A szívókártevők elleni új készítmény tökéletesen megfelel annak az új trendnek, aminek a 21. századi Európában egy új rovarölő szernek meg kell felelnie.
Kutatók évekkel ezelőtt egy teljesen természetazonos vegyületet találtak, a Stemofoline-t, aminek rovarölő szer tulajdonsága volt. Az ázsiai Stemona japonica gyógynövényben megtalálható molekula egy új felfedezett hatóanyag csoport, a Butenolid csoportnak a kiindulási pontja lett. Ebből a „pontból” mára egy innovatív rovarölő szert fejlesztettek ki, ami a természetből származik és a környezettel valamint a fenntartható gazdálkodással összhangban alkalmazható.
Egy olyan időszakban érkezik a gyümölcs-, szőlő- és zöldségtermesztésbe, amikor a rovarok elleni védekezés növényvédőszeres lehetősége, a rezisztencia kezelésére alkalmazható hatóanyagok száma vészesen fogy. Ez a szívókártevők elleni készítmény tökéletesen megfelel annak az új trendnek, aminek a 21. századi Európában egy új rovarölő szernek meg kell felelnie. Toxikológiai adatai mind a humán, mind a környezeti követelményeket magas szinten teljesíti. IPM technológiákba illeszthető, kíméli a hasznos rovar faunát, méhekre „nem jelölésköteles”, ezért virágzásban is felhasználható. Engedélyokiratában olyan kártevők szerepelnek, mint almában a levéltetvek, körtében körte a levélbolha, szőlőben az amerikai szőlőkabóca, hajtatott paradicsomban, hajtatott paprikában és hajtatott uborkában pedig a levéltetvek és a molytetvek.
A készítmény tebukonazol tartalmú növényvédő szerrel együtt tankkeverékként alkalmazva, virágzó kultúrákban vagy mézharmat és virágzó gyomnövények jelenléte esetén, illetve ha a területet bármely okból a méhek látogatják, kizárólag méhkímélő technológiával juttatható ki. Ilyenkor a védekezés csak a méhek repülési időszakának befejezését követően, legkorábban a csillagászati naplemente előtt egy órával kezdhető meg. A kezelést 23 óráig be kell fejezni, illetve 23 órától a következő nap alkonyatáig szüneteltetni kell.
A szerről bővebb információ itt érhető el.
(NAK/ Zsolnai Balázs)