származó széndioxid (CO2) nagy része talajerózióval és légzéssel szabadul fel.

Lettország a mezőgazdasági ÜHG-kibocsátása 1999 és 2012 között 20%-kal nőtt, ezért elengedhetetlen az éghajlattal kapcsolatos felelősségteljes mezőgazdasági gyakorlatok előmozdítása. A LRATC részt vesz a „no-till” gyakorlat terjesztésében, ez a gazdálkodás a növénytermesztés egyik módja, anélkül, hogy a talajt talajműveléssel zavarná. A no-till technika növeli a szerves anyag visszatartását, ezáltal növeli a szén tárolását és a tápanyagok körforgását a talajban. Növeli az élet mennyiségét és változatosságát a talajban és a talajon, beleértve a betegséget okozó szervezeteket és a betegségcsökkentő szervezeteket. Mezőgazdasági szempontból a forgatás nélküli talajművelés fő előnye a talaj biológiai termékenységének javítása, ami ellenállóbb talajt eredményez. (https://craftlife.lv/en)

Az LRATC részéről a fő erőfeszítés egy gazdálkodói csoport felállítása volt, akik készen állnak arra, hogy tesztelést végezzenek, és szükség szerint tanácsadási támogatást nyújtsanak az érdekképviseleti csoportnak. A látogatás során megismertük azt a fiatal gazdálkodót és szaktanácsadóját, akik igazán jeles képviselői ennek a földművelési irányzatnak.

A Craft LIFE projektben négy partner vesz részt, és az LRATC felelős a közvetlen vetési módszerek demonstrációjának nyomon követéséért. A résztvevők láthatták, hogy a szaktanácsadó szakmai felkészültsége mellett mennyire fontos az elkötelezettsége, és a gazdálkodóval kialakított személyes kapcsolata is.

5. számú fotó: „No till” jó gyakorlat elemzése az i2c cross-visiten

Forrás: Thomas Alföldi (Fibl)

A cross-visit csoportnak lehetősége volt mindkét féllel interjút készíteni, így megtudhattuk, hogy fő motivációjuk az, hogy gondoskodjanak bolygónkról – annak érdekében, hogy a jövő generációi számára rendelkezésre álljanak az erőforrások.

IV. Képzési és Demonstrációs Központ, Lielozoli

A Slampe Parish-ban működő „Lielozoli” képzési és demonstrációs központot 2018 novemberében alapították azzal a stratégiai céllal, hogy a fenntartható gazdálkodás, az innováció és a zöld gazdaság, valamint a mezőgazdasági témákkal foglalkozó oktatási társadalom számára megteremtse a tudástranszfer és képzés (beleértve az elméleti- és a gyakorlati területeket is) környezetét, különös tekintettel a tanulókra és a diákokra.

A képzési központhoz 8 hektár erdő (százéves tölgyekből, hársokból és nyírfából), 5,5 hektár rét (egy része potenciálisan értékes élőhely), valamint 2,5 hektár földterület tartozik, amelyen 2 ingatlan parkolóval, tóval, kis parkkal, gyermekjátszótérrel rendelkező kert, valamint egy permakultúra bemutatóval ellátott gyümölcsös található.

A képzési és demonstrációs központ számára a fő kihívás, hogy nincsenek világos elképzelések arról, hogyan lehetne az erőforrásait a közösségek számára elérhetővé és hasznossá tenni. Ötleteket és javaslatokat kerestünk arra vonatkozóan, hogyan tegyük egyedivé a képzési központ kínálatát, milyen célcsoportokra fókuszáljanak, milyen képzési vagy ismeretterjesztési programokban gondolkodjanak.

A cross-visit résztvevői különböző alternatívákat vázoltak fel az előnyök és hátrányok bemutatásával, a kiválasztást és a döntést azonban a központnak kell meghoznia nemcsak a meglévő erőforrásaik, hanem elsősorban a humánerőforrásban lévő kapacitásuk figyelembevételével.

6. számú fotó: Tapasztalatcsere

Forrás: Thomas Alföldi (Fibl)

A keresztlátogatás során az i2connectben kidolgozott ún. Innovációs spirál, a Network analízis, és a Co-creation metodika alapján, két-két csoportban történt az EIP-AGRI esettanulmányok részletes elemzése, és az eredmények megosztása a külföldi résztvevők között.

NAK / Jakab Ágnes és Dr. Tóth Krisztina (szaktanácsadó)