Március végéig több mint 10 ezer mezőgazdasági termelő részesül a tavaly keletkezett káresemények után mintegy 30 milliárd forint mezőgazdasági kárenyhítő juttatásban. A kifizetéssel érintett összes terület nagysága meghaladja a 260 ezer hektárt.
Az elmúlt évtizedben tudatosan fejlesztett mezőgazdasági kockázatkezelési rendszerben a kárenyhítő juttatások kifizetése jelentősen segíti a mezőgazdasági termelőket a tavaszi munkálatok elvégzésében és a termelés fenntartásában.
2025-től a Közös Agrárpolitika Stratégiai terv módosításának köszönhetően az Agrárkár-enyhítési Alap már uniós forrással is bővült, amellyel a termelői befizetés és központi költségvetési hozzájárulás évente mintegy 10 milliárd forinttal egészült ki. Az uniós forrás bevonásával idén elegendő pénzeszköz áll rendelkezésre, így az agrárkár-megállapító szerv által megállapított jogos termelői igények teljes mértékben, visszaosztás nélkül kifizethetőek.
2024-ben az aszály okozta a legjelentősebb károkat. A teljes kárenyhítési juttatás összegéből aszálykárra mintegy 25,6 milliárd forintot folyósít a Magyar Államkincstár.
A kárenyhítő juttatásra vonatkozó jogosultság és a kárenyhítő támogatás összegének megállapításkor az államkincstár a 2023. november 1-től 2024. október 31-ig tartó kárenyhítési időszakban bekövetkezett, a kormányhivatalok által igazolt káreseményeket vette alapul.
Az Agrárminisztérium kiemelt célja, hogy a mezőgazdasági termelők tevékenységének jövedelmezőségét segítse. Ehhez és a kiszámíthatósághoz járul hozzá a 2012 óta folyamatosan fejlődő mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer, amelynek első és egyben legfontosabb pillére az agrárkár-enyhítési rendszer. További két kockázatkezelési eszköz pedig a mezőgazdasági biztosítási díjtámogatás és a mezőgazdasági krízisbiztosítás, amelyek ugyancsak a gazdálkodói öngondoskodás tekintetében működnek.
Forrás: Agrárminisztérium
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön