Emberekre és állatokra is veszélyes.
Amikor a betegség megjelenik, embereknél influenza-szerű tüneteket lehet észlelni lázzal, fejfájással, ízületi fájdalmakkal, hozzátéve, hogy a humán fertőzéses esetek kb. 80%-a tünetmentes. A betegség már hosszabb ideje velünk van, az ECDC (European Centre for Disease Prevention and Control) adatai szerint a 2012-2022-ig tartó időszakban több uniós országgal együtt Magyarországról is jelentettek humán fertőzéses eseteket.
Az európai ügynökség szerint a múlt heti frissítés óta és 2023. szeptember 13-ig az Európai Unió (EU) és az Európai Gazdasági Térség (EGT) országai 31 nyugat-nílusi vírus (WNV) fertőzést és 1 WNV fertőzéshez kapcsolódó halálesetet jelentettek. A 2023-as főszezon eleje óta az EU/EGT-országok 37 db lófélék, és 134 db madarak közötti járványkitörést jelentettek.
Tudni érdemes, hogy a vírus gazdái főként a vadon élő madarak, a vektor pedig kizárólag a szúnyog, így fontos kiemelni, hogy vérszívó hiányában a betegség nem terjed (pl. emberről emberre, állatról emberre stb.). A lófélék WNV fertőzései - a humán statisztikához hasonlóan - általában tünetmentesek. Körülbelül 10%-uk mutathat neurológiai tüneteket, amelyek az enyhe ataxiától a teljes hanyatlásig terjedhetnek. Amennyiben a ló megfertőződött, és tüneteket produkál, akkor levertséget, lázat, étvágytalanságot, bágyadtságot tapasztalhatunk, de akár idegrendszeri tüneteket is észlelhetünk az állaton a gyulladások miatt.
Zárt tartásban nem jellemző, de ha baromfi vagy víziszárnyas állományban megjelenik a betegség, akkor bizonytalan járást, koordinálatlan mozgást, elhullást tapasztalhatunk. Ezek a tünetek hasonlóak a madárifluenza és a baromfipestis tüneteihez, de hasmenés nem szokott kialakulni.
Egyes madárfajok, különösen a ragadozó madarak és az énekesmadarak általában érzékenyebbek a WNV-fertőzésre, és gyakran olyan klinikai tüneteket mutatnak, amelyek végzetes kimenetelhez vezetnek. A madarak tömeges mortalitási eseményeit földrajzi és környezeti tényezők, valamint a WNV törzsek genetikai különbségei befolyásolják.
Ebben az esetben is igaz, hogy a megelőzés nagyon fontos: rovarirtással, szúnyoghálók használatával, valamint - lovak esetén - vakcinázással lehet megelőzni a bajt. A nyugat-nílusi láz bejelentésköteles betegség így, ha igazolódik a megbetegedés, akkor az ezzel kapcsolatos adminisztrációs feladatok ellátása az állatorvosra hárul, azonban ez nem azt jelenti, hogy - gondos gazdaként - az állattal érintkező személyeknek nem feladata gyanú esetén megkeresni az állatorvost.
A NÉBIH közlése szerint idén augusztus közepe óta már 9 vármegyében (Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád; Hajdú-Bihar, Fejér, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád, Pest, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Tolna) diagnosztizálták a betegséget állatokban. A kitörési pontokat térképen is követhetik a hatóság oldalán.
NAK / Pető Krisztina