Mezőgazdasági termelés

A szőlő aranyszínű sárgaságát okozó fitoplazma az újabb, igazolt fertőzésekkel 17 vármegyében és 21 borvidéken van jelen, mivel már a Pannonhalmi borvidéken is megtalálták a beteg növényeket.

Talán nem túlzás azt kijelenteni, hogy a kórokozót terjesztő amerikai szőlőkabóca már az egész országban elterjedt. Már 6 évvel ezelőtt is csapdáztuk az előrejelző hálózatunkban, és minden megfigyelési ponton detektáltuk a kártevőt sárgalapon (1. fotó).

1. Kép: Amerikai szőlőkabóca sárga ragacslapon (pirossal bekarikázva)

Milyen lehetőségeink vannak a házikertben a védekezésre most, az ősz közepén? Hogyan védekezhetünk a kertjeinkben? Hogyan akadályozhatjuk meg a kórokozót terjesztő kabócák felszaporodását, tovább terjedését a szőlőültetvényekre, a magyar borvidékeinkre? A tünetek alapján kell eldönteni, hogy fertőzöttek-e a tőkénink.  A levelek sárgulása jelzi, hogy megtörtént a fertőzés. Csak később jelennek meg a tipikus levéltünetek, vagyis a besodródó, illetve színesedő levelek. A fagyok után fennmaradó sárga levelek is a fertőzésre utalnak. Az egyenetlenül beérő vesszők, a rövid ízközök, a zsugorodó bogyók és fürtök is a fertőzés gyanúját erősítik meg. (Az idei nyáron talán csak a csapadékosabb nyugati tájainkon okozhatott hasonló fürttüneteket a peronoszpóra.) Néha még a levedlett lárvabőrök is megtalálhatók a levelek fonákján.

A betegség felismerésében az alábbi videó is segítséget nyújt. A tünetet mutató tőkék esetében a megsemmisítés az egyetlen védekezési mód. Fontos teendő a kiszedett vesszők, tőkék felaprítása és elégetése, mert az otthagyott fás részeken is át tudnak telelni a kabócák. Emellett a terjesztő rovar biológiája alapján védekeznünk kell:

• Az áttelelő tojások főleg a 2-3 éves vesszőkön találhatóak, ezért a metszés után, a nyesedék elégetésével is sokat tehetünk az április környékén kelő kabócák gyérítésére. A ledarált venyigék 10-20 cm-re való beásása, mélyre forgatása is jó módszer.
• A kivágás után kihajtott alanyokat kimondottan kedveli a kabóca, ezeket folyamatosan távolítsák el (2. kép).
• A kabócának még gazdanövénye az éger, az iszalag és a bálványfa. Az iszalag és a bálványfa (sokáig ecetfának hívtuk) mindenhol megtalálható. Lehetőleg ezeket is irtsák ki a kertek közeléből, a sarjhajtásaikkal együtt. Az ajánlások szerint az ültetvények 200 méteres körzetéből is el kellene távolítani ezeket a növényeket. A házikertekben ezt nehéz lenne megvalósítani. Fontos tudni azt, hogy a fertőzött szőlőalanyok és a kabóca más gazdanövényei sokszor nem mutatják a tüneteket, csak hordozzák a fertőzést, amiről a kabócák átviszik a szőlőre a fitoplazmát.
• Már nem lehet udvariaskodni az elhanyagolt szőlőjű kertszomszéddal. Végső esetben a hatósághoz kell fordulni, be kell jelenteni az elhanyagolt kertet.
• Az őszi és a télvégi olajos lemosó permetezés is gyérítheti a kéreg alatt áttelelő tojásokat. A narancsolaj pedig kiszárítja a petéket. A tavaszi metszés után ismételjék meg az olajos lemosást és rézzel, kénnel is kiegészíthetik a tankeveréket.

2. Kép: Kihajtott, elvadult szőlőtőkék

Csak közös összefogással győzhetjük le a betegséget! Rajtunk, kertbarátokon is múlik az, hogy ne terjedjen tovább a fitoplazma!

Fotók: Zsigó György

NMNK / Zsigó György