Mezőgazdasági termelés

Az Európai Unió (EU) Riasztási és együttműködési hálózatba (ACN) történő bejelentések többsége az Élelmiszer- és takarmánybiztonsági riasztási rendszeren (RASFF) keresztül érkezett. A leggyakrabban a peszticiddel szennyezett zöldségek és gyümölcsök, a szalmonellával szennyezett baromfihús és az abból készült termékek, valamint az aflatoxinnal szennyezett olajos magvak és azokból készült termékek nem feleltek meg az előírásoknak.

A peszticid maradványok okoztak leggyakrabban problémát a zöldség-és gyümölcsfélékben az elmúlt évekhez hasonlóan. A leggyakoribb peszticid-maradvány a klórpirifosz, az acetamiprid és a dimetoát volt. A citrusfélék, főként a narancs, a szőlőlevél, a mangó és a paprika termékeket jelentették be a leggyakrabban. Ezt követik a mikotoxin szennyezés okozta bejelentések, amik főként fügében és mazsolában fordultak elő. Az olajos magvakban a legtöbb bejelentés a földimogyoró aflatoxin szennyeződéséhez köthető, amit a pisztácia és a szezámmag követ. A peszticid maradványok előfordulásai aránya az olajos magvakban alacsonyabb volt, de továbbra is kimutatható a nem engedélyezett klórpirifosz. A gabonafélék és a gabona alapú feldolgozott termékekben a legnagyobb problémát a megengedett növényvédő szermaradék határérték túllépése jelentette, de a mikotoxinok, a nem engedélyezett élelmiszer-javító készítmények alkalmazása és a tartósítószerek túlzott használata is gyakori volt. A fűszernövények is gyakran okoztak problémát. Sok esetben a magas alkaloid tartalom, a mikotoxin szennyezés, a növényvédő szermaradvány, a nem engedélyezett és/vagy be nem jelentett színezékek, valamint a be nem jelentett összetevőket és/vagy adalékanyagok jelentettek gondot.

A bejelentett gyümölcsök és zöldségek döntő többsége (84%) harmadik országból importált volt. A korábbi évekhez hasonlóan Törökország volt a leggyakrabban jelentett származási ország, amit Egyiptom követ. Az olajos magvaknál is hasonló a tendencia, a termékek túlnyomó többsége Törökországból, Egyiptomból és az Egyesült Államokból származott. A gabonatermékek túlnyomórészt az EU-n kívüli régiókból származtak, a leggyakrabban az indiai és a pakisztáni rizst jelentették be. Azonban néhány esetben az uniós gabonaalapú termékek sem feleltek meg, amik többsége Olaszországból, Németországból és Hollandiából származott (pl.: bio kukoricaliszt, búzapehely, quinoa). A fűszernövények eredetét tekintve a gyümölcsök és zöldségek esetében tapasztalt tendencia jellemző.

A Növényegészségügyi rendszer (PHN) tavaly 397 bejelentést dolgozott fel, melyek főként növényi károsítókkal, nem megfelelő növényútlevéllel és csomagolóanyag-jelöléssel kapcsolatban érkeztek. A leggyakrabban a burgonyagumó (Solanum tuberosum) és a paradicsom szaporítóanyag (Solanum lycopersicum) nem volt megfelelő. A bejelentett termékek leggyakoribb származási helye Hollandia, Olaszország és Spanyolország volt. A három leggyakoribb károsító a Tomato brown rugose fruit virus, a Globodera pallida és a Bemisia tabaci volt.

A RASFF fontos szerepet játszik az élelmiszerbiztonságot fenyegető termékek nyomon követésében, forgalomból való kivonásában és visszahívásában.  Hazánkban ezeket a feladatokat a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal  látja el. A 2024-es beszámoló az alábbi linken érhető el.

Forrás: https://food.ec.europa.eu/food-safety/eu-agri-food-fraud-network/reports-and-publications

NAK/Fodor Attila