A Bizottság 2025. februárjában a mezőgazdaságra és az élelmiszerekre vonatkozó stratégiai jövőképben bejelentette, hogy szoros eszmecserét kíván folytatni a mezőgazdasági termelőkkel, az élelmiszerlánc szereplőivel és a civil társadalommal. Ennek alapján jogalkotási javaslatokat kíván előterjeszteni a meglévő uniós állatjóléti jogszabályok felülvizsgálatára vonatkozóan, beleértve a ketrecek fokozatos kivezetésére vonatkozó kötelezettségvállalását is.
A jövőkép szerint a Bizottság gondoskodni fog arról, hogy az állatjólétre vonatkozó jövőbeli jogalkotási javaslatok ugyanazokat az előírásokat alkalmazzák az EU-ban előállított és a nem uniós országokból behozott termékekre. Az állatjóléti jogszabályok célirányos felülvizsgálata lehetőséget kínál majd arra, hogy mindez a WTO-előírásoknak megfelelő módon és hatásvizsgálatra támaszkodva történjen.
A Bizottság által 2022-ben végzett célravezetőségi vizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy az uniós állatjóléti jogszabályok már nem felelnek meg a célnak. A jogi szabályozás nem áll összhangban a jelenlegi társadalmi és etikai elvárásokkal, amint azt egyértelműen mutatja az „End the Cage Age” (Vessünk véget a ketreces állattenyésztésnek!) európai polgári kezdeményezés, amelyet az Európai Parlament 2021. június 10-i állásfoglalása is támogatott. Az „End the Cage Age” (Vessünk véget a ketreces állattenyésztésnek!) kezdeményezésre válaszul a Bizottság 2021-ben bejelentette, hogy jogalkotási javaslatot kíván előterjeszteni a ketreces tartás fokozatos kivezetésére és betiltására vonatkozóan bizonyos állatfajták és -kategóriák (tojótyúk, sertés, borjú, jérce, brojler tenyészállat, tojóállat, nyúl, kacsa, liba és fürj) esetében. Etikai aggályok merülnek fel a hím naposcsibék szisztematikus leölésével kapcsolatban is, amint azt a Mezőgazdasági és Halászati Tanács 2022. október 17-i vitáján e kérdésről folytatott eszmecsere is tükrözi.
Az állatjóléti jogszabályok korszerűsítése iránt az állattenyésztési ágazatban is érdeklődés mutatkozik a jóléti mutatók jobb kihasználása és a strukturális követelmények rugalmas alkalmazása érdekében. E megközelítés egyszerűsítené a megfelelést és a végrehajtást. A haszonállattartásban érdekelt felek támogató intézkedéseket is szorgalmaznak, beleértve az uniós finanszírozást és hosszabb átmeneti időszakokat, valamint az uniós állatjóléti szabályok alkalmazását a behozatalra a nemzetközi szabályozással összhangban. Jelenleg a haszonállatok jólétére vonatkozó öt uniós irányelv nem írja elő, hogy az importált állati eredetű termékeknek meg kell felelniük az uniós állatjóléti normáknak vagy azokkal egyenértékű normáknak. Ez etikai aggályokat vet fel a polgárok körében, és számos érdekelt fél megkérdőjelezi e gyakorlatot- vázolja fel az indító dokumentum.
E jogalkotási felülvizsgálat fő célja a belső piac megfelelő működésének biztosítása az állatjóléti előírások tekintetében, ezért bíztatjuk a gazdákat is, hogy szóljanak hozzá, reagáljanak a társadalmi felvetésekre, és mutassák be minden lehetséges fórumon azokat a meglévő, korszerű termelési rendszereket, melyeken keresztül a napi gyakorlatban igyekeznek megteremteni a finom egyensúlyt az állatok fizikai, etológiai szükségleteiben, a körülöttük dolgozó személyzet felelős gondoskodásában, és a gazdasági mutatók optimalizálásában.
A véleményezési felhívással kapcsolatos hozzászólásokat 2025. július 16-ig fogadják, a nyilvános konzultációra pedig majd 2025. harmadik negyedévében nyílik lehetőség az EU Bizottság felületén.
NAK / Pető Krisztina
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön