Szakképzés

Az Agrárközgazdasági Intézet 2021-ben 4 új agrárszakképzést támogató tanulmányt és 20 agrárszakképzési háttértanulmányt készített a NAK számára

  Az ágazati munkaerő keresleti és kínálati oldalának összehangolása a NAK kiemelt célja, amelyhez a szakképzéshez kapcsolódóan is erős szerepvállalásra van szükség. Ehhez olyan kutatási programokat támogathattunk az elmúlt években, amelyek a gyakorlatban jelentkező hiányszakmák felmérésével, illetve a hiányok megszüntetését segítő képzési lehetőségekre adott javaslatokkal járulnak hozzá célunk megvalósulásához.

A 2016-ban megkezdett, az agrár- és élelmiszeripari vállalkozásokra kiterjedő, a kamarai tagok körében végzett felmérések, elemzések, amelyeket az Agrárgazdasági Kutatóintézettel történő együttműködésben végzünk, évről évre fejlesztett szakmai tartalommal, újabb tématerületekkel bővítve kerülnek kiadásra.

A kutatási irányok a munkaerőpiaci felmérésekre, igényekre, a munkaerő-utánpótlás agrárszakképzést érintő vonatkozásaira, a hazai környezetben agrárszakképzésbe belépő tanulók szociodemográfiai hátterének meglévő statisztikai adatokon alapuló helyzetértékelésére, a kilépő tanulók szakmacsoportok szerinti létszámának, nemek és terület szerinti megoszlásának vizsgálatára terjednek ki.

 2021-ben 4 témában készültek az adott témaköröket átfogóan elemző, kérdőíves felmérésre alapozott tanulmányok:

• A pályaorientációs eszközrendszer vizsgálata az agrárszakképzésben részt vevők körében”. A kérdőíves felmérés fő fókusza az agrárszakképzésben tanulók pályaválasztási döntéseinek hátterében álló motivációk feltárására irányult. Központi kérdés volt továbbá a pályaorientációs tevékenységek szerepének azonosítása, a szakképzésben már résztvevő tanulók agrárszakképzéssel kapcsolatos konkrét tapasztalatainak bemutatása, valamint a továbbtanulással, munkába állással kapcsolatos preferenciák feltárása.
• „Az agrárszakképzésben tanulók végzés utáni továbbtanulási és elhelyezkedési preferenciáinak felmérése”, amelynek keretében a hazai agrárszakképzésben résztvevő, végzős évfolyamon tanulók továbbtanulással, munkavállalással kapcsolatos preferenciáinak és lehetőségeinek feltárása a cél. A felmérés során 33 kérdésre adhattak választ a képzéssel kapcsolatos tapasztalataikról, a végzést követő terveikről, a továbbtanulással, munkavállalással kapcsolatos konkrét terveikről a válaszadók.
• „A hazai duális agrárszakképzés működési tapasztalatai és továbbfejlesztési lehetőségei”, amely elemzés a hazai duális agrárszakképzési rendszer eddigi működési tapasztalatainak feltárására irányul. A tanulmány bemutatja a duális agrárszakképzés rendszerének jogszabályi hátterét, elemzi a gyakorlati képzőhelyek véleményét, tapasztalatait. A felmérés a duális képzésbe történő bekapcsolódás motivációit, a tanulókkal és a képzési rendszerrel kapcsolatos tapasztalatokat, valamint a jövőbeni terveket tárja fel.
• az „Agrárszakképzési Centrumok működését megalapozó szakmaszerkezeti döntést elősegítő elemzés” két fő kérdéskör vizsgálatára irányult. Egyrészt a rendelkezésre álló statisztikai adatokra, valamint pályakövető tanulói felmérés eredményeire alapozva, az agrárszakképzési centrumokhoz tartozó szakképző intézmények tanulói hátterének vizsgálata történt meg. Másrészt a hazai munkaerő-keresletre utaló adatbázisokra támaszkodva, az agrárszakképzési centrumok vonzáskörzetében jelentkező agrár-munkaerőigények beazonosítására, ez alapján pedig a centrumok tevékenységét támogató szakmaszerkezeti elemzésre került sor.

A hazai agrárszakképzés területén jelentkező kihívások azonosítása céljából szükségesnek tartottuk, hogy megyénkénti (és fővárosi) bontásban is aktuális és reális helyzetképpel rendelkezzünk az agrárszakképzés és az adott megye oktatási helyzetéről, és az erre ható gazdasági, társadalmi környezetről. Ezért 2021-ben átfogó háttértanulmányok készültek a témában.

A tematikus, valamint a megyei tanulmányok és elemzések a következő linken keresztül érhetőek el a NAK weboldalán, ahol a korábbi évek kutatási eredményei is megtalálhatóak.