A kormány az elmúlt években több határozattal segítette az öntözésfejlesztést, a legutóbbi döntés értelmében a 2019-es beruházás-előkészítési feladatokra 594 millió forintot különítettek el. Egy új számítási modellel pedig tervezhetővé is válik az öntözés az érintett gazdálkodók számára.
Az utóbbi években a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kétszer is végzett öntözésiigény-felmérést a gazdálkodók körében. A 2014-es első felmérés eredménye alapján azon termelőknél, akik még nem rendelkeztek vízjogi engedéllyel, de szándékukban állt öntözni, komoly igény mutatkozott olyan területek bevonására is, amelyek esetében nem volt kiépített vízkivételi lehetőség a közelben. A második körös felmérés 2018 elején történt, amely azt állapította meg, hogy a jövőben öntözni kívánt területek a meglévő kiépített öntözőrendszerekkel együtt összesen 377 ezer hektárt tesznek ki.
Ez annak tükrében jelentős, hogy az összes, közel ötmillió hektárnyi hazai termőterületből mindössze alig százezer hektáron öntöznek. Nem véletlen tehát, hogy – a Nemzeti Vízstratégiával összhangban, a tárcák és a NAK kezdeményezésére – a kormány 2017-ben, a 1744/2017. számú kormányhatározatban az öntözésfejlesztési stratégia megalkotásáról döntött, amely az öntözött területek jelentős növelését irányozta elő. Ezt követte a hazai vízgazdálkodás öntözési célt szolgáló fejlesztési javaslatairól szóló 1426/2018. (IX.10.) kormányhatározat, amely az öntözéses gazdálkodás elterjesztését és ösztönzését, a meglévő lehetőségek jobb kihasználását, az öntözés fejlesztését és a mezőgazdasági területek öntözési hatékonyságának növelését volt hivatott támogatni. Ebben határoztak arról is, hogy minderre 2020 és 2030 között évente legfeljebb 17 milliárd forintot biztosítanak az állami költségvetésből.
A harmadik lépésben – az 1800/2018. (XII. 21.) kormányhatározatban – további nemzeti forrásokat különített el a kormány öntözésfejlesztésre, illetve konkrét feladatokat határozott meg. Az ügyben meghozott negyedik, legfrissebb a 1145/2019. (III. 20.) kormányhatározat, amely az öntözésfejlesztés 2019-ben megvalósítandó feladatait határozza meg. A korábban kialakított fejlesztési rangsor szerint idén hét vízilétesítmény-beruházás előkészítését kell elindítani és 2020. január 30-ig befejezni annak érdekében, hogy a 2020-ra meghatározott öntözésfejlesztési teendőket el lehessen kezdeni. Az idei feladatokra 594 millió forintot különített el a kormány.
Az öntözés fejlesztése hosszú távon akkor lesz sikeres és a mezőgazdasági vízgazdálkodás akkor lesz fenntartható, ha a termelők gazdaságosan öntöznek. Az uniós finanszírozású VIZEK (Mezőgazdasági Vízhasználat Információs és Ellenőrzési Keretrendszer) projekt keretében az Agrárgazdasági Kutató Intézet egy öntözésgazdaságossági modellt (ÖGA) fejlesztett ki. Ennek segítségével – az öntözendő terület nagyságának, az öntözési hatékonyság típusának, az öntözés technológiájának, az öntözővíz forrásának, a vetésszerkezet és a növényfajok megadása után – kiszámítható, hogy mekkora pénzügyi beruházást igényel az öntözés kialakítása, mennyibe kerül annak fenntartása és mennyi lehet az öntözésből származó többlettermelési érték. A modell előreláthatóan 2020 elejétől lesz elérhető a mezőgazdasági termelők számára a VIZEK keretrendszerben.
(nak.hu)
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön