Számos gabonavírus különíthető el, melyek a termesztett kultúrnövények mellett széles gazdanövénykörrel rendelkeznek, így egyszikű gyomokon, fűféléken is előfordulhatnak. A kialakult tüneteket nagyban befolyásolja a növényt megfertőző vírusfaj, de a legyakoribb tünetek a mozaikfoltosság, a klororózis, a deformáció és a törpülés.
A tünetek többnyire súlyosabbak, amikor a vírus a gazdanövényben nagy koncentrációban van jelen, amit többnyire a fertőzés időpontja befolyásol. Az őszi kártétel tünetei döntően tavasszal figyelhetőek meg. Az állományban foltszerű sárgulás, törpülés, néhol pusztulás jellemző. A növénybe már bejutott és tüneteket okozó vírusok ellen nem ismert hatékony védekezési mód. Ezért a vektorok elleni inszekticides állománykezeléssel lehetséges csak a vírusok elleni védelem. Emellett a vírusfertőzött ruderáliák felszámolása is csökkentheti a fertőzési nyomást. A tavaszi fertőzés során kevésbé súlyos tüneteket figyelhetünk meg.
A leggyakrabban az árpa sárga törpülés vírus (Barley yellow dwarf virus) (1. kép) és a búza törpülés vírus (Wheat dwarf virus) kártétele figyelhető meg, melyek a fertőzött növény törpülését, sárgulását okozzák. Emellett a kalászhányás is elmaradhat, vagy jelentősen csökkenhet a kalászszemek száma. Az okozott kár akár 50 %-os is lehet. Mindkét faj megfertőzheti a termesztett gabonafélék nagy részét, de más egyszikű növényeket is. Az árpa sárga törpülés vírus levéltetvekkel, míg a búza törpülés vírus főként a csíkos gabonakabócával (Psammotettix alienus) terjedhet. Az enyhe hőmérséklet miatt a kártevők akár a tél elejéig életképesek maradhattak. A hőmérséklet emelkedésével tavaszi megjelenésük is várható. A fertőzött területeken a vírus további terjedésében, míg az egészséges állományokba betelepülve a kórokozók átvitelében is szerepet játszhatnak.
1. kép: Árpa sárga törpülés vírus (Forrás)
NAK / Fodor Attila
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön