ÖNTÖZŐRENDSZEREK:
- a legnagyobb kiterjedésű vízgazdálkodási egység
- azonos fővízkivételi rendszerről történő vízelosztás
- kiterjedése: több 1 000 ha – több 10 000 ha
- állami tervezésű és kivitelezésű
Öntözés területi egységeinek hazai viszonylatokban történő jellemzése
ÖNTÖZŐRENDSZEREK:
- a legnagyobb kiterjedésű vízgazdálkodási egység
- azonos fővízkivételi rendszerről történő vízelosztás
- kiterjedése: több 1 000 ha – több 10 000 ha
- állami tervezésű és kivitelezésű
ÖNTÖZŐFÜRTÖK:
- közepes kiterjedésű vízgazdálkodási egység
- az öntözőrendszer kisebb területi vízelosztó egységei
- de eléggé nagy terület ahhoz, hogy önállóan is létezhet
- kiterjedése: néhány 100 ha – több 1 000 ha
- több gazdaságot és üzemet foglal magába, ezen belüli a
- vízkivételi művet
- öntöző- és levezető csatornahálózatot, ezek műtárgyait
- az üzemeltetéshez szükséges építményeket, gépi berendezéseket
ÖNTÖZŐÜZEMEK, ÖNTÖZŐTELEPEK:
- vízgazdálkodási, gazdálkodói és agrotechnikai egység
- öntözőfürtön belül helyezkednek el
- a vízkivételi pontról közvetlen módon történik már az öntözés
ÖNTÖZÖTT TÁBLA:
- vízgazdálkodási, agrotechnikai, növénytermesztési és üzemszervezési egység
- az öntözőgazdaság legkisebb területi egysége
- agrotechnikai szempontból azonos tervezési és kivitelezési egységet alkot:
- munkaszervezés
- talajművelés
- növényápolás
- tápanyag- és vízellátás, betakarítás…
„A tábla, mint művelési egység kialakításakor, arra kell törekedni, hogy mind a domborzati viszonyok, mind talajadottságok, mind a gépi művelési lehetőségek, mind pedig a vízszétosztás szempontjából minél egyöntetűbb egyen, mert így érhető el rajta jól fejlődő, egységes növényállomány, ami a gazdaságos és jó minőségű termést hozó termesztés alapja!”
forrás: Vermes László – Vízgazdálkodás (1997)
NAK/Tasnádi G.
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön