Némileg meglepő lehet, de ez ma már realitás: modellértékű, négyhektáros intenzív kiviültetvény létezik a Zala megyei Becsehelyen, amelynek termését egy országos áruházláncnak értékesítik.
A hat éve működő ültetvény tulajdonosa és üzemeltetője, Miklós Ákos Márton egy 2017. november végi, többek között a térség fejlesztési koncepcióját bemutató Mura Nemzeti Programról tartott konferencián beszélt a kivitermesztésben rejlő lehetőségekről.
A szakember a térség gondjaira – így a lakosság elöregedése, elvándorlása, az egyre több elhagyott zártkert és mezőgazdasági terület, az elaprózott birtokszerkezet, az alap infrastruktúra- és a munkaerőhiányra – választ adó program megalkotásában is részt vett. Előadásában elmondta: az elhagyott zártkerti, szőlőhegyi területek rekultivációjára a térségben különösen alkalmasnak tűnik néhány hazánkban újnak tekinthető gyümölcstermő nagyüzemi és kisparcellás termesztésbe vonása, hiszen a térségben nagyszerű területek találhatók meg a célra.
– Bármennyire tűnik hihetetlennek, valós gazdasági potenciál is lehet a kivitermesztés a térségben. Ezen a környéken az éghajlat, a talaj alkalmas a kivi számára, hangsúlyozottan a szőlőhegyek, dombhátak adottak erre, mivel itt sem ajánlható bármely fekvésbe a telepítés. Sok tíz hektár erre alkalmas terület lehet a szűkebb régióban– mondta Miklós Ákos Márton, aki alapos mikrometeorológiai elemzést végzett megvalósíthatóság tekintetében.
A kivitermesztés különlegessége mellett üzletileg is jövedelmező gyümölcskultúrának ígérkezik: hat évvel ezelőtt a becsehelyi ültetvény üzleti tervét 170 forintos kilónkénti értékesítési árral tervezték, ezzel szemben tavaly fajtától függően már 297 és 490 forintért értékesítették a kivit, amely iránt az érdeklődés egyre fokozódik.
A második üzleti évét záró referenciaültetvény terméshozama 7-8 éves ültetvény esetében már 25-30 tonna hektáronként, egy tőke 40-50 kilogrammot terem, viszont a térségben több kiterjesztett lugasként funkcionáló idős szoliter példány is megtalálható 100 kilogramm feletti éves terméshozammal. A növény hosszú élettartamú, 50 év körüli, 25-30 évig gazdaságos is. Háztáji méretekben néhány tő elláthatja a családot, 15–20 tő gondozása esetén kiegészítő jövedelmet biztosíthat, hasonló konstrukcióban ennek a „málnázás” időszakában komoly hagyományai voltak.
Miklós Ákos Márton szerint a beruházás már a hetedik évben megtérül. Mai áron az ültetvény létesítése valószínűleg többe kerülne, de az értékesítési ár is magasabb, a tendencia szerint egyre nyílik az olló. A számítás során a szakember azt feltételezte, hogy meglévő termelő akar átállni, a szükséges géppark és infrastruktúra tehát adott. Azonban éppen a dombhátakra jellemző klímaigény okán a legtöbbször számolni kell a területvásárlás költségeivel. A megvalósításnál a támberendezés a legnagyobb tétel, erre többféle konstrukció létezik, a kész import támrendszer és a helyben, akácoszlopokkal operáló megoldás között négyszeres árkülönbség is lehet, valamint a jégháló telepítését mérlegelve a reménybeli vállalkozónak vizsgálnia kell, hogy a kiépülő országos jégkármérséklő-rendszer biztosan sokat számít, valamint azt is, hogy a támogatás nélküli jégháló költsége arányban áll-e a várható jégkárral.
A jelenlegi kereslet messze felülmúlja a kínálatot, a számítások szerint a hazai import kivifogyasztást 200 hektár telepítésével lehetne kiváltani, a szomszédos országok tekintetében az export is komoly lehetőségeket tartogat, mivel termesztés a régióban sehol nincsen. Bár kapcsolatban állnak magyar nemzetiségű szerbiai termelővel, aki már meglévő félhektáros telepítését tervezi bővíteni, mert ott is irdatlan keresleti piac van.
A szakembert sokan kérdezték arról, hogy ugyan miért osztja meg ismereteit, tapasztalatait a nagyközönséggel.
– Célom, hogy a kivi termesztése meghonosodjon, felfusson, mivel üzleti érdekünk is, hogy több ültetvény létesüljön, mert akkor javul az ellátásbiztonság, a kereskedőnek is jó és mi is sokkal jobb értékesítési pozícióban leszünk – állítja Miklós Ákos Márton.
(NAKlap, 2017. december-2018.januári szám) (fotó: MTI)