Erdőgazdálkodás

Az Agrárminisztérium Erdőkért Felelős Helyettes Államtitkársága elfogadta az „Útmutató az Örökerdő kezelési terv készítéséhez” című dokumentum harmadik, átdolgozott változatát, valamint ehhez kapcsolódóan a „Kitöltési útmutató az örökerdő kezelési terv készítéséhez és megújításához” című szakmai segédanyagot. A változtatások jogszabály módosítással nem jártak.

A megújított útmutató és a segédanyag az Agrárminisztérium Erdőrendezési Főosztályának honlapján érhető el.

Örökerdő üzemmódban az erdőgazdálkodás során erdőfelújítási kötelezettséget keletkeztető fakitermelés nem történik, az erdő faállománya, kor- és térbeli szerkezete változatos. Az előrelátóan tervezett beavatkozások és haszonvételek ismétlődésével fenntartható a folyamatos erdőborítás.

Az elmúlt évtizedekben az erdész szakma folyamatosan olyan átalakulásokon megy keresztül, amelynek mértéke és sebessége korábban elképzelhetetlen volt. A társadalmi, gazdasági és természetvédelmi elvárások párhuzamosan és gyakran egymással ellentétes irányban alakították, illetve alakítják az erdőgazdálkodás céljait, eszközeit és szemléletét.

Emellett a klímaváltozás az egyik legkomolyabb kihívás, amellyel az erdőgazdálkodás napjainkban szembesül. Az egyre gyakoribb szélsőséges időjárási események, a biotikus és abiotikus kockázatok növekedése mind veszélyeztetik a hagyományos erdőgazdálkodási gyakorlatokkal kezelt, egykor stabilnak tekintett faállományokat.

A változó klimatikus viszonyokhoz való alkalmazkodás kulcsfontosságúvá vált – és ezzel párhuzamosan előtérbe kerültek azok az erdőművelési módszerek, amelyek a természetes folyamatokra építenek, és hosszú távon képesek fenntartani az erdők ökológiai és gazdasági értékét.

E kihívásokra a természetes erdőtársulásokban egy ígéretes és kézenfekvő válasz az örökerdő üzemmód. Ez a gazdálkodási forma nem csupán egy technológiai megközelítés, hanem egy szemléletváltás is: az erdőt nem egyszeri termelési ciklusban, hanem folyamatosan megújuló, élő rendszerként kezeli. Az örökerdő-gazdálkodás lehetőséget adhat arra, hogy az erdők ellenállóbbak, természetszerűbbek és fenntarthatóbbak legyenek a jövő elvárásaival szemben.

Miben új az örökerdő kezelési terv útmutató 2025-ös változata?

Az OEE Örökerdő Szakosztály gondozásában megjelent útmutató a Pro Silva Hungaria szakmai javaslatait figyelembe véve egészült ki. Számos tartalmi fejlesztés történt:

1. Kibővített történeti és elméleti háttér

A dokumentum új fejezetei részletesen bemutatják:

• a német gyökerű Dauerwald és Plenterwald hagyományait,
• az európai természetközeli erdőgazdálkodás fejlődését,
• a Pro Silva mozgalom szakmai hatását,
• valamint a folyamatos erdőborítás modelljeinek szakmai alapjait.

2. A gazdálkodási célrendszer bővítése

A 2021-es útmutató alapvető céljai – természetesség, biodiverzitás, folyamatos haszonvétel – változatlanok maradtak, de kiegészültek a négyes ökoszisztéma-szolgáltatás-rendszerrel, ami az ökoszisztémák – köztük az erdő – által nyújtott szolgáltatásokat négy fő – ellátó, szabályozó, támogató, és kulturális – szolgáltatási kategóriába rendezi.

Ez a szemléleti bővítés jobban igazítja az örökerdőt a mai európai erdőgazdálkodási keretekhez.

3. Szakmai tartalom bővítése

• Erdőfeltárás tervezése: Részletesebb útmutató a közelítőnyom-hálózat szerepéről és kialakításáról, külön ajánlás kis- és nagyüzemi gazdálkodók számára.
• Kezelési elvek: Új alfejezetek szólnak a jelölési koncepciókról, a beavatkozási erélyről és a szerkezeti elemek pontos meghatározásáról.
• Természetvédelmi szempontok: Iránymutatások a biotóp fákra, a kíméleti területekre, a holtfa-gazdálkodásra és mikroélőhelyekre vonatkozólag.

Ezek a fejezetek már sokkal jobban támogatják a gyakorlati kivitelezést, szemben a korábbi összefoglaló jellegű leírásokkal.

4. Kezelési mintatervek a III. fejezetben

Az új útmutató egyik legfontosabb előrelépése a kézzelfogható, teljes körű kezelési mintatervek közreadása nagyobb és kisebb erdészeti üzemek számára:

A nagyobb erdészeti üzemek számára kínált mintaterv

• célállapot-meghatározási példákat,
• szerkezeti leírási sablonokat,
• beavatkozási tervmintákat,
• ellenőrzési módszereket,
• jelölési protokollokat és ábrákat,
• valamint térképezési ajánlásokat

tartalmaz.

A kisebb erdőgazdálkodók számára készült mintaterv egyszerűbb és gyakorlatiasabb megközelítést alkalmaz:

• kisebb adminisztrációs terheléssel,
• könnyebben teljesíthető követelményekkel,
• kevésbé bonyolult szerkezeti adatsorokkal.

Ezek az újdonságok igazán gyakorlatorientálttá teszik a frissített kiadást, hiszen a gazdálkodók számára közvetlenül alkalmazható sablonokat és példákat biztosítanak.

Az örökerdő kezelési tervek készítésére vonatkozó útmutató így összességében nemcsak módszertani leírás, hanem egy ígéretes erdőgazdálkodási módszerként egyfajta szakmai iránytű is a jövő erdőgazdálkodása felé, amelyben a fenntarthatóság, az ellenálló-képesség és a természetesség kerül előtérbe.

NAK Erdészet / Kirchkeszner Tímea, Szegvári Zoltán