Az állattenyésztési élelmiszerláncban tevékenykedő, hasonló gondolkodású uniós partnerekből álló „Európai Állattenyésztés Hangja” elnevezésű csoport újabb kommunikációs anyagában bemutatja, hogy a vágóhidakon milyen szigorú higiéniai és biztonsági intézkedéseket alkalmaznak, továbbá felhívja a figyelmet arra, hogy az innovatív, megújuló energiaforrásokra támaszkodó megoldások révén hatékonyabbá és fenntarthatóbbá tehető a teljes húsipari értéklánc.
Amint arról korábbi cikkünkben már beszámoltunk, a vágóhíd kulcsfontosságú szerepet tölt be a húsfeldolgozási láncban és az állatok levágása során nagyon fontos a szigorú higiéniai gyakorlatok betartása. A vágóhidakon számos elővigyázatossági intézkedést alkalmaznak, például kötelező védőruházatot viselni azon személyeknek, akik a vágóhelyiségbe belépnek, kötelező a lábbeli fertőtlenítése és minden egyes munkaközi szünet vagy a mellékhelyiség használata után kötelező a szappanos kézfertőtlenítés. Ezenkívül magára a vágás folyamatára is szigorú szabályok vonatkoznak. A beleket és a belső szerveket úgy távolítják el, hogy azok a hasított testtel a lehető legkevésbé érintkezzenek. A darabolt részek vágóhídon történő tárolására és a szállításra szintén kiemelt higiéniai szabályok vonatkoznak. A vágóhelyiségbe csak a vágást végző alkalmazottak léphetnek be. A higiéniai előírásokat a vállalat higiéniai kódexe tartalmazza, melyben rögzítetteket minden alkalmazottnak be kell tartania.
Fotó: ELV - Slaughter processes: hygiene practices and role in a sustainable, circular economy
Minden a tiszta vágásra összpontosít
A vágáshoz használt késeket rendszeresen fertőtlenítik, hogy megakadályozzák a hasított testek bakteriológiai szennyeződését. A kések tárolására szintén szigorú higiéniai szabályok vonatkoznak. A gépeket és a vágóhelyiségeket legalább naponta tisztítják és fertőtlenítik. Ez vonatkozik a húst szállító teherautókra is. A vágósoron bakteriológiai vizsgálatokat végeznek az esetleges beszennyeződések megelőzése érdekében. A tisztítás és a higiéniai szabályok betartásának szisztematikus ellenőrzése a vágási- és feldolgozási folyamat során használt víz minőségének ellenőrzésére is kiterjed. Az ellenőr ideiglenesen leállíthatja a vágósort azokon a vágóhidakon, amelyek nem a higiéniai szabályoknak megfelelően működnek. A vállalatoknak ilyen esetekben először fertőtleníteni kell a vágósort vagy a vágóhelyiséget, mielőtt a munkafolyamatok ismét megindulhatnak.
A vágóhídon dolgozók hajhálót, sisakot, füldugót, overallt és gumiköpenyt, valamint az általuk végzett munka típusától függően csizmát vagy acélbetétes lábbelit viselnek. Ékszerek, piercingek viselése és a smink tilos. A késekkel dolgozó alkalmazottak rozsdamentes acél láncszemekből készült védőkesztyűt viselnek a balesetek megelőzése érdekében. Az állatok egyes részeit elővigyázatosságból megsemmisítik, mert azok közegészségügyi kockázatot jelenthetnek. Ez a helyzet áll fenn például a szarvasmarhák szivacsos agyvelőbántalma (BSE) esetében. A kifejlett szarvasmarhák kockázatot jelentő részei nem dolgozhatók fel emberi fogyasztásra szánt élelmiszer, állati takarmány vagy állateledel előállítás céljából. A levágott kifejlett szarvasmarha agya és gerincvelője úgynevezett specifikus fertőzési kockázatú anyagnak (SRM) minősül, amelyeket el kell égetni. Az ártalmatlanítás törvényileg kötelező. A különleges fertőzési kockázatot jelentő anyagok közé tartozik a lép, a koponya, a mandulák, a vastagbél, a vékonybél utolsó négy métere, a vakbél és a bélfodor, amelyeket az „állati eredetű hulladékok” csoportjába sorolnak és megsemmisítenek. A specifikus fertőzési kockázatú anyagokra vonatkozó szabályok a kifejlett szarvasmarhákra és egyéb kérődzőkre, például juhokra és kecskékre vonatkoznak.
A víz- és energiafogyasztás csökkentésére irányuló intézkedések
A vágóhidak sok vizet használnak. Ennek az az oka, hogy az állatokat érkezésükkor le kell ápolni, a vágóhelyiségeket és a gépeket pedig gyakran tisztítják és fertőtlenítik. A vállalatok intézkedéseket hoztak a vízfogyasztás csökkentése érdekében. Ez a vágóhídon keletkező használt víz összegyűjtésével és a haszongépjárművek, valamint az istállók tisztítására történő alkalmassá tételével érhető el. A vágóhídon keletkező használt víz („technológiai víz”) húsfehérjéket, zsírokat, vérmaradványokat és szénhidrátokat tartalmaz. Ezt a vizet először tisztítják és fertőtlenítik. Ez történik a csatornahálózatba kerülő szennyvízzel is. A vágóhidak a víztakarékossági intézkedések keretében szórófejeket alkalmaznak és amikor magasnyomású gépekkel tisztítanak, akkor csökkentik a víznyomást. A vízfogyasztás a hűtőgépek párologtató kondenzátorainak használatával, valamint a lemosások gyakoriságának és idejének korlátozásával is csökkenthető.
Az állatok vágóhídra történő szállításához, a vágást követően a vágott testek hűtéséhez, valamint a húsok elszállításához energiára, például villamos energiára és üzemanyagra van szükség. A húsok hosszabb ideig tartó hűtése, esetleges fagyasztása nagyobb energiaköltséggel jár. A vágóhidak különféle intézkedéseket hoznak a víz- és energiafogyasztás, valamint a fosszilis tüzelőanyagok használatának csökkentése, és ezáltal a CO2-kibocsátás mérséklése érdekében. Ezek az intézkedések magukba foglalják az energiahatékony berendezésekbe és alternatív energiaforrásokba, például biogázüzemek létesítésébe vagy nap- és szélenergián alapuló fejlesztésekbe történő beruházásokat. Ezen biogázüzemekbe beszállításra kerülő trágya azokból az istállókból származik, ahol a vágóállatokat ideiglenesen összegyűjtik. Ilyen beruházások megvalósítása különösen a nagyobb vágóhidak esetében lehetséges. A termelődő biogázt a teherautók üzemanyagaként használják.
Fentieken túlmenően elmondható, hogy jelentős beruházásokat hajtanak végre az úgynevezett kapcsolt energiatermelő létesítmények építése terén is. A kapcsolt hő- és villamosenergia-rendszerek például olyan rendkívül hatékony eljárások, amelyek egyszerre termelnek villamos energiát és hőt. Gázt használnak a villamosenergia-termeléshez és ezzel egyidejűleg az üzlethelyiségek fertőtlenítéséhez, valamint az épületek fűtéséhez szükséges víz melegítéséhez egyaránt. Ezek a rendszerek segítenek az energiatakarékosságban, ami jelentős költségmegtakarítást eredményez és a szén-dioxid-kibocsátás mérsékléséhez is hozzájárul.
Összefoglalva, a vágási folyamat remek példa arra, hogyan tehetjük hatékonyabbá és fenntarthatóbbá a teljes húsipari értékláncot.
Forrás: https://meatthefacts.eu/
Slaughter processes: hygiene practices and role in a sustainable, circular economy
NAK/Borovka Zsuzsa
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön