Az állattenyésztési élelmiszerláncban tevékenykedő, hasonló gondolkodású uniós partnerekből álló „Európai Állattenyésztés Hangja” elnevezésű csoport újabb kommunikációs anyagában hangsúlyozza, hogy sürgősen és igen hatékony stratégiákra van szükség ahhoz, hogy az EU továbbra is releváns szereplő tudjon maradni a világpiacon. Kiemeli, hogy a megindult stratégiai párbeszéd fontos kérdésekkel foglalkozik és olyan gyakorlatias szabályozási megközelítést javasol, amely a versenyképességre összpontosít, ezáltal lehetőséget biztosít az állattenyésztési ágazat fenntartására és fejlesztésére.
Mint ismeretes az új Európai Bizottság 2024. december 1-jén kezdte meg működését és már most látszik, hogy alkalmazkodni kíván az új környezethez. Az előző Bizottság ütemtervét meghatározó Zöld Megállapodás és a Termelőtől a fogyasztóig Stratégia a zöld átállásra és az olyan agrár-élelmiszeripari politikai szabályozásokra összpontosított, amelyek valószínűleg csökkentették volna az Európai Unió termelékenységét és versenyképességét.
Az Enrico Letta és Mario Draghi által 2024-ben bemutatott jelentésekben foglaltak egybecsengtek az egységes piac hiányosságaira és az EU versenyképességének csökkenésére utaló korábbi, kritikus diagnózis megállapításaival, valamint megerősítették, hogy sürgősen és igen hatékony stratégiákra van szükség ahhoz, hogy az EU továbbra is releváns szereplő tudjon maradni a világpiacon. Az új Bizottság pedig úgy tűnik, hogy a versenyképességre összpontosít munkája során.
Az agrár-élelmiszeripari területen Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke elkötelezte magát amellett, hogy fokozottabb figyelmet fordít a mezőgazdasági ágazat igényeire, miután a gazdák tiltakozási hullámot indítottak, melynek keretében olyan szakpolitikai intézkedéseket követeltek, amelyek figyelembe veszik a szükségleteiket és aggodalmaikat. Az első lépés ezen az úton az EU mezőgazdaságának jövőjéről szóló stratégiai párbeszéd volt, amelyben az európai agrár-élelmiszeripari ágazatok, a civil társadalom, a vidéki közösségek és a tudományos élet 29 szereplője vett részt. A párbeszéd a „Közös perspektíva az európai mezőgazdaság és élelmiszeripar számára” című jelentésben csúcsosodott ki, amelynek célja az volt, hogy iránymutatást adjon az Európai Bizottság számára a 2025 februárjában bemutatásra került mezőgazdasági és élelmiszeripari jövőkép kidolgozásához.
Az „Európai Állattenyésztés Hangja” elnevezésű csoport Spanyol partnerplatformja, a Somos Ganaderia megosztotta a Stratégiai Párbeszéd jelentéssel kapcsolatos legfőbb gondolatait, melyek az alábbiak voltak:
A jelentés bemutatásakor az Európai Bizottság elnöke kijelentette, hogy „kontinensünkön aligha van fontosabb ágazat a mezőgazdaságnál”, és „mint azt mindannyian tudjuk, ez az ágazat létfontosságú az egészségünk szempontjából, továbbá stratégiai fontosságú a gazdaságunk és az önellátásunk szempontjából”. Megjegyezte azt is, hogy „a mezőgazdasági termelők és az állattenyésztők számos és egyre súlyosbodó kihívásokkal néznek szembe, a kiélezett globális versenytől kezdve az éghajlatváltozás pusztító hatásaiig”.
A jelentés kiemeli, hogy az élelmiszeripari- és mezőgazdasági termelés stratégiai szerepet játszik az új geopolitikai környezetben, az az európai biztonság alapvető részét képezi. Az állattenyésztésre összpontosítva a jelentés elismeri az elmúlt években az ágazatban tapasztalt kihívásokat és azt is, hogy az állattenyésztés továbbra is a megoldás része marad az olyan kihívások vonatkozásában, mint az üvegházhatású gázok kibocsátása, a víz nitrátszennyezése, az antimikrobiális-rezisztencia, a természeti erőforrások (beleértve a vizet) felhasználása és az állatjóléti kérdések.
Az állattenyésztési ágazat négymillió embert foglalkoztat az EU-ban és a teljes mezőgazdasági termelési érték 40%-át teszi ki. Élelmiszereket, számos mellékterméket és szolgáltatást nyújt a társadalom számára, ezért támogatni kell az ágazatnak a fokozottabb fenntarthatóság felé való elmozdulását, átállását és a negatív külső hatásainak a kezelését. Az Európai Bizottságnak az érdekelt felek bevonásával, szilárdan tudományos alapokon nyugvó adatokra, tényekre alapozottan olyan stratégiát kell kidolgoznia, amely kiemeli az állattenyésztés kulcsfontosságú szerepét és amely többek között a következő kezdeményezéseket támogatja:
- Pénzügyi támogatás befektetésekhez, tanácsadási szolgáltatásokhoz és oktatáshoz,
- A kibocsátás csökkentését célzó fejlett technológiai gyakorlatok és megoldások támogatása, valamint a megújuló energiaforrások használatának ösztönzése az állattartó gazdaságokban,
- Az innovatív körforgásos gazdálkodási megközelítések előmozdítása,
- Hosszú távú megoldások biztosítása a magas állatállomány-koncentrációjú és fokozott környezeti hatással bíró területeken.
Az innováció, a technológia és a tudás alapvető szerepet játszik az agrár-élelmiszeripari ágazat átalakításában. Alapvető fontosságú a köz- és magánszféra együttműködésének előmozdítása, valamint a kutatásba és innovációba történő beruházások mértékének növelése. A jelentés kiemeli a „digitális lehetőségek” előmozdításának fontosságát és középhosszútávú támogatások biztosítását szorgalmazza az ágazat digitalizációjának felgyorsítása és a digitális infrastruktúra-fejlesztése érdekében.
Az állatjóléti szabályok felülvizsgálatával kapcsolatban ─ amelyet a Bizottság 2020-ban jelentett be a Termelőtől a fogyasztóig Stratégia részeként ─ a jelentés kimondja, hogy „nem szabad aláásni a versenyképességet vagy az unió állattenyésztési ágazata által az elmúlt öt évtizedben már elért magas állatjóléti szintet”. Ezért a felülvizsgálatnak a következőkön kell alapulnia:
- Holisztikus és aktualizált társadalmi-gazdasági hatásvizsgálat, különös tekintettel a közepes és kis gazdaságokra gyakorolt hatások tekintetében,
- Az „Egy Egészség” megközelítés,
- Az „Öt állati szabadságjog” modell,
- Az EFSA tudományos bizonyítékai és ajánlásai.
A jelentés elismeri, hogy az agrár-élelmiszeripari rendszerek átalakítása elkerülhetetlenül érdekellentéteket és olyan komplex problémákat generál, amelyeket csak elkötelezettséggel és kompromisszum-készséggel lehet megoldani. Az agrár-élelmiszeripari ágazatban a gazdasági, környezeti és társadalmi fenntarthatóság kölcsönösen erősíthető, ha azt koherens szakpolitikai intézkedések támogatják.
A termelőkre és a piaci szereplőkre gyakorolt társadalmi-gazdasági hatások figyelembevételére és arra van szükség, hogy a Bizottság megfelelő eszközöket, forrásokat és határidőket biztosítson a piac számára, annak érdekében, hogy az a költségek növekedéséhez vezető változásokhoz alkalmazkodni tudjon. Az egyes állatfajoknak megfelelő, azok biológiai sajátosságaihoz igazodó átmeneti időszakokat is el kell fogadni, biztosítva, hogy az uniós állattenyésztési ágazat által biztosított pozitív hatások, szolgáltatások ne kerüljenek veszélybe és hogy a negatív hatások elkerülhetők vagy mérsékelhetők legyenek.
Konkrétan kimondja a jelentés, hogy „az állattenyésztésben a Bizottságnak a ketrecek és más zárt tartási rendszerek fokozatos kivonása melletti elkötelezettségét fajspecifikus és megfelelő átmeneti időszakoknak kell kísérnie és biztosítania kell, hogy a gazdák teljes pénzügyi kompenzációt kapjanak, annak érdekében, hogy minden érintett termelő számára zökkenőmentes és életképes átmenetet garantáljanak”.
A kereskedelmi szabályozások tekintetében a Bizottságnak biztosítania kell az EU állatjóléti normáival való összhangot és garantálnia kell, hogy az uniós állattenyésztési modell és az állatjóléti jogszabályok nem sérülnek.
Az állatjóléti jogszabályok felülvizsgálata során a Bizottságnak javaslatot kell tennie egy átfogó állatjóléti címkézési rendszerre és mérlegelnie kell, hogy azt kötelezővé teszi-e vagy sem. Ennek a címkézési rendszernek tájékoztatnia kellene a fogyasztókat a választási lehetőségeikről és építenie kellene a fogyasztói bizalmat, növelnie kellene az állatjóléti előírásokkal kapcsolatos tudatosságot, valamint ösztönöznie és jutalmaznia kellene a gazdákat a fejlesztésekért. Az EU-nak finanszíroznia kell továbbá a címkézéssel kapcsolatos kommunikációs tevékenységeket is.
Másrészt kiemelik, hogy a stratégiai párbeszédről szóló jelentés tartalmaz néhány olyan ajánlást is, amelyeket „szürke zónáknak” tekintünk. Például a jelentésben elismerik, hogy egyes állati eredetű élelmiszerek fogyasztása csökken és azt is, hogy a növényi eredetű fehérjék iránt növekszik az érdeklődést és kijelentik, hogy „döntő fontosságú, hogy támogassuk ezt a tendenciát, azáltal, hogy segítjük a növényi alapú étrendi lehetőségek felé való elmozdulást és a fogyasztók ezen étrendekre való átállását”. Ezen a ponton fel kell hívnunk a figyelmet a FAO nemrégiben kiadott jelentésére, amely az állattenyésztéshez kapcsolódó kibocsátások csökkentésére irányuló különböző intézkedések hatását elemzi, és amely szerint az állati eredetű élelmiszerek fogyasztásának csökkentése az egyik legkisebb hatással van a károsanyagok kibocsátásának csökkentésére.
A „Fenntartható gazdálkodási gyakorlatok javítása” címszó alatt az is szerepel, hogy „az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak továbbra is támogatniuk kell az biogazdálkodást és az agroökológiai gazdálkodási gyakorlatokat”. A Közös Kutatóközpont „A környezeti és éghajlati törekvések modellezése a mezőgazdasági ágazatban a CAPRI-modellel” című tanulmányának becslései szerint a hagyományos termelésnek a biogazdálkodással történő felváltása átlagosan 20%-os hozamcsökkenést eredményezhet. Ez a hatás kétségtelenül kihat az árakra és ami még fontosabb, az EU élelmezés-biztonságára. Ne felejtsük el, hogy 2021-ben maga az Európai Bizottság is elismerte, hogy „a COVID-19 válság tanulságait levonva egy előretekintő európai élelmezési rendszerre van szükség”, mely hatékony lehet a lehetséges kockázati tényezők és válságok kezelésében, ezért megalkotta az Európai Élelmezésbiztonsági válsághelyzetekre való felkészülési és reagálási Mechanizmust, amely válság esetén lépne működésbe. A biogazdálkodás arányának növelése éppen az ellenkező irányba mutat, mint az esetleges élelmiszerbiztonsági válságokra való felkészülés keretében meghatározott célkitűzések.
Összefoglalóan elmondható, hogy döntő pillanatban vagyunk az Európai Bizottságnak az agrár-élelmiszeripari ágazatra, különösen az állattenyésztési ágazatra vonatkozó új stratégiájának meghatározása tekintetében. Az EU mezőgazdaságának jövőjéről szóló stratégiai párbeszéd nagyon fontos kérdésekkel foglalkozik és olyan gyakorlatias szabályozási megközelítést javasol, amely a versenyképességre összpontosít ebben a jogalkotási ciklusban, lehetővé téve az állattenyésztési ágazatnak ─ mint az európai gazdaság, társadalom és élelmiszerellátás alapvető részének ─ a fenntartását és fejlesztését. Bár néhány ajánlást újra kell gondolni, a dokumentum jó kiindulópontot jelent a Bizottság számára a „Mezőgazdasági és Élelmiszeripari jövőkép” meghatározásához.
Források: https://meatthefacts.eu/
NAK/Borovka Zsuzsa