Magyarországon jelenleg körülbelül 2000 termelő foglalkozik „dinnyézéssel”. Az ágazat helyzetének stabilizálása és a problémák és lehetőségek megismerése érdekében az újjászerveződött Magyar Dinnyetermelők Egyesülete felmérést készített a termesztők körében. Ők pedig védjeggyel jelölhetik meg dinnyéiket.
A mintegy 2000 magyar gazdálkodó tavaly összesen 5000 hektáron termelt görög- és közel 600 hektáron sárgadinnyét, ez mennyiségben közel 200 000 tonna görög- és közel 17 000 tonna sárgadinnyét jelent. A jelentősebb termelői körzetek Szabolcs-Szatmár-Bereg, Békés, Baranya, Tolna és Heves megye, a jászsági területek, a sárgadinnye terén pedig a Bács-Kiskun megyei régió.
A piaci változásokat és az ágazati együttműködés szükségességét felismerve kezdődött el a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara támogatásával egy országos összefogás, amelynek eredményeként újjászerveződött a Magyar Dinnyetermelők Egyesülete (MDE). A termelők érdekében a vezetőség aktívan reagált az ágazatot érintő árképzési problémákra is, amely még ösztönzőbben hatott a dinnyés ágazat összefogására. Világossá vált, hogy az egyesület érdekképviseleti szerepét a magyar dinnyések egyesítése teheti hatékonnyá, amelyhez elsősorban a taglétszám bővítésére és egy erős bázis kiépítésére van szükség. A szervezet a bővítésen túl célként tűzte ki, hogy felmérje a hazai termelői véleményeket a termesztéssel és felvásárlással, valamint az értékesítéssel kapcsolatos problémákat és ezen javaslatok, észrevételek alapján megoldásokat és újabb célkitűzéseket állítson a 2018-as évre.
A felmérést 3 hónap alatt közel 120 termelő töltötte ki. Egyértelmű, hogy széles fajtaválaszték és aprózódott területek jellemzik a hazai termelést. Emellett a termelői körökben a minőségirányítási rendszerek jellemzően ma egyet jelentenek a többletköltséggel és adminisztrációs terhek növelésével. Az írásban tett javaslatok alapján a legjelentősebb ágazati problémáknak a beszűkült exportpiaci lehetőségeket, az időszakos hazai túltermelést, a munkaerőhiányt és a soklépcsős értékesítési folyamatokat, illetve a csökkenő hasznot látják a kérdőív kitöltői. Javaslatként fogalmazták meg az egyesület számára, hogy kiemelt érdekképviselete legyen a termelőknek, és segítse a termelést marketinggel, a piaci lehetőségek felkutatásával.
A 2018-as év előrejelzései szerint ugyan a termőterületek minimális méretbeli csökkenéséről beszélhetünk, de a technológiai fejlődésnek köszönhetően ezzel párhuzamosan a várható hozam közel a 2017-es évivel azonos. A termőterület csökkenése mellett az idén egy minőségtudatos fejlődési irányt is látunk, amely talán meghozza a várt eredményeket.
Jelölni kezdik a dinnyéket!
A legtöbb vásárló általában az iránt érdeklődik, hogy hogyan tudja megkülönböztetni a jó dinnyét a silányabb minőségtől, illetve a külföldit a magyartól. Ezt felismerve tavaly indultak el a hazai dinnye jelöléséről szóló megbeszélések. Az MDE, erősítve az országos összefogást, létrehozta a saját „ernyő védjegyét”, ami persze nem más, mint egy, a hazai dinnyéket megkülönböztető matrica, illetve egy kicsit még ennél is több! A „MAGYAR DINNYE” címke amellett, hogy egységes, odafigyel a különbözőségekre is, így a hazai származás feltüntetésén túl termőkörzetet és termelői azonosítót is tartalmaz. Ezek a kiegészítések a későbbiekben nemcsak az innovációt és minőségtudatosságot célozzák meg, de egy új, országos nyomonkövethetőséget is megalapoznak. A cél: a magyar dinnye hazai pozíciójának megerősítése mellett a hazai termelés „tisztulása” is.
A címke az MDE tagjaként igényelhető és használható. Fontos, hogy termelői címkét csak termelő tehet ki és ugyan továbbkerülhet a láncban, de a kereskedő a címkézésre önálló termelés nélkül nem jogosult.
(NAKlap, 2018. májusi szám)
