Mezőgazdasági termelés

A halgazdálkodási és halvédelmi bírság szabályait tartalmazó rendelet többszöri módosítását a napi gyakorlatban előforduló esetek indokolták.


Az elmúlt években a kormányzat részéről egyre nagyobb hangsúlyt kapott a mezőgazdaságon belül a halgazdálkodási ágazat fejlesztése. Ennek oka, ahogy a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló törvény által megfogalmazott célok között is szerepel: „az állat- és növényvilág természetes sokféleségének fenntartása, folyamatos megújulása, a halgazdálkodási jognak és a haltermelésnek a piacgazdaság követelményeivel, valamint a vízi élővilág és a vizek természeti környezete védelmével összhangban való gyakorlása, továbbá a természetes vízi ökoszisztémák halállományának megóvása, fenntartható hasznosítása, és a haltermelés fejlesztésével a hazai étkezési halellátás biztosítása, valamint a halgazdálkodás és a halvédelem feltételeinek meghatározása.”

A törvény a halgazdálkodási jog gyakorlásának előírásait, a halgazdálkodással, a hal és élőhelyének védelmével összefüggő szabályokat, valamint az ezzel kapcsolatos tevékenységeket végző személyek és szervezetek jogait és kötelezettségeit, a halgazdálkodási hatóságok működésének feltételeit, továbbá a halak és haltermékek kereskedelmének szabályait tartalmazza.

A törvény által kapott felhatalmazás alapján alkotta meg a halgazdálkodási és halvédelmi bírság szabályait tartalmazó rendeletet a kormány, amelynek többszöri módosítását azok a napi gyakorlatban előforduló esetek indokolták, amelyekben a jogszerű hatósági feladatok ellátásával szemben a szabályokat megsértő halgazdálkodással, horgászattal foglalkozó érintettek megpróbálták a bírság megfizetését elkerülni. Néhány esetben a normaszöveg pontosítására is sor került, ugyanakkor új rendelkezések is születtek.

A 314/2014. (XII. 12.) kormányrendelet a következő, korábban a jogszabályban nem szereplő joghelyekkel bővült:
·    1. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki: (A nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen jogosulatlanul horgászó személlyel szemben kiszabható halvédelmi bírság mértéke)
„c) a horgász fogási napló hiánya esetén: 10 000 forint.”
·    2. §-a a következő c) ponttal egészül ki: (A jogosulatlanul halászó személlyel szemben kiszabható halvédelmi bírság mértéke)
„c) a halász fogási napló hiánya esetén: 10 000 forint.”
·    4. § l) pont szövege kiegészül: „valamint kihelyezett varsák esetén az eszközök között mért, minimálisan előírt távolság be nem tartása esetén: 50 000-200 000 forint”
·    4. § a következő t)- x) pontokkal egészül ki:
„t) a halgazdálkodás és a halvédelem egyes szabályainak megállapításáról szóló miniszteri rendeletben foglaltnál nagyobb testhosszúságú, jogszerűen kifogott halnak a vízpartról nem leölve történő elszállítása esetén: 10 000-300 000 forint,
u) a kifogott halat korábban kifogottal történő kicserélése esetén: 10 000-30 000 forint,
v) a halgazdálkodás és a halvédelem egyes szabályainak megállapításáról szóló miniszteri rendeletben foglalt meghatározás szerint kívülről akasztott hal megtartása esetén: 10 000-200 000 forint,
x) a Hhvtv. 38. § (2) bekezdése alapján kiadott halászati engedély Hhvtv. 38. § (3) bekezdésében meghatározott rendelkezésének megsértése esetén: 100 000-500 000 forint.”

A bírság összege a korábban is érvényes joghelyek esetében többnyire változatlan maradt, de történtek szigorítások elsősorban a felső határ megemelésével, és könnyítések az alsó határ csökkentésével, amelyek vélhetően az eddigi gyakorlati tapasztalatok alapján indokolhatóak. Az eltiltás intézménye a 2015. évben került be a jogszabályba, az ehhez fűződő módosítások részben az eltiltás időtartamát hosszabbították meg, részben pontosításokat tartalmaznak.

A halgazdálkodás területén érvényes jogszabályok az alábbiak:
·    2013. évi CII. törvény a halgazdálkodásról és a hal védelméről
·    314/2014. (XII. 12.) Kormányrendelet a halgazdálkodási és a halvédelmi bírságról
·    133/2013. (XII. 29.) VM rendelet a halgazdálkodás és a halvédelem egyes szabályainak megállapításáról

A kormányrendelet módosításának teljes szövege a következő linken érhető el: 

 

(NAK)

Címkék:

Kapcsolat

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Székhely: 1115 Budapest, Bartók Béla út 105-113. (Bartók Udvar)

Adószám: 18399257-2-43

E-mail: ugyfelszolgalat@nak.hu

Zöld szám: +36 80 900 365

Személyes ügyfélfogadás

 

Ügyfélszolgálati irodák elérhetőségei

 

Őstermelői adatok lekérdezése

 
X

Válassza ki a kívánt ügyintézés típusát!

Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön ITT.
  • TagnyilvántartásTagnyilvántartásban szereplő adatok megtekintése, módosítás bejelentése.
  • Tagdíj ügyintézésTagdíjjal kapcsolatos ügyintézés, korrekciós felület, online fizetés, bizonylatok letöltése
  • Ügyfélszolgálati ügyekTagsággal, tagdíjjal kapcsolatos ügyek intézése, egyenleginformáció, illetve egyéb kérdések és kérések ami a tagságot érintik.
  • SzaktanácsadásSzaktanácsadói tevékenységgel kapcsolatos adatok megtekintése, módosítások kezdeményezése, akkreditált rendezvények listájának elérése.
  • Őstermelői/ ŐCSG nyilvántartással kapcsolatos ügyekAz őstermelők és az őstermelők családi gazdasága nyilvántartásba vételével, adatmódosítással, törléssel kapcsolatos ügyintézési elérhetőségek.
  • Családi mezőgazdasági társaságok nyilvántartásával kapcsolatos ügyintézésA családi mezőgazdasági társaságok minősítés kérelmezésének, adatmódosítás bejelentésének, minősítés törlésének ügyintézési elérhetősége.
  • Mezei őrszolgálatokElektronikus ügyintézés önkormányzatoknak a mezei őrszolgálatok nyilvántartásával és a fenntartásukhoz nyújtott állami hozzájárulás iránti kérelmek benyújtásához.
  • Duális képzőhelyek nyilvántartásba vételi kérelemA gazdálkodó szervezetek elektronikus úton is benyújthatják kérelmüket a duális képzőhelyek nyilvántartásába történő felvételükre.
  • Földművesek / Mezőgazdasági termelő szervezetekFöldműves nyilvántartásba vételhez igazolás kiállítása természetes személy esetében arról, hogy a természetes személy kérelmező a mezőgazdasági tevékenységet a kérelem benyújtását megelőző öt évből legalább három évben saját nevében és saját kockázatára folyamatosan folytatta, de az árbevétel - a három év alatt vagy ennek években meghatározott részében - azért maradt el, mert a mező-, erdőgazdasági célú beruházás még nem hasznosulhatott, illetőleg arról, hogy a szervezet legalább egy vezető tisztségviselője vagy a cégvezetője 3 éves üzemi gyakorlattal rendelkezik.
  • Kamarai meghatalmazásKamarai meghatalmazás létesítésének lehetősége az ügyfél számára elektronikus úton. A kamarai meghatalmazás alapján a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara eljárhat ügyfelei érdekében az agrártámogatásokkal kapcsolatos elektronikus ügyintézésben.
  • Okmányhitelesítés kérelemSzármazási bizonyítványok hitelesítése, kiadása, egyéb kereskedelmi dokumentumok láttamozása, valamint ezek nyilvántartása.
  • Szakmai ellenőrzési szakértői névjegyzék pályázati űrlapjaPályázati lehetőség a szakmai ellenőrzési szakértői névjegyzékbe kerüléshez, az agrár duális képzőhelyek nyilvántartásba-vételénél szakértői feladatok ellátása érdekében.
  • Vizsgafelügyelői névjegyzékPályázat benyújtása a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által nyilvántartott viszgafelügyelői névjegyzékbe.
X

Válassza ki a kívánt ügyintézés típusát!

Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön ITT.
X

E-ÜGYINTÉZÉS KAMARAI BELÉPÉS

...
Az e-Iroda felületre történő belépést követően tagságával és tagdíjával kapcsolatos ügyeket intézhet. Amennyiben szaktanácsadói tevékenységet végez, úgy a belépést követően tevékenységéhez kapcsolódó adatai is megjelennek.

Ha Ön még nem rendelkezik Kamarai nyilvántartási számmal, keresse fel ügyfélszolgálatunkat.

Hasznos tudnivalók az e-Iroda használatához


Lépjen be Kamarai nyilvántartási száma és jelszava megadásával!
Emlékezzen rám