Mezőgazdasági termelés

A tavaszias időjárás előidézi a korai repcekártevők betelepedését. A repcékben kihelyezett sárgatálak elenyésző mennyiségben, de már fognak nagy repceormányost (Ceutorhynchus napi) és repceszárormányost (Ceutorhynchus quadridens) is.


A nagy repceormányosnak (Ceutorhynchus napi) egy nemzedéke van, jelen esetben az imágó telel át az előző évi repcetábla talajába. A nagy repceormányos téli telelő helyét, akkor kezdi elhagyni, ha a talajhőmérséklete eléri a 6 °C-ot. A február második dekádja körül mutatkozó napközbeni, akár 10 °C körüli hőmérséklet előcsalogatja őket, mivel az imágók betelepedéséhez már a 9 °C-os hőmérséklet is elengedő, azonban intenzívvé 12 °C fölött válik. Szakirodalmi leírások szerint, ez főként március közepére tehető, viszont a jelen klimatikus viszonyokat nyomon követve hamarabb megkezdődhet az intenzív betelepülés. A kártevők elleni védekezés az első bogarak megjelenését követő 12-14 napos intervallumban a legeredményesebb. Az első egyedek megjelenését követő 10 -20 nap elteltével táplálkozás és kopuláció következik, majd a nőstények egyesével helyezik a szárba a petéket. Pontosabban a vezérhajtás bél részébe, közvetlenül a csúcsrügy alatti részbe, de az alsó oldalhajtásokba is találhatunk petéket. A kukacok a szár belső részében fognak élni és táplálkozni a kifejlődésükig, ami 32-47 nap is lehet, ez az időszak május, júniusra tehető. A lárvák az alsó levélnyél szintjén a szárba lyukat fúrnak, és a talajra kerülnek, ahol előbábbá, bábbá, majd imágóvá alakulnak A bogarak ősz végén fognak diapauzálni, elhagyják a bábbölcsőt és a következő év tavaszáig a talajban maradnak.

A kártételt kiváltó tényezőkről eltérő vélemények születtek. A nőstény peterakás során megszúrja a repce szárát, amin egy rövid hasadás keletkezik. A fő- és mellékhajtások megvastagodnak és eltorzulnak. Egyes kutatók szerint ezt a torzulást és duzzanatot a nőstény által peterakáskor kibocsátott anyag okozza. Mások szerint a nőstény a tojócsövével baktériumokat juttat a szárba és ennek eredményeként alakul ki a deformáció. A kutatók közül vannak, akik cáfolják ezt, mert kísérletük során kimutatták, hogy a C. napi okozta deformitás struktúrája eltér a rovarok által kiváltott daganatok sejtjeitől. Kimutatták, hogy a petét nem tartalmazó szúrások esetében is hasonló tünetek jelennek meg, amik nem a peték hatására alakulnak ki. Továbbá leírták, hogy a nőstények peterakásukkor semmilyen anyagot nem bocsátanak ki. Arra a következtetésre jutottak, hogy az elváltozások a növények sebet lezáró védekező mechanizmusának hatására alakultak ki. Egy- két hét múlva a szár hosszanti irányban felreped, ami a szilárdság elvesztéséhez vezet. A gyenge szár nem képes megtartani a növény súlyát és eltorzulva meghajlik. A meghajlott szár könnyen elrothadhat és ez termés kieséshez vezet. A repedés utat nyithat a Phoma sp. fertőzéséhez. Száraz években a termésveszteség elérheti akár a 70 %-ot is.

A repceszárormányosok (Ceutorhynchus quadridens) kora tavasszal megjelenhetnek, sokszor egy időben a nagy repceormányossal, mivel hőmérsékleti igényük nagyban hasonlít. Jellemző rá, hogy évenként egy nemzedéke alakul ki hasonlóan az előző kártevőhöz. A telet imágó alakban tölti. Kora tavasszal keresi fel a repcetáblákat repülve. A nőstény a peték jelentős részét csomókba rendezve a levél főerébe és nyelébe, esetenként a szár bőrszövete alá helyezi. Növényenként akár 25-30 db lárva is lehet. A kifejlett lárvák a száron lyukat alakítanak ki, majd a talajra esve befúrják magukat és a felszín 1-2 cm-es mélységben bebázódnak. A fiatal imágók repcearatás előtt röviddel megjelennek. Ebben az esetben károsíthatják a becőket is. Rövid érési táplálkozás után telelőre vonulnak.

Kártétele során az imágó apró lyukakat rág a repce levelein, szárán és levélnyelén vagy a levél fonáki oldalán a főerébe, majd az ormányával a sebzésekbe helyezi petecsomóit ált. 10 pete/ csomó. Az új nemzedék június elejétől a zöld repcebecőt károsíthatja. A fiatal lárvák a levél főerében, nyelében rágnak. A rágásuk miatt a levél elszárad és lehullik a szárról. Az idősebb lárvák a repce szárát teljesen üresre is rághatják.

A repceszárormányosok és nagy repceormányosok elleni védekezés a hűvösebb időjárásban is hatékonyan működő piretroidokkal megoldható. Amennyiben a hőmérséklet eléri a 12-15 °C-ot, akkor hatékonyan tudjuk használni a szerves foszforsav észtereket. Magasabb hőmérsékletben pedig neonikotinoid hatóanyag csoportból is választhatunk az eredményes védekezéshez.

(NAK/Balázs Viktor – Forrás: Bozsik A., Kövics Gy., Nagy A. (2007): A nagy repceormányos (ceutorhynchus napi gillenhal) észak-alföldi károsítása repcében, Debreceni Egyetem, Agrártudományi és Műszaki Centrum, Mezőgazdaságtudományi Kar, Növényvédelmi Tanszék, Debrecen; https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_521_Novenyvedelem/ch12s02.html)

Címkék:

Kapcsolat

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Cím: 1119 Budapest, Fehérvári út 89-95.

Zöld szám: +36 80 900 365

E-mail: ugyfelszolgalat@nak.hu

Adószám: 18399257-1-43

 

 

Őstermelői adatok lekérdezése

Ügyfélszolgálati irodák elérhetőségei