A parlagfű elleni védekezésnek talán soha nem volt akkora tétje – és nem csak napraforgóban -, mint az éghajlat és környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokra nyújtandó támogatás igénybevételének szabályairól, valamint a szántóterület, az állandó gyepterület és az állandó kultúrával fedett földterület növénytermesztésre vagy legeltetésre alkalmas állapotban tartásának feltételeiről szóló 10/2015. (III. 13.) FM rendelet 2018. decemberi módosítása óta van.
A rendeletmódosítás szerint az a terület, amelyre vonatkozóan a parlagfű elleni közérdekű védekezés végrehajtásának, valamint az állami, illetve a közérdekű védekezés költségei megállapításának és igénylésének részletes szabályairól szóló 221/2008. (Vlll. 30.) Korm. Rendelet 1. §-a alapján parlagfű elleni közérdekű védekezést rendelnek el, a vizsgált támogatási évben nem támogatható. A napraforgó gyomirtása csak akkor lehet igazán sikeres, ha a gazdálkodó integrált szemlélettel maximálisan kihasználja az agrotechnikai védekezési lehetőségeket is.
A kultúrnövény számára a legjobb, a gyomnövényeknek pedig a legrosszabb körülményeket biztosítsuk. A legnagyobb gondossággal kell eljárni a vetésforgó tervezésénél, a tábla megválasztásánál, a talajelőkészítésnél, a tápanyagellátásnál és a fajtaválasztásnál egyaránt. Napraforgót azonos termőhelyre 5 évnél gyakrabban nem cél-szerű vetni. A napraforgó legjobb előveteményei a jó gyomelnyomó képességű őszi kalászosok. A kalászos tarlón az aratást követően azonnal tarlóhántást kell végezni, ami elősegíti a talajban elfekvő gyommagvak tömeges csírázását. Ezt követően rendszeres tarlóápolással a gyomok elpusztíthatók és ezáltal eredményesen csökkenthető a talaj gyommagkészlete. A tavaszi talajelőkészítési munkákkal aprómorzsás magágyat, jól elmunkált, egyenletes talajfelszínt kell készíteni, mivel ez alapfeltétel az alapkezelések jó hatékonyságához. A gyomnövények elleni növényvédő szeres védekezés a kultúrnövények közeli rokon gyomfajai ellen a legnehezebb. Mivel a napraforgó és a parlagfű egyaránt a fészkes virágzatú növények családjába tartozik, a védekezés nehézségei legjobban a napraforgóban jelentkeznek. A napraforgó gyomirtásának kritikus időszaka a keléstől számított 4–6 hét, amíg a kultúrnövény nem éri el a 35–40 cm-es fejlettséget, nagyon érzékeny az elgyomosodásra.
Ezután a természetes gyomelnyomó képessége, talajárnyékoló hatása olyan erős, hogy a gyomnövények, beleértve a parlagfüvet is, nem képesek versenyezni a napra-forgóval. Vagyis a napraforgó-állományt legalább a fejlődésének első 4–6 hetében feltétlenül gyommentesen kell tartani. Napraforgóban a vetés előtti bedolgozásos (ppi) technológia visszaszorult, a felhasználható szerek köre leszűkült. A vetés előtti kijuttatás előnye, hogy csapadékban szegény tavaszi időjárási körülmények között is megbízható gyomirtó hatás érhető el. A parlagfű ellen a fluorkloridon hatóanyagú racer kijuttatása javasolt, vetés előtt sekélyen (2–3 cm) bedolgozva a talajba. Bőséges bemosó csapadék esetén a jól megválasztott preemergens (vetés után, kelés előtt végzett) technológia önmagában is elegendő lehet egész tenyészidő-szakban a parlagfűmentesség fenntartásához. Preemergensen a parlagfű ellen leghatékonyabb a fluorkloridon hatóanyagú racer, ezt követi a flumioxazin hatóanyagú Pledge 50 WP, majd a terbutilazin + s-metolaklór ható-anyagokat tartalmazó Gardoprim Plus Gold és a terbutilazin + peto-xamid hatóanyagokat tartalmazó successor T és success T készítmé-nyek. Preemergensen rendszerint magról kelő kétszikű- és egy-szikű irtó spektrumú hatóanyagok tankkombinációjával vagy gyári kombinációjával végezzük a gyomirtást. A preemergensen kijuttatott gyomirtó szerek megfelelő hatékonyságához a kezelést követő 2 héten belül leg-alább 15–20 mm bemosó csapadék szükséges, ami a hatóanyagokat a gyomnövények csírázási zónájába juttatja. A parlagfű elleni posztemergens védekezési lehetőségek áprilisi lapszámunkban fognak megjelenni.
(NAKlap, 2019. márciusi szám)
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön