Mezőgazdasági termelés

Az állattenyésztési élelmiszerláncban tevékenykedő, hasonló gondolkodású uniós partnerekből álló „Európai Állattenyésztés Hangja” elnevezésű csoport újabb kommunikációs anyagában az állati eredetű élelmiszerek fogyasztásának korlátozásából eredő lehetséges humánegészségügyi, társadalmi és szociális következményekre hívja fel a figyelmet. Kiemelik, hogy az állati eredetű élelmiszerek döntő szerepet játszanak az élelmezésbiztonsági kockázatok csökkentésében.

Az ENSz Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezetének a FAO meghatározása szerint az élelmezésbiztonság olyan helyzetet jelent, amelyben minden ember az egészséges élethez szükséges elegendő mennyiségű, biztonságos és tápláló élelmiszerhez jut. Jelenleg azonban több mint hárommilliárd embernek kell élelmezésbiztonsági bizonytalansággal szembe néznie és közel egymilliárd ember alultáplált. Az állati eredetű élelmiszerek, beleértve a húst, a tejtermékeket és a tojást, döntő szerepet játszanak az élelmezésbiztonsági kockázatok csökkentésében, mivel biztonságos, megfizethető és tápanyagokban gazdag élelmiszerek széles skáláját kínálják.

Fotó: ELV - Food security at risk: The consequences of limiting animal-source foods consumption

Az élelmezésbiztonság veszélyben van az állati eredetű termékek előállításának és fogyasztásának korlátozására irányuló törekvések miatti egyre növekvő nyomás következtében

Egy új tanulmány szerint az élelmezésbiztonság veszélyben van az állati eredetű élelmiszerek fogyasztásának korlátozására irányuló törekvések miatti egyre növekvő nyomás következtében. Egyes szervezetek és kutatók szigorúbb szabályozást, magasabb adókat és az állati eredetű élelmiszerekhez való hozzáférés korlátozását szorgalmazzák. Az olyan csoportok, mint az EAT-Lancet Bizottság a „fogyasztói szeszély” felülírása mellett érvelnek a húsfogyasztás csökkentése érdekében, míg mások, köztük a World Resources Institute, a WWF és a CEAP/Guarini Központ, az élelmiszerek címkézésétől és az étrendi irányelvektől kezdve az adókon és egyéb tilalmakon át egészen a „hús megszégyenítéséig” számos stratégiát javasolnak. Ezek a javaslatok, ha szélesebb körű következményeik mérlegelése nélkül kerülnek végrehajtásra, milliók élelmezésbiztonságát veszélyeztethetik!

A termelési oldalon az állattartásra vonatkozó szabályozások és a környezetvédelmi korlátozások egyre inkább az állattenyésztést célozzák, jóllehet az ágazat környezeti hatásainak egy részét gyakran félreértelmezik vagy túlértékelik. Az ezekre az élelmiszerekre, különösen a húsra kivetett adók a legtöbbet vitatott szakpolitikai eszközök közé tartoznak. A javasolt adók mértéke elérheti vagy meg is haladhatja a 20%-ot. Világszerte az állati eredetű élelmiszerek alapvető fontosságúak az egyre szélesebb körben elterjedő mikrotápanyag-hiányos állapotok arányának további növekedése elleni küzdelemben, különösen a vas, a cink és az A-vitamin hiányának leküzdésében, amely hiányállapotok a reproduktív korú nők és a kisgyermekek több mint felét érinti. A tanulmány szerzői azzal érvelnek, hogy bár a fenntarthatóság és az állatjólét javítására irányuló erőfeszítések fontosak, a szélsőséges állattenyésztés-ellenes intézkedések azonban azt a kockázatot hordozzák magukban, hogy világszerte csökken az állati eredetű élelmiszerekhez való hozzáférés, ezáltal pedig súlyosbodik az élelmezésbiztonsági bizonytalanság, különösen a globális déli országokban, de egyre inkább a magas jövedelmű országokban is.

A szegénység továbbra is az élelmezésbiztonság fenntartásának egyik legfőbb akadálya

Az élelmiszerellátási bizonytalanságot számos, egymással összefüggő tényező befolyásolja az agrár-élelmiszeripari rendszerben, beleértve a rendelkezésre állást, a megfizethetőséget, a hozzáférést, a minőséget és a fenntarthatóságot. A főbb tényezők közé a szegénység, az éghajlatváltozás, a katonai konfliktusok és a politikai instabilitás tartozik. Az állattenyésztésre nehezedő szakpolitikai nyomás elsősorban a kis- és közepes méretű termelőket károsíthatja, akik már most is sebezhetőek az éghajlati kihívások, továbbá a fejlődő országokban a szegénység miatt.

A szegénység tehát továbbra is az élelmezésbiztonság fenntartásának egyik fő akadálya, különösen az alacsony jövedelmű országokban. Bár a mélyszegénység világszerte csökkent, az állati eredetű élelmiszerek korlátozása visszafordíthatja ezt a folyamatot, különösen a kiszolgáltatott népességcsoportok körében, mely tényeket gyakran figyelmen kívül hagynak a szakpolitikai vitákban. Ezek közé a veszélyeztetett csoportok tartoznak a várandós és szoptató nők, a csecsemők, a kisgyermekek, a serdülőkorúak és az idősebb felnőttek. Ezek olyan életszakaszok, amelyekben megnövekedett a tápanyagszükséglet. Az állati eredetű élelmiszerek biológiailag jól hasznosuló tápanyagokat, például vasat, B12-vitamint, kolint és DHA-t (esszenciális zsírsav, amit a szervezet nem képes előállítani, ezért táplálékkal kell bevinni) biztosítanak, amelyek elengedhetetlenek a megfelelő fejlődéshez, a normál agyműködéshez és az egészség megőrzéséhez.

Az evolúció során az emberek mindig is nagymértékben támaszkodtak az állati eredetű élelmiszerekre, amely alakította biológiánkat. Ma is kulcsfontosságúak maradtak ezek az élelmiszerek a csecsemők esetében a mellétáplálás időszakában, valamint a gyermekkor és a serdülőkor során a növekedés, a kognitív fejlődés támogatása tekintetében, idősebb korban pedig az időskori elgyengülés és az izomtömeg csökkenésének megelőzése érdekében. A tisztán növényi alapú táplálkozás humánegészségügyi kockázatokat jelenthet – például B12-vitamin hiány alakulhat ki –, különösen az említett kritikus időszakokban.

Az állati eredetű élelmiszerekhez való hozzáférés rendkívül egyenlőtlen

Az állati eredetű élelmiszerekhez való hozzáférés rendkívül egyenlőtlen, a magas jövedelmű országokban az emberek kalóriabevitelük 30%-át ezekből az élelmiszerekből fedezik, míg Afrikában ez az arány mindössze 5-10%. Az alacsony és közepes jövedelmű országokban a szegényebb háztartásokban élő kisgyermekek kevesebb tejterméket, tojást és húst fogyasztanak, ami a tápanyagszegény alapélelmiszerek által dominált étrendhez vezet. Ezek az egyenlőtlenségek – amelyeket a katonai/politikai konfliktusok, a katasztrófák és a szegénység tovább súlyosbítanak – a gyermekek első 1000 napjában megzavarhatják a táplálkozás kiegyensúlyozottságát, ami tartósan is kihatással lehet az egészségre és a fejlődésre.

Az élelmiszersegély-programok által biztosított termékek közül gyakran hiányoznak az állati eredetű élelmiszerek, ehelyett olcsó, alacsony tápértékű alapélelmiszereket tartalmaznak. Az olyan tényezők, mint az éghajlati sokk hatások és a kistermelőknek nyújtott korlátozott támogatás – ideértve a nem elégendő hiteleket vagy támogatásokat – tovább csökkentik ezen tápanyagokban gazdag élelmiszereknek az elérhetőségét és megfizethetőségét.

Az állattenyésztési ágazatot érintő szigorú szakpolitikai intézkedések humánegészségügyi egyenlőtlenségekhez vezethetnek

A pásztorok és az őslakos közösségek kulcsfontosságúak a globális élelmezésbiztonság szempontjából, de egyre nagyobb akadályokkal szembesülnek az állati eredetű élelmiszerekhez való hozzáférés terén. A mintegy 200-500 millió pásztor, akik közel egymilliárd állatot tartanak, jelentősen hozzájárulnak az élelmiszer-ellátáshoz és a környezeti fenntarthatósághoz az olyan régiókban, mint a Száhel-övezet. Az éghajlatváltozás, a földdel kapcsolatos konfliktusok és a bizonytalanság azonban megzavarta hagyományos étrendjüket.

Kenyában a félnomád pásztorkodó népcsoport, a Szamburu-k körében a tejfogyasztás a kalóriabevitel 52%-áról 10%-ra csökkent, ami alultápláltsághoz és a gyermekek fejlődésbeli visszamaradottságához vezetett. Az olyan magas jövedelmű országokban, mint például az Egyesült Államok, a gazdasági növekedésnek köszönhetően az elmúlt években csökkent az élelmiszer-ellátás bizonytalansága, 2009 és 2021 között az arányok összességében 37%-kal, a gyermekek esetében pedig 45%-kal csökkentek. Az állati eredetű élelmiszerekre kivetni javasolt adók és egyéb szabályozások azonban azzal a kockázattal járnak, hogy ez a megindult fejlődés megfordul. Világszinten az állattenyésztési ágazatot megcélzó szigorú – gyakran táplálkozási vagy környezetvédelmi célokkal kapcsolatos – szakpolitikai intézkedések károsak lehetnek mind a termelők, mind pedig a kiszolgáltatott népességcsoportok számára, különösen az alacsony jövedelmű országokban. Ezeket az intézkedéseket nem csak környezeti vagy gazdasági hatásuk, hanem az élelmezés-biztonságra és a humánegészségügyi egyenlőségre gyakorolt hatásuk szempontjából is értékelni kell.

Forrás: https://meatthefacts.eu/

Food security at risk: The consequences of limiting animal-source foods consumption

NAK/Borovka Zsuzsa