Mezőgazdasági termelés

Az állattenyésztési élelmiszerláncban tevékenykedő, hasonló gondolkodású uniós partnerekből álló ”Európai Állattenyésztés Hangja” elnevezésű csoport újabb kommunikációs anyagot tett közzé, melyben Jacek Zarzecki, a Copa-Cogeca Marhahús Munkacsoportjának alelnöke fejti ki véleményét Eric Lambin, az Európai Bizottság egyik tudományos főtanácsadójának az EU fenntartható élelmiszer-fogyasztásával kapcsolatos elképzeléseivel kapcsolatban. A Zarzecki által képviselt, a ”nagy vöröshúsfogyasztók megadóztatása” kérdéskörhöz kapcsolódó gondolatébresztő álláspontot ajánljuk figyelmébe mind a gazdasági elemzőknek és a döntéshozóknak, mind pedig a növényi alapú étrendet követő fogyasztóknak egyaránt.  

Szeptember elején Eric Lambin, az Európai Bizottság egyik tudományos főtanácsadója interjút adott a European Science-Media Hubnak az EU fenntartható élelmiszer-fogyasztásával kapcsolatos elképzeléseiről. Jacek Zarzecki, a Copa-Cogeca Marhahús Munkacsoport alelnökének véleménye szerint a cikkben több érdekes kihívást is érintettek, de az interjút egyértelműen szenzációhajhász főcímmel jelentették meg. A nyilatkozat alapján kimondható: Lambin professzor a "nagy vörös húsfogyasztók" megadóztatását támogatja.

Fotó: ELV - ”Let’s have an european tax on meat” – 4 reasons not to be fooled by this simplistic narrative

Nincs itt semmi újdonság, hiszen egy ilyen javaslat időről-időre visszatér, rendszeresen ismétlődik. 2020-ban a Tapp Coalitie nevű holland civil szervezet ugyanezzel az ötlettel állt elő, feltételezhetően az EU Termelőtől a Fogyasztóig Stratégiája által inspirálódva, mivel ez a javaslat nagy valószínűséggel az Európai Bizottság 2024 utáni, jövőbeli kezdeményezéseihez kapcsolódik.

De időközben a Termelőtől a Fogyasztóig Stratégia tapasztalataiból megtanultuk, hogy a mezőgazdaságban a nagy szlogenek által vezérelt kampányoknak az elindítása a kampány által érintett kérdések megfelelő, mélyreható hatásvizsgálata nélkül mindig zsákutcába vezet. Eric Lambin végzett-e alapos uniós hatástanulmányt a témában, mielőtt ilyen kijelentést tett volna? Az Európai Közös Kutatóközpont (JRC) által a Termelőtől a Fogyasztóig Stratégiáról soha el nem készített/soha nem talált tanulmány példája arra késztet bennünket, hogy fontolóra vegyük a fenti kérdésre adandó nemleges válasz lehetőségét.

Mivel szilárd meggyőződésem, hogy a történelem nem ismételheti önmagát, a European Livestock Voice, azaz az Európai Állattenyésztés Hanga számára négy konkrét okot jelöltem meg, amiért ellenzem a vörös húsra – vagy egyébként bármilyen más színű húsra – kivetett európai adó leegyszerűsítő ötletét – mondja Jacek Zarzecki.

1. Az alapvető fogyasztási cikkekre kivetett adók sosem voltak túl eredményesek

A húsra kivetett adó elsősorban azt a célt szolgálná, hogy a fogyasztókat visszatartsa a hústermékek fogyasztásától. Az ilyen adóknak az alapvető, mindennapi fogyasztásra szánt élelmiszerekre történő kivetése soha nem bizonyult igazán hatékony eszköznek. Az adózás más szakpolitikai beavatkozásokhoz képest viszonylag ”tompa” eszköz és az adóztatás, valamint az érintett szereplők  viselkedésváltozása között gyakran kiszámíthatatlan kapcsolat áll fenn. A hús alapvető árucikk, kereslete nem reagál rugalmasan az áringadozásokra. A fogyasztó számára egy adott húsfajta egyetlen valódi helyettesítője kizárólag egy másik húsfajta. Ez a piac valósága, amely a termék iránti mély és létfontosságú szükségletből fakad. A hús súlyos megadóztatása igazságtalanságnak tűnne, és megakadályozná, hogy a megélhetésért küzdő rétegek a kiegyensúlyozott étrend ezen tápláló összetevőjéhez hozzájussanak.

A húsadó nem segítené az alacsony jövedelmű családokat abban, hogy jobb minőségű élelmiszert válasszanak. Közgazdászok és kutatók rámutatnak[1], hogy az alacsony jövedelmű családok számára már most is korlátozott választási lehetőségek állnak rendelkezésre, ami gyakran azt jelenti, hogy nem tudnak egy termékadóra úgy válaszolni, hogy az adott, adóztatással érintett termék helyett egy egészségesebb élelmiszert választanak. Mivel az emelkedő megélhetési költségek már most is az olcsóbb, alacsony tápanyag- és magas kalóriatartalmú élelmiszerforrások felé terelik az alacsony jövedelmű családokat, a húsadó csak szélesítené ezt a táplálkozási szakadékot, és megsokszorozná az elhízás és a cukorbetegség arányát a lakosság ezen kiszolgáltatott helyzetben lévő csoportjai körében[2]. Egyes tanulmányok[3] szerint a fogyasztási adók az alacsony jövedelmű háztartásoknak sokkal többe fognak kerülni, mint a magasabb jövedelmű életközösségeknek. Egy folyamatosan emelkedő inflációs környezetben hogyan lehetne egy ilyen intézkedésre nem kettős büntetésként tekinteni a leginkább érintett csoportok vonatkozásában?

Ennek az adónak a támogatói tudják a megoldást erre: újraelosztás! A beszedett bevétel egy része a "fenntartható élelmiszer-választás" támogatását szolgálná. De milyen kritériumok alapján lehetne ezt megtenni anélkül, hogy az intézkedés teljesen igazságtalanná válna? A húskészítmények helyettesítése, kiváltása várhatóan a növényi alapú imitátum termékek számára is előnyös lesz, amely termékek sok esetben magasan feldolgozottak, és sokkal ”zsírosabb” árrést kínálnak egy maroknyi vállalat számára.

2. Európa nem egyetlen homogén fennsík, szükségünk van növénytermesztőkre és állattenyésztőkre egyaránt

A húsadót támogatók további érvelésükben az állattenyésztés visszaszorításának és a növényi alapú termékek előállítása felé való orientálódásnak a szükségességét emelik ki. Ez egy leegyszerűsítő és polarizált[4] elképzelés a mezőgazdaságról, ezért az több szempontból is veszélyes[5]. Napjainkban Európában a mezőgazdasági földterületek 29%-a marginális terület, ahol a szántóföldi növénytermesztés környezetvédelmi és éghajlati szempontból gyakorlatilag lehetetlen és rendkívül költséges lenne. Az európai kontinens nem egyetlen homogén fennsík, vidéke sokszínű és változatos! Az európai állattenyésztők vezető szerepet játszanak a legelők fenntartásában és a bozótos területek karbantartásában, a hegyvidéki területek vegetációjának esetében a túlburjánzás megelőzésében és a nyári erdőtüzek terjedésének megakadályozásában. Az állattenyésztés a mezőgazdaságban a körkörös anyagáramlás fenntartásához is elengedhetetlen azáltal, hogy a keletkező nagy mennyiségű ehetetlen biomasszát, mint mellékterméket az ágazat újrahasznosítja, miközben élelmiszereket, szerves trágyát és energiát állít elő.

Nem szabad elfelejteni, hogy az európai állattenyésztők soha nem voltak passzívak! Nap mint nap lépéseket tesznek a gazdaságaik átalakítása érdekében. A hústermékekre kivetett adó megbénítaná mindezeket az erőfeszítéseket! Olyan piaci jelzésként hatna, amely egyszerűen veszteségessé tenne minden beruházást! Ez tovább súlyosbítaná a vidéki elvándorlás és a generációváltás amúgy is kritikus problémáját, kezdve a kisebb családi gazdaságokkal. Hogyan feledkezhetnek meg az Európai Bizottság tudományos főtanácsadói ilyen alapvető gazdasági tényekről, mint ez?

3. Hogyan védhető, hogy a problémát a harmadik országokba exportáljuk?

A "húsadóra" vonatkozó javaslat még problematikusabbá válik, ha az állattenyésztést globális gazdasági kontextusba helyezzük - amiről az ilyen jellegű viták során szinte mindig megfeledkeznek! Egy ilyen adó minden bizonnyal ahhoz vezetne, hogy termelésünket harmadik országokba helyeznénk át. Egy olyan időszakban, amikor Európa egyre inkább a kétoldalú kereskedelmi megállapodások útjára lép, például a Mercosur-országokkal, hogyan fogjuk elérni, hogy a brazil baromfitermelők visszamenőlegesen elfogadják az adót? Hogyan kerüljük el, hogy olcsóbb külföldről származó húskészítményeket használjunk egy ilyen adó költségeinek kompenzálására? Ha az állattartó gazdaságainkat elveszítjük, hogyan biztosíthatjuk, hogy szabványainkat más tagállamok betartsák és ellenőrzési rendszereinket tiszteletben tartsák? Günther Oettinger, az EU korábbi költségvetési biztosa már korábban is ellenezte a hús megadóztatására irányuló nemzeti intézkedéseket. A 2019-es hasonló javaslatra vonatkozóan a Tagesschau hírportál egyszerűen jelezte, hogy ha az EU-ban jelentősen drágulna a hús, a szomszédos országokban ugyanolyan olcsó maradna, tehát egy ilyen javaslat végső soron "pusztán szimbolikus intézkedést" eredményezne.

4. Egy ilyen adó egyszerűen ellentétes lenne az uniós szerződések szellemével!

Egy másik alapvető tény, amelyet a vita során figyelmen kívül hagytak, hogy egy ilyen adót nem lehetne európai szinten alkalmazni anélkül, hogy az ne lenne ellentétes az uniós szerződések szellemével. Az adózásra vonatkozó jogkörök a nemzeti hatóságok hatáskörébe tartoznak. Ezenkívül az Európai Unió működéséről szóló szerződés 39. cikke egyértelműen kimondja, hogy a Közös Agrárpolitika célja az élelmiszer-ellátás biztosítása, valamint annak garantálása, hogy az élelmiszerek elfogadható áron jussanak el a fogyasztókhoz.

Egy olyan időszakban, amikor a bevásárlókosár tartalmának átlagára rendszeresen emelkedik a tagállamokban, amikor már tudjuk, hogy a meglévő Termelőtől a Fogyasztóig Stratégiai javaslatok további áremelkedéshez fognak vezetni, hogyan ösztönözhetnénk további drágulást egy, az összes húskészítményre kivetett, 10%-ot meghaladó adóval? Hogyan biztosíthatjuk azt, hogy a nemzeti adók ne vezessenek a tagállamok közötti dömpinghez, ami ellentétes lenne a közös uniós piac elképzelésével?

„Visszatekintve úgy látom, hogy ez a vita annak a folytatása, ami Brüsszelben az elmúlt néhány évben a Termelőtől a Fogyasztóig Stratégia körül zajlott. Sok olyan marketing koncepciót láthatunk, amelyek erőteljes narratívával rendelkeznek, de előzetes, alapos hatástanulmány nem áll mögöttük. Különösen kiábrándító, amikor egy ilyen állítást az Európai Bizottság egyik tudományos vezetője – aki a növényi alapú imitátum termékek és a laboratóriumban tenyésztett hús támogatásáról ismert – átveszi[6]. Megfelel ez a megközelítés az Európai Bizottság elnöke, Ursula Von Der Leyen által a mezőgazdasági kérdésekben kifejezett depolarizációs vágyaknak, törekvésnek? Nem hiszem, hogy ez a helyzet. Hadd fejezzem be egy általam nagyon kedvelt idézettel” – mondja Jacek Zarzecki.

 

"Minden politikai ideológia, amely megpróbálta megváltoztatni a gazdálkodó közösséget, kudarcot vallott, mert a gazdálkodást nem lehet elméletekkel irányítani, azt a valóság irányítja".

(Megjegyzés: Jacek Zarzecki, a Copa-Cogeca Marhahús Munkacsoport alelnökének véleménye.)

 

Forrás: ELV – ”Let’s have an european tax on meat” – 4 reasons not to be fooled by this simplistic narrative

Hivatkozások:

[1] Burlacu, S., Kažemekaitytė, A., Ronzani, P. et al. Blinded by worries: sin taxes and demand for temptation under financial worries. Theory Decis 92, 141–187 (2022).

[2] Scrinis, G. 2020. Ultra-processed foods and the corporate capture of nutrition – an essay by Gyorgy Scrinis. BMJ. 371:m4601.

[3] WHO PAYS? A DISTRIBUTIONAL ANALYSIS OF THE TAX SYSTEMS IN ALL 50 STATES

[4] Tubb, C., and T. Seba. 2021. Rethinking food and agriculture 2020-2030: the second domestication of plants and animals, the disruption of the cow, and the collapse of industrial livestock farming. Ind. Biotechnol. 17:57–72. doi:10.1089/ind.2021.29240.ctu.

[5] Rod Polkinghorne, Mohammad Koohmaraie, Collette Kaster, Declan Troy, Andrea Rosati, Challenges and opportunities for defining the role and value of meat for our global society and economy, Animal Frontiers, Volume 13, Issue 2, April 2023, Pages 75–81, 

[6] ‘Gigantic’ power of meat industry blocking green alternatives, study finds

               

NAK /Borovka Zsuzsa

Címkék:

Kapcsolat

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Székhely: 1115 Budapest, Bartók Béla út 105-113. (Bartók Udvar)

Adószám: 18399257-2-43

E-mail: ugyfelszolgalat@nak.hu

Zöld szám: +36 80 900 365

Személyes ügyfélfogadás

 

Ügyfélszolgálati irodák elérhetőségei

 

Őstermelői adatok lekérdezése

 
X

Válassza ki a kívánt ügyintézés típusát!

Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön ITT.
  • TagnyilvántartásTagnyilvántartásban szereplő adatok megtekintése, módosítás bejelentése.
  • Tagdíj ügyintézésTagdíjjal kapcsolatos ügyintézés, korrekciós felület, online fizetés, bizonylatok letöltése
  • Ügyfélszolgálati ügyekTagsággal, tagdíjjal kapcsolatos ügyek intézése, egyenleginformáció, illetve egyéb kérdések és kérések ami a tagságot érintik.
  • SzaktanácsadásSzaktanácsadói tevékenységgel kapcsolatos adatok megtekintése, módosítások kezdeményezése, akkreditált rendezvények listájának elérése.
  • Őstermelői/ ŐCSG nyilvántartással kapcsolatos ügyekAz őstermelők és az őstermelők családi gazdasága nyilvántartásba vételével, adatmódosítással, törléssel kapcsolatos ügyintézési elérhetőségek.
  • Családi mezőgazdasági társaságok nyilvántartásával kapcsolatos ügyintézésA családi mezőgazdasági társaságok minősítés kérelmezésének, adatmódosítás bejelentésének, minősítés törlésének ügyintézési elérhetősége.
  • Mezei őrszolgálatokElektronikus ügyintézés önkormányzatoknak a mezei őrszolgálatok nyilvántartásával és a fenntartásukhoz nyújtott állami hozzájárulás iránti kérelmek benyújtásához.
  • Duális képzőhelyek nyilvántartásba vételi kérelemA gazdálkodó szervezetek elektronikus úton is benyújthatják kérelmüket a duális képzőhelyek nyilvántartásába történő felvételükre.
  • Földművesek / Mezőgazdasági termelő szervezetekFöldműves nyilvántartásba vételhez igazolás kiállítása természetes személy esetében arról, hogy a természetes személy kérelmező a mezőgazdasági tevékenységet a kérelem benyújtását megelőző öt évből legalább három évben saját nevében és saját kockázatára folyamatosan folytatta, de az árbevétel - a három év alatt vagy ennek években meghatározott részében - azért maradt el, mert a mező-, erdőgazdasági célú beruházás még nem hasznosulhatott, illetőleg arról, hogy a szervezet legalább egy vezető tisztségviselője vagy a cégvezetője 3 éves üzemi gyakorlattal rendelkezik.
  • Kamarai meghatalmazásKamarai meghatalmazás létesítésének lehetősége az ügyfél számára elektronikus úton. A kamarai meghatalmazás alapján a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara eljárhat ügyfelei érdekében az agrártámogatásokkal kapcsolatos elektronikus ügyintézésben.
  • Okmányhitelesítés kérelemSzármazási bizonyítványok hitelesítése, kiadása, egyéb kereskedelmi dokumentumok láttamozása, valamint ezek nyilvántartása.
  • Szakmai ellenőrzési szakértői névjegyzék pályázati űrlapjaPályázati lehetőség a szakmai ellenőrzési szakértői névjegyzékbe kerüléshez, az agrár duális képzőhelyek nyilvántartásba-vételénél szakértői feladatok ellátása érdekében.
  • Vizsgafelügyelői névjegyzékPályázat benyújtása a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által nyilvántartott viszgafelügyelői névjegyzékbe.
X

Válassza ki a kívánt ügyintézés típusát!

Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön ITT.
X

E-ÜGYINTÉZÉS KAMARAI BELÉPÉS

...
Az e-Iroda felületre történő belépést követően tagságával és tagdíjával kapcsolatos ügyeket intézhet. Amennyiben szaktanácsadói tevékenységet végez, úgy a belépést követően tevékenységéhez kapcsolódó adatai is megjelennek.

Ha Ön még nem rendelkezik Kamarai nyilvántartási számmal, keresse fel ügyfélszolgálatunkat.

Hasznos tudnivalók az e-Iroda használatához


Lépjen be Kamarai nyilvántartási száma és jelszava megadásával!
Emlékezzen rám