A Fókuszban a vidék szakmai rendezvénysorozat záróeseményét Tényőn rendezték meg, ahol a résztvevők a vidéki életminőség javításának lehetőségeiről, a kistermelőket érintő támogatásokról és a helyi közösségek megerősítéséről cseréltek tapasztalatokat.
A Fókuszban a vidék rendezvénysorozat utolsó állomásán, Tényőn a vidéki közösségek és kistermelők szerepe és támogatása került reflektorfénybe. A program célja a helyi élelmiszertermelés, a rövid ellátási láncok és a tudatos fogyasztás előmozdítása volt, mint az egészséges életmód és a fenntartható vidék alapjai.
Fieszl Csaba, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. Vidék- és Térségfejlesztési Támogató Egységének vezetője elmondta, hogy jelenleg mintegy 21 ezer kistermelő tevékenykedik Magyarországon, számuk azonban csökkenő tendenciát mutat. A tudatos, helyi termékeket előnyben részesítő vásárlás nemcsak az egészségünket védi, hanem a kistermelők megélhetését is biztosítja, ami elengedhetetlen a vidéki közösségek fennmaradásához.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara képviseletében Bódi Csaba arról beszélt, hogy a város és a vidék kapcsolata korábban sokkal szorosabb volt, azonban a multinacionális láncok előretörésével ez meggyengült. Kiemelte, hogy az élelmiszer bizalmi termék, ezért a helyi termelők támogatását célzó kezdeményezések előmozdítása alapvető fontosságú.
Tényő polgármestere a helyi közösség bevonásának és a közös tervezés fontosságát emelte ki a település fejlesztésében. Ahogy Székely Rita fogalmazott: Nem én akarom megmondani, mire van szüksége a falunak, hanem a lakossággal együtt alakítjuk ki a fejlődési irányokat. Hangsúlyozta, hogy a közösségi programok és az együttműködés jelentősen javítják a település élhetőségét és fenntarthatóságát.
Páliné Keller Csilla, az Alpokalja-Fertő-táj Vidékfejlesztési Egyesület munkaszervezet vezetője a Magyar Falu Program (MFP) jelentőségét mutatta be, amely kiegészíti az uniós forrásokat, különösen azokon a területeken, amelyeket azok nem fednek le. Az MFP akár 100 százalékos előfinanszírozással biztosít forrásokat a kis települések és vállalkozások számára, ezzel hozzájárulva azok fenntartható fejlődéséhez.
A munkaszervezet vezető előadásában az integrált területi szemlélet előnyeit is ismertette, amely a térségi együttműködésre épít, szemben az egyedi települési megközelítéssel. A közös fejlesztési prioritások hatékonyabb forrásfelhasználást tesznek lehetővé, amit a Versenyképes Járások Program is támogat, ehhez elengedhetetlen a civil szervezetek és az önkormányzatok együttműködése.
A REL-pályázatok és más hasonló vidékfejlesztési támogatások nem önmaguktól jönnek létre, szükség van hozzájuk egy szervező erőre. Az előadó szerint ezeket a pályázatokat össze lehet kapcsolni térségi vagy turisztikai programokkal is. A vidékfejlesztési programban újdonság, hogy bár a turisztikai felhívás kikerült a támogatandó területek közül, sokan jelezték az igényt egy térségi, aktív turizmust célzó fejlesztési intézkedésre. A turizmus ugyan nem feltétlenül önálló célként jelenik meg, de közvetetten visszakerülhet a programba. Az ilyen intézkedések akkor működnek jól, ha térségi alapon valósulnak meg – például olyan módon, ahogy a Nyitott Porta program is tájakhoz kötődik, vagy ahogy a turisztikai programok a tájegységek értékeit hangsúlyozzák – emelte ki e kezdeményezéseket Páliné Keller Csilla. – A cél, hogy például a Bakonyt vagy a Balaton-felvidéket mint tájegységet egységesen mutassák be és „adják el” turisztikai szempontból.
Páliné Keller Csilla kiemelte, hogy az MFP nemcsak anyagi támogatást nyújt, hanem elismeri a falvak saját megoldási képességeit és igényeit is. A program 2025-ben is számos pályázatot hirdetett meg – közvilágítás korszerűsítése, járdaépítés, önkormányzati épületek fejlesztése vagy templomfelújítás –, ezek a polgármesterek visszajelzései alapján a legsürgetőbb helyi igényeket célozzák, és jelentős hatással bírnak az életminőség javítására.
Dóczy Katalin, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal élelmiszer-biztonsági referense részletesen ismertette a kistermelői élelmiszer-előállítás feltételeit, különös tekintettel az élelmiszer-biztonságra és a kategóriarendszerre. A Kislépték Egyesület szakértői – Szegedyné dr. Fricz Ágnes és Szabadkai Andrea –, valamint az Agrárminisztérium referense, Tószegi Orsolya a rövid ellátási lánc és a vonatkozó REL-pályázatok aktualitásairól tartottak előadást.
A rendezvény végén a helyi termelők kóstolóval egybekötött bemutatót tartottak, ahol a résztvevők személyesen is megismerhették a térség gasztronómiai értékeit.
A rendezvényen elhangzott előadások anyagai:
Deák Ferenc előadása
Kujáni Katalin előadása
Szegedyné dr. Fricz Ágnes előadása
Tószegi Orsolya előadása
Páliné Kellen Csilla előadása
Forrás: HOI VTE - Kislépték Egyesület - NAK
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön