A halgazdálkodási és halvédelmi bírság szabályait tartalmazó rendelet többszöri módosítását a napi gyakorlatban előforduló esetek indokolták.
Az elmúlt években a kormányzat részéről egyre nagyobb hangsúlyt kapott a mezőgazdaságon belül a halgazdálkodási ágazat fejlesztése. Ennek oka, ahogy a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló törvény által megfogalmazott célok között is szerepel: „az állat- és növényvilág természetes sokféleségének fenntartása, folyamatos megújulása, a halgazdálkodási jognak és a haltermelésnek a piacgazdaság követelményeivel, valamint a vízi élővilág és a vizek természeti környezete védelmével összhangban való gyakorlása, továbbá a természetes vízi ökoszisztémák halállományának megóvása, fenntartható hasznosítása, és a haltermelés fejlesztésével a hazai étkezési halellátás biztosítása, valamint a halgazdálkodás és a halvédelem feltételeinek meghatározása.”
A törvény a halgazdálkodási jog gyakorlásának előírásait, a halgazdálkodással, a hal és élőhelyének védelmével összefüggő szabályokat, valamint az ezzel kapcsolatos tevékenységeket végző személyek és szervezetek jogait és kötelezettségeit, a halgazdálkodási hatóságok működésének feltételeit, továbbá a halak és haltermékek kereskedelmének szabályait tartalmazza.
A törvény által kapott felhatalmazás alapján alkotta meg a halgazdálkodási és halvédelmi bírság szabályait tartalmazó rendeletet a kormány, amelynek többszöri módosítását azok a napi gyakorlatban előforduló esetek indokolták, amelyekben a jogszerű hatósági feladatok ellátásával szemben a szabályokat megsértő halgazdálkodással, horgászattal foglalkozó érintettek megpróbálták a bírság megfizetését elkerülni. Néhány esetben a normaszöveg pontosítására is sor került, ugyanakkor új rendelkezések is születtek.
A 314/2014. (XII. 12.) kormányrendelet a következő, korábban a jogszabályban nem szereplő joghelyekkel bővült:
· 1. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki: (A nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen jogosulatlanul horgászó személlyel szemben kiszabható halvédelmi bírság mértéke)
„c) a horgász fogási napló hiánya esetén: 10 000 forint.”
· 2. §-a a következő c) ponttal egészül ki: (A jogosulatlanul halászó személlyel szemben kiszabható halvédelmi bírság mértéke)
„c) a halász fogási napló hiánya esetén: 10 000 forint.”
· 4. § l) pont szövege kiegészül: „valamint kihelyezett varsák esetén az eszközök között mért, minimálisan előírt távolság be nem tartása esetén: 50 000-200 000 forint”
· 4. § a következő t)- x) pontokkal egészül ki:
„t) a halgazdálkodás és a halvédelem egyes szabályainak megállapításáról szóló miniszteri rendeletben foglaltnál nagyobb testhosszúságú, jogszerűen kifogott halnak a vízpartról nem leölve történő elszállítása esetén: 10 000-300 000 forint,
u) a kifogott halat korábban kifogottal történő kicserélése esetén: 10 000-30 000 forint,
v) a halgazdálkodás és a halvédelem egyes szabályainak megállapításáról szóló miniszteri rendeletben foglalt meghatározás szerint kívülről akasztott hal megtartása esetén: 10 000-200 000 forint,
x) a Hhvtv. 38. § (2) bekezdése alapján kiadott halászati engedély Hhvtv. 38. § (3) bekezdésében meghatározott rendelkezésének megsértése esetén: 100 000-500 000 forint.”
A bírság összege a korábban is érvényes joghelyek esetében többnyire változatlan maradt, de történtek szigorítások elsősorban a felső határ megemelésével, és könnyítések az alsó határ csökkentésével, amelyek vélhetően az eddigi gyakorlati tapasztalatok alapján indokolhatóak. Az eltiltás intézménye a 2015. évben került be a jogszabályba, az ehhez fűződő módosítások részben az eltiltás időtartamát hosszabbították meg, részben pontosításokat tartalmaznak.
A halgazdálkodás területén érvényes jogszabályok az alábbiak:
· 2013. évi CII. törvény a halgazdálkodásról és a hal védelméről
· 314/2014. (XII. 12.) Kormányrendelet a halgazdálkodási és a halvédelmi bírságról
· 133/2013. (XII. 29.) VM rendelet a halgazdálkodás és a halvédelem egyes szabályainak megállapításáról
A kormányrendelet módosításának teljes szövege a következő linken érhető el:
(NAK)
