Mezőgazdasági termelés

Az uniós polgárok nyilatkoztak elégedettségükről és igényeikről.

Az állatok jólétének védelme elengedhetetlen az európaiak számára, amint azt egy ma közzétett Eurobarométer-felmérés eredményei is mutatják. A különleges Eurobarométer felmérés 2023. március 2. és 26. között készült. Összesen 26 376 válaszadót kérdeztek meg a 27 EU-tagállamból, különböző társadalmi és demográfiai csoportokból. A Farm to Fork stratégia -amely az Európai Zöld Megállapodás középpontjában áll- célja, hogy az élelmiszer-rendszereket igazságossá, egészségessé és környezetbaráttá tegye. Az EU állatjóléti normáinak javítása e stratégia fontos részét képezi. A Bizottság intenzíven dolgozik az EU állatjóléti jogszabályainak olyan felülvizsgálatán, amely figyelembe veszi az ellátási lánc valamennyi szereplőjének igényeit. A jogszabály négy lába közül az állatok szállítás közbeni védelméről szóló javaslata van a leginkább előrehaladott formában, és ez várhatóan majd 2023. decemberében kerül bemutatásra.

Az európaiak nagy többsége (84%) úgy gondolja, hogy a haszonállatok jólétét a jelenleginél jobban kell védeni hazájában. Hasonlóan (83%) támogatják az állatok szállítási idejének korlátozását. A válaszadók csaknem háromnegyede (74%) támogatja a kedvtelésből tartott állatok jólétének jobb védelmét országában.

Az európaiak több mint 90%-a úgy véli, hogy a gazdálkodási és tenyésztési gyakorlatoknak meg kell felelniük az alapvető etikai követelményeknek. Ide tartozik az állatoknak elegendő hely, elegendő élelem és víz biztosítása, az igényeiknek megfelelő környezet, valamint a megfelelő kezelés biztosítása. A felmérés azt is kimutatta , hogy a válaszadók nagyon aggódnak a vágóhidakon lévő állatok jóléte miatt.

Az EU-n kívüli országokból származó élelmiszerek behozatalát illetően tízből több mint nyolc európai (84%) gondolja úgy, hogy a jelenlegi állatjóléti helyzeten változtatni kellene, akár az EU állatjóléti szabályainak az élelmiszerimportra történő alkalmazásával , akár az élelmiszerek alkalmazott szabványoknak megfelelő címkézésével . .

A 2023 márciusában készült interjúk ellenére, amikor az élelmiszerárak már nagyon magasak voltak az infláció miatt, a válaszadók 60%-a jelezte, hogy hajlandó lenne többet fizetni az állatjólét-barát gazdálkodási rendszerből származó termékekért. Körülbelül egynegyedük (26%) hajlandó lenne akár 5%-kal többet fizetni az állatjóléti szempontból kedvező élelmiszerekért.

Mivel a kérdőívezéssel lefedett országok közt Magyarország is szerepel, és készült külön országos összesítő adatlap is, pár kattintás után összehasonlítható, hogy mit gondolnak az itthoni fogyasztók az egyes kérdésekben az átlagos, összesített véleményhez képest.

Az állatvédelmi szervezetek viszont nem elégedettek. Kihangsúlyozzák, hogy 2020-ban az Európai Bizottság (EB) kötelezettséget vállalt az állatjóléti jogszabályok felülvizsgálatára a Farm to Fork Stratégia részeként, de a jelenlegi politikai ciklus végéhez közeledve az EB most elmulasztotta az állatjóléti jogszabályok felülvizsgálatát, mivel a négy ígért rendelet (szállítás közbeni jólét, gazdasági haszonállatok védelme, megfelelő körülmények biztosítása leöléskor, állatjóléti címkézés bevezetése) közül csak egyet teljesít. Az érem másik oldalán viszont megjelent még egy szeptemberi ülés kapcsán, hogy a fenntarthatóbb mezőgazdasági modell megvalósítása érdekében szorosabban kell együtt dolgozni az agrárgazdasági szereplőkkel. Bízunk benne, hogy ennek eredményeként aktívabb párbeszéd veszi kezdetét a haszonállatot tartó gazdálkodókkal, és közös, emelt szintű állatjólét valósítható meg az unióban olyan intézkedések mentén, melyek tudományos felméréseken alapulnak, és nem támasztanak az állattartók elé teljesíthetetlen célokat.

Forrás:Eurobarométer

NAK/Pető Krisztina