Mezőgazdasági termelés

A Bizottság lezárta az Ukrajnával folytatott tárgyalásokat az EU–Ukrajna mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi övezet (DCFTA) felülvizsgálatáról. Az elvi megállapodást jelenleg a tárgyaló felek stabilizálják.

Korábbi cikkünkben már adtunk részletes tájékoztatást arról, hogy az átmeneti intézkedések addig maradnak érvényben, míg a felek végső megállapodásra nem jutnak.

Az EU Bizottság tájékoztatása alapján a korszerűsített megállapodás három fő pillér köré épül:

1. Egyenlő versenyfeltételek: az új piacokra jutás feltétele Ukrajna fokozatos igazodása a vonatkozó uniós termelési szabványokhoz, például az állatjólét, a növényvédő szerek és az állatgyógyászati ​​készítmények használata terén. Ukrajnától elvárják, hogy minden évben jelentést tegyen az e tekintetben elért haladásáról. Ez a megközelítés összhangban van Ukrajna uniós csatlakozási folyamatának logikájával és az uniós vívmányok átvételével.
2. Határozott védzáradék: mindkét félnek lehetősége lesz aktiválni egy védőmechanizmust, amely lehetővé teszi megfelelő intézkedések elfogadását olyan helyzetekben, amikor az import bármelyik félre nézve káros hatásokat okozhat. Az EU esetében a lehetséges zavarok értékelése egy vagy több tagállam szintjén is elvégezhető.
3. Fokozott kereskedelmi forgalom: a felülvizsgált megállapodás egyensúlyt teremt Ukrajna EU-val folytatott kereskedelmének támogatása, valamint bizonyos uniós mezőgazdasági ágazatok és érdekelt felek érzékenységének teljes körű figyelembevétele között. A tárgyalások során létrejött piacra jutás differenciált: a legérzékenyebb termékek, például a cukor, a baromfi, a tojás, a búza, a kukorica és a méz esetében az eredeti DCFTA-hoz képest csak szerény mértékű növekedés történt; más termékek esetében mindkét fél javát szolgáló fejlesztéseket hajtottak végre; végül pedig bizonyos nem érzékeny termékek esetében teljes liberalizációban állapodtak meg.

Mi jellemezte eddig a két fél kereskedelmi viszonyát?

2022-ben Brazília az EU első számú importforrása, az EU teljes importjának 12%-át képviselte. Az Egyesült Királyság a második helyen állt, az EU importjának 9%-ával 2022-ben. Ukrajna 2022-ben megelőzte az Egyesült Államokat, mint az EU mezőgazdasági és élelmiszeripari importjának harmadik legnagyobb importforrása. Az EU Ukrajnából származó áruimportja 2024-ben az Eurostat adatai alapján elérte a 24,5 milliárd eurót. Ukrajna főbb áruexportjai az EU-ba a gabonafélék (a teljes export 18,1%-a), az állati vagy növényi zsírok és olajok (12,5%), az olajos magvak (10%), a vas és acél (7,8%), valamint az ércek, salak és hamu (7,8%) volt. Az EU Ukrajnába irányuló áruexportja 2024-ben elérte a 42,7 milliárd eurót. Az EU Ukrajnába irányuló fő exportcikkei az ásványi tüzelőanyagok és ásványolajok (az összes áruexport 16%-a), az elektromos gépek (10%), a gépek (9,7%), a gépjárművek (9,5%), valamint a fegyverek és lőszerek (7,7%).

Milyen piacra jutási engedményekről született megállapodás?

A jelenlegi EU-Ukrajna DCFTA keretében az Európai Unió már liberalizálta az összes vámtételt, kivéve a 40 vámkontingens (TRQ) alá tartozó vámtételeket.

A DCFTA felülvizsgálatának részeként most elfogadott változtatások az elvi megállapodásban lehetővé teszik Ukrajna számára, hogy számos termék esetében fenntartsa az elmúlt évek exportjának szintjét. Ez a döntéshozók véleménye szerint azért van, mert ezek a fejlemények a mindkét fél számára előnyös kiegészítő jellegen alapuló gazdasági integrációt tükrözik. Egyes mezőgazdasági ágazatok érzékenységét tükrözve a gabonafélék (különösen a búza és a kukorica), a cukor és a méz, a baromfihús és a tojás esetében korlátozottabb változtatásokat hajtottak végre. Más húsok esetében nem engedélyeztek további mennyiségeket.

Másrészről a kevésbé érzékeny termékek teljes mértékben liberalizálódnak. Ez a következőket jelenti:

• teljes vámtétel liberalizáció (például a savanyított tejtermékek, a feldolgozott tejszín, a gombák és az élelmiszer-készítmények esetében)
• az egyes vámtételek liberalizációja a TRQ-on belül (például a teljes tejpor, a joghurtok, a kefirek, az író, egyes korpák (alacsonyabb keményítőtartalmúak) és a szőlőlé esetében). Mindezen termékekre az új védelmi mechanizmus vonatkozik majd, amely nemcsak uniós szinten, hanem adott tagállamok érintettsége esetén is alkalmazandó lesz.

A fentieken kívül a részletes kvótainformációkat a Bizottság által kiadott Kérdés-Válasz dokumentum tartalmazza. A harmadik oldalon található nagyobb táblázat azt foglalja össze, hogy milyen változások történtek a kvótákban (EU-ba érkező termékek). Az uniós exportőrök pedig abban élveznek előnyt, hogy számos termék alacsonyabb vámtarifát kapott, vagy teljes liberalizációra került sor (például tejtermékek, állati takarmányok vagy halak esetében). A baromfi, a sertéshús és a cukor esetében kedvezményes vámtarifák mellett emelt kvótamennyiségek is rendelkezésre állnak.

A közzétett híradások alapján a felek nem teljesen elégedettek a jelenlegi helyzettel. Az Ukrán Agráripari Klub (UCAB) jelezte, hogy az új megállapodás továbbra is nettó veszteségeket fog jelenteni az ukrán mezőgazdasági és élelmiszeripari termelők számára. Az UCAB-ot aggasztja a megállapodás szerinti kvótákon felül alkalmazandó védzáradékok mértéke is. Bár az AVEC (EU-országok Baromfifeldolgozóinak és Baromfikereskedőinek Szövetsége) támogatja az EU hatóságait minden olyan intézkedésben, amelynek célja, hogy segítsen az ukrán állampolgároknak szembenézni az orosz agresszió következményeivel, Gert-Jan Oplaat, az AVEC elnöke úgy nyilatkozott, hogy „nem igazságos, hogy az ágazatunknak ilyen magas árat kell fizetnie azért, hogy segítsünk Ukrajnának. Ha a jövőben nem hozunk intézkedéseket, az ágazatunk túlélése forog kockán.” Az üggyel kapcsolatban a COPA-COGECA közös nyilatkozatban fejezte ki aggodalmát különösen az érzékeny ágazatok tekintetében. A baromfira (+30%), a tojásra (+300%), a kukoricára (+54%), az etil-alkoholra (+25%), és különösen a cukorra (+498%) és a mézre (+583%) vonatkozó kvóták növelése továbbra is jelentős kihívások elé állítja az érintett ágazatokat. A szervezet kiemelte, hogy „egyértelműbbé kell tenni a feltételesség végrehajtásának módját is – különösen a termelési szabványok tekintetében. Bár Ukrajna jogszabályainak az uniós szabályokhoz való hozzáigazítása pozitív lépés, különösen a csatlakozási folyamat összefüggésében, a háborús körülmények között történő végrehajtás komoly korlátokat jelent.” Hangsúlyozták, „hogy a jogszabályok átültetése egy dolog, a hatékony végrehajtás és a helyi megfelelés biztosítása egészen más.”

NAK / Pető Krisztina