Esőkkel és lehűléssel megérkezett az ősz. A hidegben a gombák sem terjednek és az országos csapdahálózatunk fogási adatai azt mutatják, hogy a vadgesztenye aknázója és a selyemfényű puszpángmoly is befejezte a rajzását. Milyen feladata lehet még a növényvédősnek? Lassan készülni lehet a lemosó permetezésre és a kiültetett árvácskák folyamatos, tavaszig tartó ellenőrzésére.
A magyar növényvédelmi gyakorlatnak még mindig szokatlan a „bukszusmoly” fejlődésmenete. Érdemes megnézni az országos csapdahálózat idei fogási adatait. A táblázatok adatai jól szemléltetik, hogy őszre erősödik fel a moly rajzása. Székesfehérváron az eszközök áprilisi kihelyezését követő 17 hétben 16 db lepke, míg az október 1-ig terjedő következő 8 hétben 53 db egyed repült a varsáscsapdába. Ezek a molyok még párzottak, tojást raktak és a kikelő hernyók még október végéig károsíthatnak. A hernyók kezdetben kb. 1 cm nagyságúak, és a bokrok belsejében kezdik meg a táplálkozást. Ide kell bejuttatni a rovarölős permetlevet is.
Az 1. képen látható kisméretű lárvák ellen még a Bacillus thuringiensis toxinkristályait tartalmazó készítmények is hatásosak, míg később az acetamiprid és a deltametrin hatóanyagú rovarölők kombinációjával is védekezhetünk. A viaszos levelek miatt tapadásfokozó használata indokolt. A táblázat adatai jól mutatják azt is, hogy mennyire eltérő lehet az egyes helyszínek fertőzöttsége, pl.: a siklósi kertben egész évben üresen maradtak a csapdák. Sajnos ezt az eredményt nem lehet általánosítani, nem lazíthatnak a siklósi kertészek! A szomszédos parkokban, temetőkben még most is károsíthatnak a hernyók.
1. Kép: Selyemfényű puszpángmoly („bukszusmoly”) lárva kártétele
Díszribiszke ágyás egységes fakulásához, a levelek száradásához hívtak ki szeptemberben (2. fénykép). Takácsatka károsítására gondoltam a tünetek alapján, de nem találtam atkákat és levedlett lárvabőröket sem a levelek fonákján, sőt más kártevőt sem. Mikroszkópos vizsgálat után a leveleken feketén csillanó, apró ürülékcseppeket figyeltem meg, ami tripsz kártételre utal. Mint később kiderült az idén már többször permetezték rovarölő szerrel a bokrokat. Úgy látszik, hogy sikeres volt a védekezés, ezért nem találtam meg a gyorsan mozgó, 0,5-1 mm-es tripsz imágókat és lárvákat.
2. Kép: Tripsz kártétele díszribiszkén
Úgy tűnik, hogy az aszályos időjárás nem zavarta a fagyaltripszet sem a fejlődésében. Ugyanabban a parkban fagyalsövényen, egészséges levélkék mellett megjelent a fagyaltripsz súlyos kárképe, vagyis a pattanva repedő torz levelek és rajtuk az ezüstfehér szívásfoltok (3. kép). Nem érdemes permetezni, mert az egyedeit már itt sem találtam meg a növényen, lehet, hogy már telelőre vonultak. Nehéz ellenfél. A nyár folyamán több nemzedékével is számolnunk kell és egyes tripszfajok lárvái a talajba húzódnak és ott fejlődnek tovább. A szemlézett parkban jövőre már tavasztól figyelni kell a növényeket és a károsítás megjelenése után el kell kezdeni a védekezést. A tapadásfokozóval kiegészített acetamiprid és a deltametrin hatóanyagú rovarölők kombinációja ebben az esetben is be fog válni.
3. Kép: Fagyaltripsz kártétele
2024. október 1-én életbe lépett a 282/2024 (IX.30.) Kormány rendelet, A települési zöldinfrastruktúráról, a zöldfelületi tanúsítványról és a zöld védjegyről. Megjelent a Magyar Közlöny 98. számában. Fogalmakat tisztáz, rendelkezik a fásszárúak telepítéséről, kivágásáról és részletezi a zöldfelületi tanúsítvány és a zöld védjegy tartalmát is. A mellékletek között megtalálják az inváziós fajú fás szárú növények listáját is. Remélem, hogy segíteni fogja a munkánkat a rendelet előírásai!
NMNK / Zsigó György
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön