Az állattenyésztési élelmiszerláncban tevékenykedő, hasonló gondolkodású uniós partnerekből álló „Európai Állattenyésztés Hangja” elnevezésű csoport újabb kommunikációs anyagában az antimikrobiális rezisztencia elleni küzdelem keretében már elért eredményekre hívják fel a figyelmet.
Gyakran hallunk olyan mondatokat, mint például: „A teljes antibiotikum-felhasználás 70%-át az állategészségügyben történő szerfelhasználás adja!” De mit is jelent ez pontosan, és igaz-e?
Ez egyértelműen egy nagy és sokkoló adat, amelyet gyakran idéznek, de a sok évvel ezelőtti számítások bruttó tömeggel határozzák meg ezt a számot. Ma ezt rossz módszernek tekintik az antibiotikumok humán- és állatgyógyászatban történő felhasználásának összehasonlítására.
Ha ehelyett a reálisabb, populáció-biomasszával korrigált számításokat vesszük figyelembe, a rendelkezésre álló legfrissebb adatok azt mutatják, hogy az Európai Uniós tagországokban az állatgyógyászatban felhasznált antibiotikumok mennyisége alacsonyabb, mint a humán célú antibiotikum felhasználás.
Fotó: ELV – The reality of antibotic use in animals in Europe
Ne feledkezzünk meg az alkalmazott antibiotikumok hatékonyságáról és a kezelt biomasszájáról sem!
A bruttó tömegtartalom, mint mérés, két nagyon fontos tényezőt nem vesz figyelembe: az antibiotikum hatékonyságát és a biomasszát. Az újabb, a humán gyógyászatban szélesebb körben alkalmazott antibiotikumok hatékonyabbak, ezért kisebb adagban történő felhasználást igényelnek, mint az állatgyógyászatban általánosan használt, régebbi típusú antibiotikumok. Más szóval, a humán gyógyászatban általánosan használt újabb típusú antibiotikumok egy "terápiás dózisa" kisebb, mint az állatgyógyászatban általánosan használt régebbi fajtájú antibiotikumok "terápiás dózisa".
Ezenkívül az antibiotikum adagját a beteg testtömege alapján számítják ki. Ezért egy 650 kg-os tejelő tehénnek értelemszerűen sokkal nagyobb adagra van szüksége, mint egy 80 kg-os embernek. Az állatok száma is szerepet játszik e kérdésben. Például, bár a csirkék sokkal kisebb súlyúak, azonban állománylétszámuk jóval nagyobb, az EU-ban évente ugyanis több milliárd csirkét állítanak elő fogyasztási célra. Emiatt a felhasznált szermennyiség jobb, pontosabb mérőszáma a populáció és a testtömeg alapján korrigált érték, mint például az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) által használt milligramm antibiotikum/testtömegkilogramm (mg/testtömegkilogramm) vagy mg/PCU (populációs korrekciós egység).
Alacsonyabb az antibiotikum felhasználás az élelmiszer-termelő állatoknál, mint az embereknél
Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA), az EMA és az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) a közelmúltban tette közzé a 2019-2021 közötti időszakra vonatkozó negyedik közös ügynökségközi jelentését, mely a bakteriális fertőzések elleni kezelések során a humán- és az állategészségügyben felhasznált antimikrobiális szerek mennyiségére és a baktériumok rezisztenciájára vonatkozó adatok integrált elemzését tartalmazza, európai viszonylatban. A három uniós ügynökség szakértői a jelentésben megállapítják, hogy a 2014 és 2021 közötti időszakban az élelmiszer-termelő állatok esetében az átlagos antimikrobiális szerfelhasználás összességében, mg/kg mértékegységben kifejezve 44%-kal csökkent, míg a humángyógyászati célú szerhasználat esetében ez az érték viszonylag állandó maradt. A jelentés alábbi ábrája azt mutatja, hogy az EU-ban már évek óta magasabb a humáncélú felhasználás, mint az állategészségügyi célú felhasználás.
Forrás: EFSA - EMA - ECDC - Antimicrobial consumption and resistance in bacteria from humans and food-producing animals
Az élelmiszer-termelő állatok esetében alkalmazott antibiotikumok felhasználásának jelentős csökkenése arra utal, hogy az antibiotikumok használatának csökkentése érdekében országos szinten hozott intézkedések hatékonynak bizonyulnak.
A jelentésből az is kiderül, hogy az élelmiszer-termelő állatok esetében a 2014-2021 közötti időszakban, az elemzett országok legalább egynegyedében statisztikailag jelentős szerfelhasználás csökkenést regisztráltak a 3. és 4. generációs cefalosporinok, kinolonok, polimixinek, aminopenicillinek és tetraciklinek felhasználásában. Ez egy pozitív, a „One Health”, azaz „Egy Egészség” koncepciós fejlemény, mivel a polimixineket gyakran használják a kórházakban a multirezisztens baktériumokkal fertőződött betegek kezelésére és a 3. és 4. generációs cefalosporinok és kinolonok is szerepelnek az EMA humánegészségügyi prioritási listáján.
Az EU-ban jelentősen csökkent az állatgyógyászati célú antimikrobiális szerhasználat
Az EMA 2023 novemberében 53%-os csökkenésről számolt be a 2011 és 2022 közötti időszakra vonatkozóan. Az állatgyógyászatban alkalmazott antimikrobiális szerek felhasználásának európai megfigyeléséről szóló 2022. évi ESVAC jelentés szerint a 27 uniós tagállam összesített forgalma 84,8 mg/PCU (populációs korrekciós egység) volt, ami 33,5 mg/PCU (-28,3%) csökkenésnek felel meg a 2018-as referenciaértékhez képest. Bár ez az érték még elmarad az EU „Termelőtől a fogyasztóig” (F2F) stratégiájában meghatározott 50%-os csökkentési célkitűzéstől, azonban azt mutatja, hogy a tagállamok már jelentős előrelépést tettek a 2030-ra kitűzött csökkentési cél elérése felé.
Hangsúlyozandó, hogy Európa nincs egyedül az antibiotikum felhasználás csökkentésében. Az Állategészségügyi Világszervezet (WOAH) az állatgyógyászatban felhasználásra kerülő antimikrobiális szerekről készített 2023-as éves jelentésében megerősíti, hogy az állategészségügyben alkalmazott antimikrobiális szerek globális felhasználása a 2017 és 2019 közötti időszakban 13%-kal csökkent.
Forrás: ELV - The reality of antibotic use in animals in Europe
NAK/Borovka Zsuzsa
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön